Döntött az OTP Bank közgyűlése az osztalékról

Kiderült, mire számít Csányi Sándor a Tisza győzelme után

Az OTP Bank menedzsmentje
Fotó: Lovas Judit

2026. április 18. A kiemelkedően sikeres 2025-ös év után összesen 300 milliárd forint, részvényenként 1071 forint osztalék kifizetéséről döntött tegnap az OTP Bank közgyűlése. Sem Magyar Péterrel, sem a Tisza Párttal nem egyeztetett még a bank vagy a bankszövetség, de remélik, erre hamarosan sor kerülhet – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a közgyűlést követő sajtótájékoztatón.

A Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó parlamenti választások után öt nappal, pénteken tartotta éves rendes közgyűlését az OTP Bank, amelyen Varga Mihály jegybankelnök is rövid ideig részt vett, bár nem kívánt felszólalni. (Mint ismert, Magyar Péter leendő miniszterelnök több tisztségviselőt is lemondásra szólított fel, Varga Mihályt azonban nem, vele megpróbálnak együttműködni.)

A közgyűlésen Csányi Sándor, az OTP elnöke értékelését azzal kezdte, hogy kiemelkedően sikeres évet zárt a bankcsoport 2025-ben, az OTP jelenléte már 5 országban meghatározó. A hitelállomány 11 év alatt 4,5-szeresére, tavaly 15 százalékkal bővült. A jövedelmezőség kiemelkedő, a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 21,6 százalék. Eddig 14 akvizíciót hajtott végre a bankcsoport, a külföldi leányvállalatok hozzájárulása az eredményhez már 71 százalék.

- Oroszország és Ukrajna két szenzitív befektetésünk. A két ország súlya jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Oroszországban a vállalati hitelezést felfüggesztettük, csak a lakossági bankolást nem – mondta. Hozzátette: bízik benne, hogy mindkét fél számára megfelelően megoldódik a konfliktus. Azt is hangsúlyozta, hogy az OTP azért ragaszkodik az oroszországi jelenléthez, mert jelentős invesztíció van ott.

Brutális extra adók

Csányi Péter vezérigazgató az OTP Csoport 2025-ös eredményeit ismertette: a bankcsoport 1146 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ami 7 százalékos növekedés. A működési eredmény 10 százalékkal bővült (1545 milliárd forintról 1700 milliárd forintra) az emelkedő volumeneknek és a javuló marzsnak köszönhetően.

Magyarországon a csoport átlagánál is jobban nőtt az OTP, a hitelbővülés 17 százalékos volt. Ugyanakkor a magasabb extraprofit adó miatt az OTP Core (leányvállalatoktól kapott osztalék nélküli) adózás utáni eredménye a 2024-es 270 milliárd forintról 2 százalékkal 264 milliárd forintra csökkent 2025-ben. (A bank negyedik negyedéves tájékoztatójáról szóló cikkünkben részletesen írtunk a számokról.) Idén tovább nőnek az extra terhek, körülbelül 330 milliárd forint lesz, ami nagyobb, mint a 2025-ös adózás utáni eredmény – mondta Csányi Péter.

A vezérigazgató kiemelte: a lakossági hitelállomány dinamikusan bővült, és pozitív fejlemény volt két év stagnálás után a vállalati hitelezés újraindulása, sikerült a hitelállomány növelni.

A csoporttagok adózás utáni eredménye is kedvezően alakult, 2025-ben 11 százalékkal nőtt a leánybankok adózás utáni eredménye. A csoport hitelállományának dinamikus bővülése mellett a portfolió minősége javult – hangsúlyozta a vezérigazgató. A betétállomány 11 százalékkal nőtt, ebből 14 százalékkal a lakossági betétállomány Magyarországon.

Csányi Péter kiemelte: az európai bankhatóság által vizsgált 64 legnagyobb európai bank közül az OTP a 13. helyen végzett. Továbbra is igaz az, hogy az OTP Bank hitelminősítése magasabb, mint a magyar államé.

Mire számítanak 2026-ban?

- Növekvő gazdasági környezettel számolunk a régióban – mondta Csányi Sándor a 2026-os terveket ismertetve. Mint hangsúlyozta, konkrét számokat nem szoktak megosztani, és remélik, hogy az iráni háború nem írja át a terveket, azzal ugyanis nem számoltak, amikor készítették.

Az OTP elnöke elmondta: várjuk, mi lesz a hatása a parlamenti választások eredményének. Nagyon erős felhatalmazást kapott a Tisza Párt, ami nagy lehetőség és komoly felelősség is. Világos, hogy nem a legjobb gazdasági környezetet örökölte. A piaci reakciók egyértelműen pozitívak. Remélem, az uniós források hazahozatalát meg tudják oldani, és a költségvetési hiány is – ha nem is azonnal – fokozatosan csökkenni fog. Azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan érintheti a bankot elmondta: „34 éve vezetem a bankot, mindig megpróbáltunk középen tartózkodni, mindenkitől egyforma távolságot tartani, mindenkivel korrekt együttműködést tartani.” A Tisza-kormánnyal is korrekt együttműködést tervez, ami a gazdaságnak és a magyar vállalkozások érdeke is.

Csányi Sándor megköszönte Varga Mihálynak, hogy amióta ő áll az MNB élén, nagyon óvatos és megfontolt monetáris politikát folytat a jegybank, így együtt ez egy ígéretes környezet. „Nem ismerjük a kormány összetételét, de amit eddig tudunk akár a pénzügyminiszterről, akár a gazdasági miniszterről, az látszik, hogy tapasztalt, jól képzett szakemberek kerülnek a minket érintő területek élére.” (A pénzügyminiszter várhatóan Kármán András lesz, a gazdasági miniszter pedig Kapitány István.)

