Már rég nem az állampapír a sláger megtakarítás

Kiderült, mibe tették a pénzüket a magyarok

Fotó: clipart.com

2025. február 19. Egy év alatt 13 százalékkal 110,5 ezer milliárd forintra nőtt a lakosság bruttó pénzügyi vagyona, ha pedig a hiteleket is figyelembe vesszük, a nettó pénzügyi vagyon 14 százalékkal 94 ezer milliárd forintra emelkedett 2024 végére. Tavaly a legtöbb pénzt befektetési alapokba tették az emberek, az állampapírok pedig a harmadik helyre csúsztak, mivel a bankbetétek foglalták el a második helyet. A számok alapján egy háztartásnak átlagosan 27 millió forintja van.

A lakossági állampapírok tavalyi kamatcsökkentésének meglett a következménye: nagyot vesztettek népszerűségükből, az utolsó negyedévben már alig vásároltak belőlük. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent, a háztartások pénzügyi vagyonáról szóló friss statisztikáiból az látszik, hogy 2024-ben átrajzolódott a megtakarítási piac, aminek a nyertesei egyértelműen a befektetési alapok lettek.

A háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 2023. év végi 97 715 milliárd forintról 2024 végére 110 563 milliárd forintra hízott, ebből 6800 milliárd forint volt köszönhető a tranzakcióknak (ennyi volt a megtakarítás), a többi az átértékelődésből adódik. A nettó megtakarításból a legtöbb pénz (1690 milliárd forint) tehát belföldi befektetési jegyekbe vándorolt, mellette még 360 milliárd forint külföldi befektetési jegyekbe ment. Így összességében 2050 milliárd forintot ezekben az eszközökben takarítottak meg az emberek.

Bankbetét a második, de az év végén már az első volt

A második helyen 1474 milliárd forinttal a forint bankbetétek állnak. Itt valójában az utolsó negyedévben ugrott meg jelentősen a megtakarítás, ekkor ugyanis 620 milliárd forinttal több pénz érkezett ide, mint amennyit az emberek elköltöttek, így az év utolsó 3 hónapjában ide tették a legtöbb pénzt az emberek. Ez lehet egyébként egyszeri megugrás is, hiszen sokan kapnak az év végén jutalmat, előrehozott fizetést, sőt a családi pótlékból is kéthavi érkezik decemberben, mert a januárit is ekkor fizetik ki.

Összesen 1340 milliárd forinttal növelték az állampapírban tartott megtakarításukat a magyarok, ebből - mint legutóbb megírtuk - a lakossági állampapírok állományát 1280 milliárd forinttal növelték 2024-ben. Ezzel tehát a harmadik legnépszerűbb megtakarítás volt tavaly az állampapír. Ugyanakkor az is látszik, hogy az utolsó negyedévben már csak 266 milliárddal nőtt az állomány, az is inkább a negyedév elején.

A készpénz továbbra is nyerő

Továbbra is fontos szerepe van a megtakarításokban a készpénznek, egy év alatt 557 milliárd forinttal nőtt a háztartások forint készpénzállománya. Ugyanakkor az otthon tartott valuta 70 milliárd forinttal csökkent. Ha már a külföldi fizetőeszközöknél tartunk, akkor érdekesség, hogy a hazai bankokban tartott devizából 300 milliárd forintnyit kivett a lakosság, viszont külföldi bankokban 151 milliárd forinttal növelte a megtakarítását. Összességében mégis nőtt a devizában tartott megtakarítás, mert a forint annyira gyenge lett az év végére, hogy az árfolyamváltozás 300 milliárd forintnyi pluszt hozott a megtakarítóknak. (Persze csak papíron, mert aligha váltották át forintra.)

Van, amire nem kell büszkének lenni

Noha harsogó címeket láthatunk, hogy mennyire csúcsot döntöttek a biztosítások és a nyugdíj-megtakarítások, a helyzet az, hogy egyik szektor sem lehet büszke a teljesítményére. Az életbiztosítási díjtartalékok mindössze 156 milliárd forinttal nőttek a nettó befizetéseknek köszönhetően, míg a nyugdíjpénztárakban tartott vagyon 157 milliárd forintot köszönhet a tranzakcióknak. Vagyis a 2024-es friss megtakarítások mindössze 2,3-2,3 százaléka áramlott ezekbe a termékekbe. A vagyon 196, illetve 217 milliárd forinttal nőtt még a hozamoknak köszönhetően.

Hogy is néz ki a háztartások vagyona?

Ha megnézzük a háztartások pénzügyi vagyonát (Lásd lejjebb a táblázatot!), akkor a legnagyobb tételt, közel 42 ezer milliárd forintot a részvények, tulajdonosi részesedések jelentik. Ebből 35 ezer milliárd forint a hazai, nem pénzügyi vállalatokban a háztartások részesedése. Szembeötlő, hogy ez a vagyon tavaly közel 3500 milliárd forinttal nőtt csak az átértékelődésnek köszönhetően. (Ezt az MNB számolja, ha nem is hasraütésszerűen, de mégiscsak becslés alapján, nem teljesen objektív számokon.) Aligha gondolhatjuk azt, hogy egy vagyonosabb rétegen kívül – Gondoljunk Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra! – a többségnek lenne itt részesedése.

A második legnagyobb vagyonelem a készpénzből és betétekből áll. Ebből 7074 milliárd a készpénz (6625 milliárd forint és 450 milliárd valuta), 11,6 ezer milliárd a forint bankbetét és 4363 milliárd a deviza bankbetét. Ez utóbbi már közel fele-fele arányban van hazai és külföldi bankokban. Befektetési jegyekben és állampapírokban már közel hasonló összeget tart a lakosság (13,9 ezer milliárd és 13,55 ezer milliárd forint). A jelentősebb megtakarításokból fontos még megemlíteni az életbiztosításokban (2881 milliárd forint) és a nyugdíjpénztárakban (2934 milliárd forint) megtakarított vagyont.

Nőtt a hitelállomány is

Az MNB adatai szerint a háztartási hitelek és kötelezettségek egy év alatt 1355 milliárd forinttal 16589 milliárd forintra nőttek 2024 végére. Ebből a legnagyobb tételt, 13800 milliárdot a hitelek tesznek ki. A legjobban a lakáshitelek bővültek, de a fogyasztási hitelek is meglódultak. Így összességében a háztartások nettó pénzügyi vagyona egy év alatt 82,5 ezer milliárd forintról közel 94 ezer milliárd forintra nőtt.

A megtévesztő átlag

Ha elosztjuk a bruttó pénzügyi vagyont a háztartások számával, akkor átlagosan 27 millió forint jön ki, fejenként pedig 11,6 millió forintja van az embereknek. A hitelt is figyelembe véve már a nettó megtakarítás 23 millió forint háztartásonként, és fejenként 9,9 millió forint.

Ez persze csak azt mutatja, mennyire megtévesztő lehet egy sima átlagszámítás. A vagyon ugyanis egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10 százalék (a legfelső decilis) a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1 százalék egyenesen a harmadát.

Lakossági megtakarítások (milliárd forint)
Megnevezés	2010.	2020.	2023.	2024.
Készpénz és betétek	10 000,30	18 445,30	20 780,20	23 065,6
Állampapír	729,8	9 135,60	12 555,30	13 954,6
Befektetési jegy	2 500	4 871,00	10 428,00	13550
Részvények és részesedések	8 873	24 067	37 485	41 948
Pénzügyi vagyon összesen	31 365,00	69 252	97 733,00	110 563
Nettó pénzügyi vagyon	19 293	57 374	82 500	93975