Másodfokon is fordultak az Alkotmánybírósághoz
2014. október 15.
Az Alkotmánybíróság előtt megkezdődött az érvek ütköztetése az adósmentésről. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) szintén beadvánnyal fordult a testülethez. Ebben támogatják a Bankszövetséget. Fontos különbség azonban, hogy kimutatták: már 2005-2009 között több hatóság is figyelmeztetett a bankok szerződési feltételeinek tisztességtelenségére.
Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt – mint arról korábban írtunk – megkezdődött az adósmentő, illetve az elszámoltatási törvénnyel kapcsolatos beadványok tárgyalása. A fórumnak számos érvelést kell mérlegre tennie. Közöttük akadnak bírói beadványok is. Ezek száma időközben szaporodott. Kedden ugyanis a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is ide utalta a Porsche Bank eljárását. Az ítélőtábla – az MTI tudósítása szerint hasonlóan az EvoBank ügyében kihirdetett végzéshez – azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (ezt „becézik” adósmentőnek) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Egy korábbi beadvány érveit áttekintő táblázatban már bemutattuk. Akit a miniszter és a Bankszövetség pengeváltása is érdekel, az bőven talál erről részleteket a napi.hu cikkében.
Idézik a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2006-ban kiadott ajánlását, és kimutatják, hogy ebben már tulajdonképpen felszólították a bankokat arra, hogy tartsák be a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét. Mindazt, amit a Kúria megfogalmazott, és ami a kormányzat szerint alapot adott az adósmentésre. Felsorolnak több versenyhivatali (GVH) összegzést, ombudsmani jelentést, de felidézik például annak a szakértői bizottságnak a jelentését is, amelyet az akkori kormány kifejezetten a lakossági pénzügyi szolgáltatások vizsgálatára hozott létre (majd a megállapításokat gondosan elhelyezte egy fiók mélyén – a szerk.).
A PITEE „Fogyasztóvédelmi elemzés” címmel közzétett 36 oldalas anyagában részletesebben is szerepelnek az idézett anyagok. Leírják például, hogy az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21. napján kelt jelentésének érdemi megállapításai szerint a hitelnyújtók szerződésmódosításai ellenőrizhetetlenek, mert csak a hitelnyújtók ismerik saját forrásköltségeiket és a lakossági hitelek kockázati tényezőit. A GVH 2009-ben ágazati vizsgálatot végzett egyes lakossági és kisvállalati pénzügyi termékekkel kapcsolatban, és arra a megállapításra jutott, hogy a hitelnyújtók egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlata kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen.
A Bankszövetség álláspontjával ellentétben – olvasható a PITEE beadványában – a pénzintézetek nem gondolhatták azt, hogy az általuk alkalmazott szerződési feltételek „minden kétséget kizáró módon nem minősültek, nem minősülhettek tisztességtelennek, mivel teljes körűen megfeleltek a Törvény tárgyi hatálya alá vont szerződéses kikötések létrejöttének időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak”. Sajnálatosnak tartják, hogy az a szakmai vita, ami az idézett anyagokból is jól látszik, csak 2011-ben jutott el odáig, hogy a bankok szerződési feltételeit a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja.
Álszentek lennénk azonban, ha úgy tennénk, mintha minden idézett vizsgálat most került volna először nyilvánosságra (a szervezet azonban legalább csokorba szedte ezeket, és kimutatta bennük a Kúria szempontjait – ami mindenképpen méltányolandó teljesítmény). Minderről a szakmai közvélemény tudott, a bankok azonban arra hivatkoztak, hogy az ő tevékenységükre nem a Polgári törvénykönyv, hanem az ágazati szabályozás az irányadó. Ezt az érvelést pedig – mostanáig – hallgatólagosan mindenki elfogadta.
A PITEE eddig leírt elemzése tulajdonképpen az adósmentő és elszámoltatási törvény igazolását is jelenthetné. Abban viszont egyetértenek a Bankszövetséggel, hogy a probléma megoldását nem az állami jogalkotás jelentheti. Mint összegzésükben leírják: a fogyasztók és a pénzintézetek közös érdeke, hogy se a törvényhozás, se a végrehajtó hatalom ne avatkozzon bele a fogyasztói jogvitákba.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adósmentő törvény, elszámoltatás, Alkotmánybíróság, Magyar Bankszövetség, PSZÁF, GVH, ombudsman, PITEE, árfolyamrés
Kiderült: mindenki tudott a banki tisztességtelenségről
Célt tévesztett tájékoztatások?
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt – mint arról korábban írtunk – megkezdődött az adósmentő, illetve az elszámoltatási törvénnyel kapcsolatos beadványok tárgyalása. A fórumnak számos érvelést kell mérlegre tennie. Közöttük akadnak bírói beadványok is. Ezek száma időközben szaporodott. Kedden ugyanis a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is ide utalta a Porsche Bank eljárását. Az ítélőtábla – az MTI tudósítása szerint hasonlóan az EvoBank ügyében kihirdetett végzéshez – azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (ezt „becézik” adósmentőnek) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Egy korábbi beadvány érveit áttekintő táblázatban már bemutattuk. Akit a miniszter és a Bankszövetség pengeváltása is érdekel, az bőven talál erről részleteket a napi.hu cikkében.
A vizsgálati megállapítások alapján számos kérdés vethető fel (amit a PITEE meg is tesz). Elsősorban ide sorolható, hogy a felügyeleti hatóság vajon miért nem tartatta be a saját maga által megfogalmazott elvárásokat. Mi tovább mennénk: még ma is találhatóak homályos pontok. Ilyen például, hogy az árfolyamrésről ma sem tájékoztat egyetlen hitelnyújtó sem (az árfolyamok jelenlegi, érdekes alkalmazását már kritizáltuk). A PITEE az árfolyamadatokból maga számolta ki, mely bank mikor és milyen mértékben emelte a vételi és az eladási árfolyam közötti különbözetet. A számok (lásd a táblázatot) elég meghökkentőek.
Sokkal érdekesebbnek tűnik, hogy a devizások érdekvédőjeként fellépő PITEE azt jelezte: támogatja a bankszövetségi beadványt. Elemzésüket átnézve persze inkább cáfolják, mint erősítik a bankok érvelését. Méghozzá nem is akármilyen érvekkel! Összegyűjtötték azokat a jelentéseket és figyelmeztetéseket, amelyek a bankok szerződéses gyakorlatával kapcsolatban születtek a devizahitelezés felfutásának időszakában. Idézik a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2006-ban kiadott ajánlását, és kimutatják, hogy ebben már tulajdonképpen felszólították a bankokat arra, hogy tartsák be a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét. Mindazt, amit a Kúria megfogalmazott, és ami a kormányzat szerint alapot adott az adósmentésre. Felsorolnak több versenyhivatali (GVH) összegzést, ombudsmani jelentést, de felidézik például annak a szakértői bizottságnak a jelentését is, amelyet az akkori kormány kifejezetten a lakossági pénzügyi szolgáltatások vizsgálatára hozott létre (majd a megállapításokat gondosan elhelyezte egy fiók mélyén – a szerk.).
Miben értenek egyet a Bankszövetséggel?
A PITEE „Fogyasztóvédelmi elemzés” címmel közzétett 36 oldalas anyagában részletesebben is szerepelnek az idézett anyagok. Leírják például, hogy az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21. napján kelt jelentésének érdemi megállapításai szerint a hitelnyújtók szerződésmódosításai ellenőrizhetetlenek, mert csak a hitelnyújtók ismerik saját forrásköltségeiket és a lakossági hitelek kockázati tényezőit. A GVH 2009-ben ágazati vizsgálatot végzett egyes lakossági és kisvállalati pénzügyi termékekkel kapcsolatban, és arra a megállapításra jutott, hogy a hitelnyújtók egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlata kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen.
A Bankszövetség álláspontjával ellentétben – olvasható a PITEE beadványában – a pénzintézetek nem gondolhatták azt, hogy az általuk alkalmazott szerződési feltételek „minden kétséget kizáró módon nem minősültek, nem minősülhettek tisztességtelennek, mivel teljes körűen megfeleltek a Törvény tárgyi hatálya alá vont szerződéses kikötések létrejöttének időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak”. Sajnálatosnak tartják, hogy az a szakmai vita, ami az idézett anyagokból is jól látszik, csak 2011-ben jutott el odáig, hogy a bankok szerződési feltételeit a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja.
Álszentek lennénk azonban, ha úgy tennénk, mintha minden idézett vizsgálat most került volna először nyilvánosságra (a szervezet azonban legalább csokorba szedte ezeket, és kimutatta bennük a Kúria szempontjait – ami mindenképpen méltányolandó teljesítmény). Minderről a szakmai közvélemény tudott, a bankok azonban arra hivatkoztak, hogy az ő tevékenységükre nem a Polgári törvénykönyv, hanem az ágazati szabályozás az irányadó. Ezt az érvelést pedig – mostanáig – hallgatólagosan mindenki elfogadta.
A PITEE eddig leírt elemzése tulajdonképpen az adósmentő és elszámoltatási törvény igazolását is jelenthetné. Abban viszont egyetértenek a Bankszövetséggel, hogy a probléma megoldását nem az állami jogalkotás jelentheti. Mint összegzésükben leírják: a fogyasztók és a pénzintézetek közös érdeke, hogy se a törvényhozás, se a végrehajtó hatalom ne avatkozzon bele a fogyasztói jogvitákba.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Az alkalmazott árfolyamrés
Bank | Eredeti árfolyamrés (%) | Módosítások száma (db) | Legmagasabb árfolyamrés (%) |
---|---|---|---|
Budapest | 1,4 | 4 | 4,1 |
CIB | 1,5 | 1 | 1,8 |
FHB | 3,0 | 2 | 4,0 |
K&H | 1,5 | 3 | 4,1 |
MKB | 0,5 | 5 | 1,0 |
OTP | 1,0 | 1 | 2,0 |
Raiffeisen | 1,6 | 1 | 2,5 |
UniCredit | 1,2 | 5 | 5,1 |
Forrás: PITEE |
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adósmentő törvény, elszámoltatás, Alkotmánybíróság, Magyar Bankszövetség, PSZÁF, GVH, ombudsman, PITEE, árfolyamrés
Kapcsolódó anyagok
- 2015.07.20 - Ab: a végtörlesztés egészen más
- 2015.04.07 - Devizaper: utolsó szög a koporsóba?
- 2015.01.06 - Piramis játékra bukkantak a színmagyar biztosítónál
- 2014.12.06 - Brutális bírságot kapott a K&H
- 2014.12.03 - Egyeztetve húztak le az autóiskolák
- 2014.11.10 - Devizások: akad még kérdőjel
- 2014.11.05 - Elszámoltatás: aggódhatnak a nemfizetők
- 2014.10.13 - Devizások: jön az igazság pillanata?
- 2014.10.13 - Akik gyorsan számíthatnak pénzre
- 2014.10.07 - Elszámoltatás: itt a törvény!
További kapcsolódó anyagok