Az OTP elnöke elmondta: a hitelállomány 15 százalékos növekedésére számítanak 2026-ban, a nettó kamatmarzs 4,3 százalék körül alakulhat, a működési költség a bevétel 41 százalékát kissé meghaladja. A hitelkockázatnál, a portfólió minőségénél semmilyen drasztikus változással nem számolnak. A sajáttőke arányos megtérülés (ROE) pedig 21 százalék fölött alakulhat.

A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát, és 300 milliárd forint osztalék fizetéséről döntött a 2025-ös eredmények után. Ez részvényenként 1071,43 forint, de a befektetőknek ténylegesen kifizetett összeg ennél valamivel magasabb is lehet. A bank ugyanis az alapszabályának megfelelően a saját részvényekre eső hányadot is felosztja az osztalékra jogosultak között.

Mit hozhat az új kormány?

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy a bank vagy a bankszövetség tárgyalt-e Magyar Péterrel vagy a Tisza Párttal, azt válaszolta, hogy még nem került rá sor, de fognak egyeztetni hamarosan.

A választással kapcsolatos kérdésre azzal felelt, hogy a Tisza győzelme benne volt a lehetőségek között, de a kétharmad meglepte. Kifejtette, azt reméli, hogy a piac bizalma, ami az elmúlt napokban látható volt - akár a forint erősödése, akár a részvények esetében -, fennmarad. Fontos lenne a gazdaság újraindítása szempontjából, ha a bennragadt uniós források megérkeznének. Mérsékelt gazdasági növekedésre számít a bank elemzési központja, de nem vár gyors, pozitív lépést a bankadók kivezetése terén, de várja, hogy ebben a tekintetben is lesznek lépések, ha a költségvetés helyzete ezt lehetővé teszi, és akkor megszűnnek ezek a kormányzati beavatkozások.

A vagyonadóval kapcsolatos kérdésre, hogy a Tisza párt ennek bevezetését tervezi, az OTP elnöke azt mondta: meglepődve hallgatja azokat, akik leendő alanyai a vagyonadónak, és egyetértenek azzal. „Ekkora alkalmazkodóképességről én nem tudok tanúbizonyságot tenni.”

Hozzátette: a logikáját nem érti. Ő a jövedelmét vállalatokba fektette, amelyek személyi jövedelemadókat, társasági adókat, áfát generálnak. De addig erről nem érdemes beszélni, amíg nem ismerjük a részleteket, mert lehet úgy megállapítani vagyonadót, amit ő is fairnek tart.

Beindulhatnak a beruházások

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Nagy Márton teljesítményéről, Csányi Sándor azt mondta, hogy tapasztalt, jó szakember. Szerinte egy kormánytag teljesítményét nehéz megítélni, mert nem lehet tudni, mekkora része van a döntésekben, a költségvetés hiánya sem azért alakult ki, mert ő költött sokat. Azonban, ha az ő nevéhez kellene kötni az elmúlt négy évet, akkor nem lehetne azt mondani, hogy kiváló a teljesítmény.

Varga Mihályról pedig ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nagyon régóta korrekt vele a bank és a személyes kapcsolata is. A megfontolt, mérsékelt kormánytagok közé tartozott, és a Magyar Nemzeti Bank élén is kiváló munkát végzett, és bízik benne, hogy jó lesz a kormánnyal az együttműködése. Ez nagyon sokat segítene a magyar gazdaságnak.

Wolf László vezérigazgató-helyettes arról beszélt, hogy úgy látják, mintha a gazdasági szereplők optimistábbak lennének, ezért arra számítanak, hogy az utolsó negyedévtől a beruházások növekedni kezdenek, és a vállalati hitelpiac is növekedni fog. Bár az OTP tavaly is 12 százalékkal nőtt a vállalati hitelpiacon, viszont most a piac egésze is növekedni fog majd.

Mi lesz a focival?

Arra a kérdésre, hogy az MLSZ elnökeként a focival kapcsolatban mik a várakozásai, Csányi Sándor azt válaszolta, hogy egyeztetésekre számít. Szerinte az új kormány, vagy személyesen Magyar Péter nem sportellenes, nem futballellenes. Szerinte senkinek sem érdeke, hogy a magyar labdarúgás, ahol közel 300 ezer igazolt játékos van, közülük rengeteg gyerek vesz részt a különböző Bozsik-tornákon amatőr versenyeken, megszűnjön. A fociba érkező források döntő része infrastruktúrákra, valamint a fiatalok, a 6 évnél idősebbek sportolására ment el. Szerinte ki lehet alakítani olyan megállapodást, ami a magyar labdarúgás további fejlődését szolgálja. Kérdésre hozzátette: Orbán Viktort továbbra is szívesen látják a válogatott meccsein, sőt meg is hívják, hiszen nagyon sokat köszönhet a magyar sport, a magyar labdarúgás neki. A külföldi meccsekre pedig szívesen elviszi magával repülőn. Mint hangsúlyozta, nem szokta változtatni a személyes kapcsolatait attól függően, hogy változik a kormány.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Bank, közgyűlés, Csányi Sándor, Csányi Péter, Tisza, Magyar Péter, választás, osztalék, Orbán Viktor