Kamatemelés jöhet, ha nem veszünk elég állampapírt

Kiderült, mennyi pénzt szedne be tőlünk az állam

Fotó: clipart.com

2024. december 9. Jövőre további 4123 milliárd forintra lesz szüksége az államnak, ennyi ugyanis a költségvetés nettó finanszírozási igénye. Az Államadósság Kezelő Központ azzal számol, hogy a lakosság 1323 milliárd forinttal több állampapírt vesz majd, mint amennyit visszavált. A cél érdekében akár kamatot is emelhetnek – derült ki a pénteki tájékoztatón.

A költségvetés 2025. évi nettó finanszírozási igénye 4 123 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz – derült ki pénteken a Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen (ÁKK) tájékoztatójából.

A finanszírozás legnagyobb tételét a forint intézményi kötvények nettó 1850 milliárd forintos kibocsátása fedezi, a lakosság várhatóan nettó 1323 milliárd forinttal járul hozzá, míg a nettó intézményi deviza-finanszírozás 838 milliárd forint lehet. A Diszkont Kincstárjegyek állománya kismértékben, 100 milliárd forinttal emelkedhet 2025-ben – legalábbis ez szerepel a tervekben, ami persze nem biztos, hogy így valósul meg.

Mennyi lesz a bruttó kibocsátás?

2025-ben 12838 milliárd forint összegű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, szemben a 13595 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlagos bruttó államadósság-kibocsátási volumennel. 2025-ben az államadósság szerkezetére vonatkozó benchmark mutatók értékei nem változnak.

Idén a tervezettnél kevesebb pénzt hozott a lakosság

Az ÁKK célja, hogy 2025-ben a GDP 1,5 százalékának megfelelő nettó finanszírozáshoz jusson a háztartásoktól. Ez kevesebb, mint amennyi kamatot ki kell fizetni jövőre a lakosság részére a kezükben lévő állampapírok után. Csakhogy nem olyan egyszerű az embereket rávenni, hogy továbbra is állampapírban tartsák a megtakarításukat a már jóval alacsonyabb kamatok mellett.

Mint korábban megírtuk, szeptemberben csökkent a lakossági állampapírok állománya, októberben pedig gyakorlatilag nem érkezett ide friss megtakarítás. Az ÁKK most beismerte, hogy várhatóan csak a GDP 1,7 százalékának megfelelő lesz idén a nettó lakossági finanszírozás a kitűzött 2 százalékos céllal szemben. Az idei kamatcsökkenésekkel ugyanis elfogyott a lendület, sőt azon is aggódhat az állam, hogy a jövő évi kamatfizetések és lejáratok mekkora hányadát teszik ismét állampapírba az emberek.

Az ÁKK nem aggódik

Az ÁKK adatai szerint jövőre 2376 milliárd forint lakossági állampapír jár le, ezen felül érkeznek majd a kamatfizetések (bőven több mint ezermilliárd), az ÁKK pedig 3612 milliárd forint állampapírt szeretne értékesíteni lakossági állampapírból, aminek így a nettó növekménye 1236 milliárd forint lenne a tervek szerint.

Továbbra is az a cél, hogy az államadósság 20-25 százalékát a lakosság finanszírozza. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a pénteki tájékoztatón azt mondta, hogy az állam úgy fogja árazni a lakossági termékeket, hogy ezt az arányszámot teljesítse – számolt be erről a Portfolio. „Ha kell, az árazáson változtatunk, és megpróbáljuk bevonni azokat a célcsoportokat, akik eddig nem vettek részt lakosságként a finanszírozásban” – idézi a portál. Ez pedig kamatemelést vetít előre, ha nem fogy kellő mértékben a lakossági állampapír.

Az ÁKK célja az, hogy nőjön az értékpapírszámlával rendelkező, aktív lakossági ügyfelek száma, illetve a lakossági állampapírok piaci részesedése fennmaradjon. Idén 37 ezer fővel nőtt a Magyar Államkincstárnál számlát vezető ügyfelek száma, míg a banki forgalmazók esetében 39 ezerrel csökkent. A kincstári értékesítés esetében 1,6 százalékponttal 61,8 százalékra nőtt a digitális értékesítés aránya, míg a banki forgalmazók esetében átlagosan 1,1 százalékponttal 15,8 százalékra csökkent.

Újítás is lesz

A vagyoni koncentráció csökkentése a továbbiakban is az ÁKK célja, ennek érdekében az értékesítési korlátot az ÁKK aktívan tervezi használni minden lakossági állampapírnál. 2025-ben az egyik legfontosabb újítás a lakossági piacon az állampapírcsere funkció bevezetése lesz a Webkincstár és Mobilkincstár felületein, így az ügyfelek egy tranzakcióval alakíthatják majd portfoliójukat. Erről további részleteket még nem osztottak meg.

Mennyi lesz a devizafinanszírozás?

A devizaadósság arányára vonatkozó 30 százalékos felső korlát 2025-ben is változatlanul érvényben marad. Az ÁKK az év első felében legfeljebb 2,5 milliárd euró volumenű nemzetközi devizakötvény kibocsátást tervez, amely magába foglal benchmark méretű zöld eurókötvény kibocsátást. A későbbiekben Panda kötvény kibocsátást is tervez a kínai piacon. Az elmúlt évekhez hasonlóan devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve körülményektől függően az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás 2025-ben is elképzelhető – derült ki a tájékoztatóból.