Kiderült, mekkora béremelést terveznek a cégek

2026. január 27. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb felmérése szerint a tavalyinál kisebb béremelést terveznek a cégek 2026-ban. A munkavállalók háromnegyede reálbér-növekedéssel számolhat, ugyanakkor 18 százalékuk reálbér-csökkenéssel kalkulálhat.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, 2026. januárban végzett felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A bérekre vonatkozó kérdésükre 850 válasz érkezett.

A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,3 százalékkal (létszámmal súlyozva 6 százalékkal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4 százalék körüli várható infláció mellett 2 százalékos átlagos reálbér-növekedést jelent ebben a körben. Ez némileg elmarad a tavalyi tervektől (6,6 százalék), bár ekkor az inflációs kilátások is némileg alacsonyabbak voltak – írja közleményében a GKI.

Az építőipari vállalatok idén is kisebb mértékben, 5 százalék körül terveznek emelni. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ezzel szemben átlagosan 6 százalékot enyhén meghaladó emelésekkel számolnak a munkaadók.

Vállalatméret szerint idén sincsenek – ahogy tavaly sem voltak – kiugró különbségek a béremelési szándékok tekintetében. Bár a multiknál jellemzően magasabb a bérszínvonal, a relatív előny a KKV szektorral szemben idén sem fog tovább nőni.

A megkérdezett vállalatok 12 százaléka egyáltalán nem tervez bért emelni, további 15 százalék pedig csupán 5 százalék alatti mértékben. A cégek fele 5-9 százalékos emelést tervez, 22 százalék pedig 10 százalékos, vagy afölötti rátával kalkulál.

Szélsőségek a mikrovállalatoknál

A mikrovállalatok körében magasabb az emelést egyáltalán nem tervezők, illetve a 10 százalék feletti tervezést emelők aránya is. A nagyobb vállalatok ezzel szemben kiegyensúlyozottabb számokkal kalkulálnak, jellemzően 5-9 százalék között terveznek emelni. Mindez jól mutatja, hogy a mikrovállalatok az üzleti kilátások függvényében lehetnek fukarak vagy bőkezűek, ám a legnagyobb vállalatok a piaci standardoknak megfelelően növelik a dolgozói béreket.

Összességében – 4 százalékos idei inflációval számolva – a vizsgált vállalatok munkavállalóinak 18 százaléka - a jelenlegi tervek megvalósulása esetén - reálbércsökkenést tapasztalhat, miközben háromnegyedük reálbére növekedni fog. Reálbér-stagnálásra 7 százalék számíthat. Ezek az arányok közel azonosak a 2025-ös KSH mérésekkel. A képet némileg árnyalja a 3 gyermekes anyák teljes, és a 2 gyermekes anyák részleges SZJA mentessége; ebben a körben béremelés nélkül is emelkedik a nettó kereset. Másfelől az idén 25. életévüket betöltő munkavállalók esetében külön intézkedés nélkül csökken a nettó kereset.

Inkább a fizikai dolgozók bére nő

A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1 százalék) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7 százalék). Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a 11 százalékos minimálbér, illetve a 7 százalékos garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).

Ahogy arra számítani lehetett, nagyobb béremelést kalkulálnak azok a vállalatok, amelyek létszámbővítést terveznek, illetve azok, amelyeknél az előző 3 hónapban javult az üzleti helyzet, és azok is, amelyek idén árat fognak emelni. A domináns, dinamikusan fejlődő szereplők egyfelől megengedhetik maguknak a bőkezűbb béremeléseket, másfelől a piaci expanziójuk fenntartásához erre szükség is van.

Szerző: L.J.
Címkék: GKI Gazdaságkutató, munkabér, béremelés, reálbér, infláció, fizikai dolgozó