Megvizsgáltuk a korábbi gyakorlatot

Kiderült, mennyit kaphatnak a frissnyugdíjasok

Fotó: Latzer Anna

2022. február 24. Közzétette a tavalyi kereseti adatokat a KSH. Ezek szerint a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset is 8,7 százalékkal nőtt 2021-ben. Elvben ennyivel emelik majd meg az idén nyugállományba vonulók korábbi, a nyugdíjba beszámító, kereseteik értékét.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021 decemberében 492800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327700 forint volt, mindkettő 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tudatta a KSH. A közzétett adatok szerint 2021-ben a bruttó átlagkereset 438800, a nettó átlagkereset 291800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. (További részeteket itt találhat.)

A megugró bérek szép pénzt hozhatnak a frissnyugdíjasoknak. A nyugállományba vonulás előtti kereseteket ugyanis minden évben a béremelkedés mértékével átszámítják (valorizálják). Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy akinek tavaly decemberben 150 ezer forintra hozták ki a nyugdíja alapjául szolgáló átlagbérét, ugyanez az idén év elején már meghaladhatja a 163 ezer forintot. A helyzet azonban ennyire azért nem egyszerű.

A kormány saját hatáskörben dönt

A törvény szerint a kormány az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a növelés mértékét a KSH által utoljára közzétett adatok alapulvételével minden év márciusában rendeletben határozza meg. Ebben az összefüggésben fontos szó az „alapulvételével”. Ez ugyanis azt jelenti, hogy meglehetősen szabad keze van a kabinetnek. Az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, hogy az elmúlt években mit mutattak ezek a számok.

Változások (%)
Év	Reál-kereset	Bruttó kereset	Valorizáció	Nyugdíj-emelés
2015.	4,4	4,3	3	1,8
2016.	7,4	6,1	4,2	1,6
2017.	10,3	12,9	7,9	2,4
2018.	8,3	11,1	12,9	3,0
2019.	7,7	11,3	11,3	2,7
2020.	6,2	9,8	11,4	4,0
2021.	3,4	8,7	9,7	5,0
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

A táblázatban az adatok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy az újonnan megállapítandó nyugdíjakhoz rendelt szorzószámok egy évvel követik a béremelési ütemet. Így vizsgálva látszik, hogy csupán egyetlen olyan év volt, amikor a bruttó keresetek változásával pontosan megegyezett a valorizációs kulcs. Az is kitűnik viszont, hogy az általában csekély (ezen a téren is egyetlen év jelent kivételt) eltérés többnyire a leendő nyugdíjasok javára szólt.

Infláció és valorizáció: 22, kontra 78 százalék

A rendszer tehát nagyon is kedvez a frissen nyugdíjba vonulóknak. Számításaink szerint 2015-től mostanáig mintegy 78 százalékkal emelték meg a nyugdíjhoz figyelembe vett átlagbér összegét. Tapasztalataink szerint nagyon sokan nincsenek tisztában a nyugdíjszámítás szisztémájával. Az időskori járandóság az egész, 1988-tól ledolgozott időszakra jutó átlagbér korrigált összege. Az évente megtörténő korrekcióhoz hirdeti ki a kormány minden év márciusában a szorzószámot. Az így kijött összeg azonban csak azoknál jelenti egyben a nyugdíjat is, akik legalább 50 éves szolgálati viszonyt tudnak felmutatni. A minimális 15 év szolgálati viszonyhoz 0,43 szorzószám tartozik. Ez azt jelenti, hogy ha például 200 ezer forintra jön ki az átlagbér, akkor a megállapított nyugdíj 86 ezer forint.

Olvasói jelzések alapján az idén (talán, mert választási év van?) nagyot változott a frissnyugdíjasokkal kapcsolatos ügyintézés. Korábban előfordult, hogy a januárban nyugdíjazott csak áprilisban kapott némi előleget. Most viszont még a februárban nyugdíjba vonult is kapott, ahogy jelezte: a várható nyugdíjától biztosan alig elmaradó pénzt.

A már nyugdíjasok – alapvetően szintén a kormány szabad döntése szerint – évente kapnak a drágulás miatt kompenzációt. Ennek mértéke az általunk vizsgált időszakban alig haladta meg a 22 százalékot. Az egész szisztéma olyan, hogy egyre tágul a friss és a régebbi nyugdíjasok között az olló. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) szerint a Fidesz a vegyes indexálásról – amiben nem csak az új, hanem a régebbi nyugdíjasok járandóságát is befolyásolja a béremelés – az inflációkövető nyugdíjemelésre áttérve csak az utolsó 6 évben több százmilliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól. Számításaik szerint a vegyes indexálással az éves átlagnyugdíj már tavaly 360 ezer forinttal lett volna magasabb.