Véget ért az állampapírok aranykora

Kiderült, mibe tették a pénzüket a magyarok

Fotó: clipart.com

2026. január 29. Sokat veszítettek az állampapírok a népszerűségükből, tavaly már jóval kevesebb pénzt tettek ide az emberek, mint amennyit a kamatokon vagy hozamokon bezsebelhettek. Ugyanakkor kilőttek a befektetés alapok, az év egészében ide tették a legtöbb friss megtakarítást a háztartások.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint mindössze 463 milliárd forinttal nőtt 2025-ben a forint lakossági állampapír-állomány, ami meglehetősen csekély növekedés, főként, ha figyelembe vesszük azt is, hogy 1700 milliárdos kamatfizetés is történt az év során. Vagyis a növekedés a kamatfizetés 30 százalékát sem érte el.

Átalakuló állomány

Az állomány is átalakult, miután az inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Állampapírok kamata a 2024-re kimutatott 3,7 százalékos éves átlagos infláció miatt hatalmasat zuhant. Az emberek kiszálltak tehát a PMÁP-ból: az állomány 2025. december végére 3 251,2 milliárd forinttal csökkent, így 3 709,8 milliárd forintot tett ki.

Ugyanakkor új kedvenc lett helyette: a Fix Magyar Állampapír állománya 2 634,9 milliárd forinttal növekedett és elérte a 3 651,8 milliárd forintot 2025 végén. Szintén emelkedett a Bónusz Magyar Állampapír állománya is, a 861,6 milliárd forint növekedést követően december végén 2 070,6 milliárd forintra nőtt. A Magyar Állampapír Plusz állománya, a nyomdai kibocsátású és a korábban értékesített papírokkal együtt 385,6 milliárd forinttal emelkedett, így 2025 végén 1 148,2 milliárd forintot tett ki. Az év végén összesen a forint lakossági állampapírok állománya 11 726 milliárd forintra nőtt. A növekedésben decemberben jelentős szerepet játszott 2032/S Babakötvény mintegy 53 milliárd forintos kamatfizetése is, ami a 2032/S Babakötvény-állományt növelte.

Az ÁKK a 2026-os finanszírozási terv ismertetésekor azzal kalkulált, hogy a lakosság kezében lévő állampapír-állomány összesen 842 milliárd forinttal emelkedett 2025-ben. Ebben a lakossági papírokon kívül az intézményi államkötvények és a diszkont kincstárkegyek lakosság kezében lévő állománya is beleszámít.

Többel terveztek

Az ÁKK egy évvel ezelőtt még úgy számolt, hogy 2025-ben a lakosság 1323 milliárd forinttal járul hozzá a hiány finanszírozásához, azonban már márciusban 408 milliárd forinttal 915 milliárd forintra csökkentették a háztartások nettó finanszírozási összegét. Amit – egyelőre úgy tűnik – nem sikerült elérni.

Egyébként már egy évvel korábban, 2024-ben sem sikerült annyi pénzt begyűjtenie az államnak a megtakarítóktól, mint amennyivel tervezett. Ugyanis a tervezetthez képest 650 milliárd forinttal kevesebb lakossági állampapírt vásároltak az emberek, így 1932 milliárd forint helyett mindössze 1280 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány.

Ezek után nagy kérdés, hogy a 2026-os terv hogyan teljesül majd. Az ÁKK 2026-ban 1 000 milliárd forint összegű nettó állampapír-vásárlással számol a háztartások körében. Az 1 000 milliárd forintos nettó kibocsátáson belül az előrejelzésük szerint 1 300 milliárd forint a nettó lakossági állampapír kibocsátás, míg a rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek állománya 300 milliárd forinttal csökken a lakossági termékpaletta 2025. októberi átalakításának hatására, amelynek célja a lakossági portfólión belül is a fix kamatozású adósságelemek arányának növelése.

Nyertek a befektetési alapok

Tavaly ugyanakkor elsöprő fölénnyel nyertek a befektetési alapok, mint legnépszerűbb megtakarítási termék. Az Azénpénzem.hu az MNB novemberi, és a BAMOSZ legfrissebb adataiból azt számolta ki, hogy 2025-ben mintegy 1700 milliárd forint friss megtakarítást tettek befektetési alapokba az emberek. (A tranzakcióknak köszönhető növekedés.) A frissen megképződő megtakarítások, az állampapír-visszaváltásokból és kamatfizetésekből érkező pénzek jelentős része tehát itt talált magának helyet. (És persze ingatlanba is áramlott belőlük.)

Sok pénz érkezett a vegyes alapokba, de a BAMOSZ szerint érdemes kiemelni az abszolút hozamú alapokat is, ugyanis ezek vonzották a legnagyobb összegű friss tőkét, a vagyon pedig egy év alatt több mint ezer milliárd forinttal nőtt. Ezekbe az alapokba jellemzően a tehetősek, a privátbanki ügyfelek csoportosíthatták át a megtakarításukat.

Ugyancsak a tehetősek növelték 209 milliárd forinttal az egyéb kötvényállományukat, ami az MNB adatai szerint november végén 861 milliárd forintot tett ki. És bár november végéig 35 százalékkal (2260 milliárd forintról 3058 milliárdra) nőtt a háztartások kezében lévő tőzsde részvények értéke, ez gyakorlatilag az árfolyamváltozásnak volt köszönhető. Ide friss pénz ugyanis az év egészében csak minimális összeg, 14 milliárd forint érkezett.

Az állampapírok kamatát legutóbb itt szedtük csokorba.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

A pénzpiaci és kötvényalapok december 31-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: megtakarítás, állampapír, PMÁP, Bónusz, Prémium, kamat, hozam, ÁKK, diszkont kincstárjegy, befektetési alap