Látványos a trendforduló?

Kiderült, miből vettek szuperkötvényt az emberek

2019. augusztus 1. Úgy tűnik, rámozdult a lakosság „forró pénze” az új állampapírra. Jegybanki szakértők szerint a szuperkötvény felét az állam számára új források bevonásával sikerült értékesíteni. Részletesebben megnézve azonban a helyzet nem is annyira egyértelmű.

A háztartások forintbetét állománya júniusban 242,3 milliárd forinttal csökkent – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett legfrissebb adatokból. Az Azénpénzem.hu átböngészte a részletesebb táblázatokat, amelyekből jól látszik, hogy leginkább „forró pénz” (a folyószámlán lekötetlenül tartott forint, illetve a csak rövidebb időre lekötött forintbetét) mozdult meg. Ez megfigyelhető a grafikonunkon is, de az ábra arra is rávilágít, hogy – legalábbis egyelőre – a változás a teljes állományhoz képest meglehetősen csekély. A trendforduló azonban – a maga szintjén – látványosnak is mondható.

Igazunk lett tehát abban, hogy a júniusban startolt új szuperállampapír, a kamatadómentes, 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatot fizető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) megmozdíthatja a bankszámlákon lekötetlenül heverő pénz egy részét is, de ez a bankokat hidegen hagyja. A történelmi mélyponton tartott kamatok miatt évek óta tart az a tendencia, hogy csökken a lekötött betétek állománya, és ezzel aránya is a bankban tartott pénzen belül. A lekötetlenül heverő összeg és arány pedig nő. (Tavaly már megírtuk, hogy a lakosság kezében lévő készpénzállomány és a lekötetlen lakossági bankbetétek együtt tízezermilliárd forintot tesznek ki.) Ezen változtathatott most egy picit a szuperkötvény.

Bizonytalanság bőven maradt

A MNB szakértői külön elemzést is készítettek arról, honnan rántottak elő a háztartások 1200 milliárd forintot a MÁP+-ra (az ezzel a címmel közzétett írás teljes egészében itt olvasható). Mint hangsúlyozták: július közepéig összesen 1235 milliárd forintra nőtt a lakosság MÁP+ állománya, amellyel az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált.

Becslés a lakossági állampapír vásárlások forrásaira
Forrás típus	Érték (mrd Ft)*	Arány (%)*
Állampapír befektetések	640	47%
Befektetési alapok**	175	13%
Bankbetét	170	12%
Készpénz	135	10%
Egyéb/becslési hiba	260	19%
MÁP+ és PMÁP vásárlás	1380	100%
*Kerekített értékek
**Az állampapírt tartó befektetési alapokat részben az „állampapír befektetések” közt jelenítették meg
Forrás: MNB

A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból tőkekivonás állt – állítják a jegybanki szakértők. A pénz másik fele azonban egyéb befektetési alapokból (például az éppen az MNB által gyakorlatilag kinyírt ingatlan-, illetve az uniós szabályozás áldozatául esett pénzpiaci alapokból – a szerk.), illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik. Ezek pedig – állapítják meg örömmel – az állam számára új források bevonását jelentik.

A jegybank honlapján közzétett szakértői cikkből az is nyilvánvalóvá vált, hogy miért jelent meg az új szuperkötvény. A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították, de ez a dinamika 2017-ben megtört. Tavaly a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez pedig, mint leírták: „előretekintve akadályt jelenthet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen”.

A cikkben külön kitérnek arra, hogy bár több, különböző forrásból származó – közte nem publikus, tehát például számunkra nem elérhető – adatot is felhasználtak, bizonytalanság így is maradt. Ezt bizonyíthatja az Azénpénzem.hu szerint, hogy a szerzők által közzétett táblázatban a becslési hibát is tartalmazó tétel a teljes összeg közel ötödére(!) rúg. A cikk szerint egyéb kategóriában jelennek a lakosság egyéb befektetéseinek eladásából, illetve az új jövedelemből végrehajtott vásárlásai.

Fontos tartották kiemelni, hogy az adatok és becslési módszereik sajátosságai miatt a befektetési alapokra, a háztartási betétállományra és a készpénzállományra vonatkozó számok is bizonytalanok. Ezek azonban – jegyzik meg – inkább alsó becslésnek tekinthetők.