Látványos a trendforduló?
2019. augusztus 1.
Úgy tűnik, rámozdult a lakosság „forró pénze” az új állampapírra. Jegybanki szakértők szerint a szuperkötvény felét az állam számára új források bevonásával sikerült értékesíteni. Részletesebben megnézve azonban a helyzet nem is annyira egyértelmű.
A háztartások forintbetét állománya júniusban 242,3 milliárd forinttal csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett legfrissebb adatokból. Az Azénpénzem.hu átböngészte a részletesebb táblázatokat, amelyekből jól látszik, hogy leginkább „forró pénz” (a folyószámlán lekötetlenül tartott forint, illetve a csak rövidebb időre lekötött forintbetét) mozdult meg. Ez megfigyelhető a grafikonunkon is, de az ábra arra is rávilágít, hogy – legalábbis egyelőre – a változás a teljes állományhoz képest meglehetősen csekély. A trendforduló azonban – a maga szintjén – látványosnak is mondható.
Igazunk lett tehát abban, hogy a júniusban startolt új szuperállampapír, a kamatadómentes, 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatot fizető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megmozdíthatja a bankszámlákon lekötetlenül heverő pénz egy részét is, de ez a bankokat hidegen hagyja. A történelmi mélyponton tartott kamatok miatt évek óta tart az a tendencia, hogy csökken a lekötött betétek állománya, és ezzel aránya is a bankban tartott pénzen belül. A lekötetlenül heverő összeg és arány pedig nő. (Tavaly már megírtuk, hogy a lakosság kezében lévő készpénzállomány és a lekötetlen lakossági bankbetétek együtt tízezermilliárd forintot tesznek ki.) Ezen változtathatott most egy picit a szuperkötvény.
A MNB szakértői külön elemzést is készítettek arról, honnan rántottak elő a háztartások 1200 milliárd forintot a MÁP+-ra (az ezzel a címmel közzétett írás teljes egészében itt olvasható). Mint hangsúlyozták: július közepéig összesen 1235 milliárd forintra nőtt a lakosság MÁP+ állománya, amellyel az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált.
A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból tőkekivonás állt – állítják a jegybanki szakértők. A pénz másik fele azonban egyéb befektetési alapokból (például az éppen az MNB által gyakorlatilag kinyírt ingatlan-, illetve az uniós szabályozás áldozatául esett pénzpiaci alapokból – a szerk.), illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik. Ezek pedig – állapítják meg örömmel – az állam számára új források bevonását jelentik.
Az állampapírok és a top banki betéti ajánlatok kamatát itt szedtük össze
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: állampapír, bankbetét, kamat, betét, lekötés, MNB, megtakarítás, befektetési alap, készpénz, Magyar Állampapír Plusz
Kiderült, miből vettek szuperkötvényt az emberek
A háztartások forintbetét állománya júniusban 242,3 milliárd forinttal csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett legfrissebb adatokból. Az Azénpénzem.hu átböngészte a részletesebb táblázatokat, amelyekből jól látszik, hogy leginkább „forró pénz” (a folyószámlán lekötetlenül tartott forint, illetve a csak rövidebb időre lekötött forintbetét) mozdult meg. Ez megfigyelhető a grafikonunkon is, de az ábra arra is rávilágít, hogy – legalábbis egyelőre – a változás a teljes állományhoz képest meglehetősen csekély. A trendforduló azonban – a maga szintjén – látványosnak is mondható.
Igazunk lett tehát abban, hogy a júniusban startolt új szuperállampapír, a kamatadómentes, 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatot fizető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megmozdíthatja a bankszámlákon lekötetlenül heverő pénz egy részét is, de ez a bankokat hidegen hagyja. A történelmi mélyponton tartott kamatok miatt évek óta tart az a tendencia, hogy csökken a lekötött betétek állománya, és ezzel aránya is a bankban tartott pénzen belül. A lekötetlenül heverő összeg és arány pedig nő. (Tavaly már megírtuk, hogy a lakosság kezében lévő készpénzállomány és a lekötetlen lakossági bankbetétek együtt tízezermilliárd forintot tesznek ki.) Ezen változtathatott most egy picit a szuperkötvény.
Bizonytalanság bőven maradt
A MNB szakértői külön elemzést is készítettek arról, honnan rántottak elő a háztartások 1200 milliárd forintot a MÁP+-ra (az ezzel a címmel közzétett írás teljes egészében itt olvasható). Mint hangsúlyozták: július közepéig összesen 1235 milliárd forintra nőtt a lakosság MÁP+ állománya, amellyel az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált.
Becslés a lakossági állampapír vásárlások forrásaira | ||
---|---|---|
Forrás típus | Érték (mrd Ft)* | Arány (%)* |
Állampapír befektetések | 640 | 47% |
Befektetési alapok** | 175 | 13% |
Bankbetét | 170 | 12% |
Készpénz | 135 | 10% |
Egyéb/becslési hiba | 260 | 19% |
MÁP+ és PMÁP vásárlás | 1380 | 100% |
*Kerekített értékek | ||
**Az állampapírt tartó befektetési alapokat részben az „állampapír befektetések” közt jelenítették meg | ||
Forrás: MNB |
A jegybank honlapján közzétett szakértői cikkből az is nyilvánvalóvá vált, hogy miért jelent meg az új szuperkötvény. A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört. Tavaly a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez pedig, mint leírták: „előretekintve akadályt jelenthet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen”.
A cikkben külön kitérnek arra, hogy bár több, különböző forrásból származó – közte nem publikus, tehát például számunkra nem elérhető – adatot is felhasználtak, bizonytalanság így is maradt. Ezt bizonyíthatja az Azénpénzem.hu szerint, hogy a szerzők által közzétett táblázatban a becslési hibát is tartalmazó tétel a teljes összeg közel ötödére(!) rúg. A cikk szerint egyéb kategóriában jelennek a lakosság egyéb befektetéseinek eladásából, illetve az új jövedelemből végrehajtott vásárlásai.Fontos tartották kiemelni, hogy az adatok és becslési módszereik sajátosságai miatt a befektetési alapokra, a háztartási betétállományra és a készpénzállományra vonatkozó számok is bizonytalanok. Ezek azonban – jegyzik meg – inkább alsó becslésnek tekinthetők.
Nézze meg karikatúránkat is!
Az állampapírok és a top banki betéti ajánlatok kamatát itt szedtük össze
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: állampapír, bankbetét, kamat, betét, lekötés, MNB, megtakarítás, befektetési alap, készpénz, Magyar Állampapír Plusz
Kapcsolódó anyagok
- 2020.07.20 - Rekordot dönt a készpénz mennyisége
- 2020.01.07 - Ennyi állampapírt még soha nem vettek a magyarok
- 2019.12.23 - Mibe tegyem a pénzem?
- 2019.12.03 - Egyre népszerűbb ez a befektetés
- 2019.11.21 - Folytatódik a befektetések átrendeződése
- 2019.10.29 - November 4-étől vehetjük a nyomtatott szuperállampapírt
- 2019.10.28 - Jön a nyomtatott szuperállampapír a postákon
- 2019.10.07 - Megérkezett a szigorítás a szuperállampapírnál
- 2019.09.22 - Trükkösen húznak ki pénzt mindenki zsebéből a gazdagok
- 2019.09.20 - Akkor sem adnak a bankok többet a pénzünkre
- 2019.09.18 - Elszívta a pénzt a szuperállampapír
- 2019.09.10 - Minden pénzt bekebelez a szuperállampapír?
- 2019.08.27 - Mikor nyúl a kamatokhoz az MNB?
- 2019.08.22 - Fantasztikus növekedésekről számolt be a Kincstár
- 2019.08.16 - Még több pénzt vitt el a szuperállampapír
- 2019.08.12 - Újabb csúcson a készpénzállomány
- 2019.08.12 - Teljesült a kormány nagy terve
- 2019.07.25 - Mire próbálnak rábeszélni a bankok?
- 2019.07.19 - Nem zavarja a bankokat, hogy az állam elviszi a lakosság pénzét
- 2019.07.15 - Már csökken a hiszti a szuperállampapírért
- 2019.07.12 - Ennek örülhettek most a befektetők
- 2019.07.11 - Hiába a szuperállampapír, mégis több a készpénz
- 2019.07.10 - Hatalmas kamatot tesznek zsebre a bankok a lakosság nevében
További kapcsolódó anyagok