Másodfokon is fordultak az Alkotmánybírósághoz

Kiderült: mindenki tudott a banki tisztességtelenségről

Célt tévesztett tájékoztatások?
Fotó: Latzer Anna
2014. október 15. Az Alkotmánybíróság előtt megkezdődött az érvek ütköztetése az adósmentésről. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) szintén beadvánnyal fordult a testülethez. Ebben támogatják a Bankszövetséget. Fontos különbség azonban, hogy kimutatták: már 2005-2009 között több hatóság is figyelmeztetett a bankok szerződési feltételeinek tisztességtelenségére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) előtt – mint arról korábban írtunk – megkezdődött az adósmentő, illetve az elszámoltatási törvénnyel kapcsolatos beadványok tárgyalása. A fórumnak számos érvelést kell mérlegre tennie. Közöttük akadnak bírói beadványok is. Ezek száma időközben szaporodott. Kedden ugyanis a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is ide utalta a Porsche Bank eljárását. Az ítélőtábla – az MTI tudósítása szerint hasonlóan az EvoBank ügyében kihirdetett végzéshez – azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (ezt „becézik” adósmentőnek) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét. Egy korábbi beadvány érveit áttekintő táblázatban már bemutattuk. Akit a miniszter és a Bankszövetség pengeváltása is érdekel, az bőven talál erről részleteket a napi.hu cikkében.

A vizsgálati megállapítások alapján számos kérdés vethető fel (amit a PITEE meg is tesz). Elsősorban ide sorolható, hogy a felügyeleti hatóság vajon miért nem tartatta be a saját maga által megfogalmazott elvárásokat. Mi tovább mennénk: még ma is találhatóak homályos pontok. Ilyen például, hogy az árfolyamrésről ma sem tájékoztat egyetlen hitelnyújtó sem (az árfolyamok jelenlegi, érdekes alkalmazását már kritizáltuk). A PITEE az árfolyamadatokból maga számolta ki, mely bank mikor és milyen mértékben emelte a vételi és az eladási árfolyam közötti különbözetet. A számok (lásd a táblázatot) elég meghökkentőek.
Sokkal érdekesebbnek tűnik, hogy a devizások érdekvédőjeként fellépő PITEE azt jelezte: támogatja a bankszövetségi beadványt. Elemzésüket átnézve persze inkább cáfolják, mint erősítik a bankok érvelését. Méghozzá nem is akármilyen érvekkel! Összegyűjtötték azokat a jelentéseket és figyelmeztetéseket, amelyek a bankok szerződéses gyakorlatával kapcsolatban születtek a devizahitelezés felfutásának időszakában.

Idézik a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2006-ban kiadott ajánlását, és kimutatják, hogy ebben már tulajdonképpen felszólították a bankokat arra, hogy tartsák be a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét. Mindazt, amit a Kúria megfogalmazott, és ami a kormányzat szerint alapot adott az adósmentésre.  Felsorolnak több versenyhivatali (GVH) összegzést, ombudsmani jelentést, de felidézik például annak a szakértői bizottságnak a jelentését is, amelyet az akkori kormány kifejezetten a lakossági pénzügyi szolgáltatások vizsgálatára hozott létre (majd a megállapításokat gondosan elhelyezte egy fiók mélyén – a szerk.).

Miben értenek egyet a Bankszövetséggel?


A PITEE „Fogyasztóvédelmi elemzés” címmel közzétett 36 oldalas anyagában részletesebben is szerepelnek az idézett anyagok. Leírják például, hogy az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21. napján kelt jelentésének érdemi megállapításai szerint a hitelnyújtók szerződésmódosításai ellenőrizhetetlenek, mert csak a hitelnyújtók ismerik saját forrásköltségeiket és a lakossági hitelek kockázati tényezőit. A GVH 2009-ben ágazati vizsgálatot végzett egyes lakossági és kisvállalati pénzügyi termékekkel kapcsolatban, és arra a megállapításra jutott, hogy a hitelnyújtók egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlata kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen.

A Bankszövetség álláspontjával ellentétben – olvasható a PITEE beadványában – a pénzintézetek nem gondolhatták azt, hogy az általuk alkalmazott szerződési feltételek „minden kétséget kizáró módon nem minősültek, nem minősülhettek tisztességtelennek, mivel teljes körűen megfeleltek a Törvény tárgyi hatálya alá vont szerződéses kikötések létrejöttének időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak”. Sajnálatosnak tartják, hogy az a szakmai vita, ami az idézett anyagokból is jól látszik, csak 2011-ben jutott el odáig, hogy a bankok szerződési feltételeit a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja.

Álszentek lennénk azonban, ha úgy tennénk, mintha minden idézett vizsgálat most került volna először nyilvánosságra (a szervezet azonban legalább csokorba szedte ezeket, és kimutatta bennük a Kúria szempontjait – ami mindenképpen méltányolandó teljesítmény). Minderről a szakmai közvélemény tudott, a bankok azonban arra hivatkoztak, hogy az ő tevékenységükre nem a Polgári törvénykönyv, hanem az ágazati szabályozás az irányadó. Ezt az érvelést pedig – mostanáig – hallgatólagosan mindenki elfogadta.

A PITEE eddig leírt elemzése tulajdonképpen az adósmentő és elszámoltatási törvény igazolását is jelenthetné. Abban viszont egyetértenek a Bankszövetséggel, hogy a probléma megoldását nem az állami jogalkotás jelentheti. Mint összegzésükben leírják: a fogyasztók és a pénzintézetek közös érdeke, hogy se a törvényhozás, se a végrehajtó hatalom ne avatkozzon bele a fogyasztói jogvitákba.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Az alkalmazott árfolyamrés

BankEredeti árfolyamrés (%)Módosítások száma (db)Legmagasabb árfolyamrés (%)
Budapest1,444,1
CIB1,511,8
FHB3,024,0
K&H1,534,1
MKB0,551,0
OTP1,012,0
Raiffeisen1,612,5
UniCredit1,255,1
Forrás: PITEE 


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok