Már nem a legfiatalabbak, a férfiak mobilitása emelkedik ki
2025. szeptember 22.
Több mint félmillió magyar változtatta meg tavaly lakóhelyét. A mellékelt térkép jól mutatja, hogy honnan mentek leginkább el, és hová vándoroltak a legtöbben. Érdekes lehet majd megfigyelni, hogy az Otthon Start kedvezményes hitellehetősége miként alakítja át a folyamatokat. Ez azért is várható, mert a statisztika szerint a legmozgékonyabb amúgy is a célcsoportnak tekinthető korosztály.
Tavaly több mint 527 ezer fő költözött Magyarország területén – állapította meg kiadványában a KSH. Az ebben résztvevők közül 243 ezren állandó, 285 ezren pedig ideiglenes vándorlók voltak. A rendszerváltás előtt a férfiak voltak mobilabbak, a kilencvenes évek eleje óta azonban minden évben több nő kelt útra, mint férfi (2024-ben a belföldön vándorlók 54 százaléka volt nő). Életkor szerint is jelentős a változás: az 1990-es évek elején a 20–24 évesek voltak a legmobilabbak, ami később az idősebbek felé tolódott ki. A leggyakrabban lakóhelyet 2018–2024 között a 25–29 évesek változtattak.
A fiatalabbakat célozza a kormány új lakástámogatása is. Borítékolható tehát, hogy az Otthon Start nem csak az ingatlanpiacot forgatja fel, a költözésekben is jelentős változásokat hozhat. (A konstrukcióról itt foglaltunk össze mindent.) Már csak azért is, mert az árkorlátok is jelentősen alakítják a folyamatokat. Különösen Budapesten. A program indulása előtt országosan négyből három eladó ingatlan esett a teljes árra vonatkozó 100, illetve 150 milliós, illetve a négyzetméter szerint 1,5 millió forintos korlát alá. Ugyanez az arány Budapesten viszont mindössze 40, illetve házaknál 46 százalék volt.
Az új hitellehetőség okozta mozgást csak jóval később ismerhetjük meg. Arról azonban részletesen számot adott a KSH, hogy mi történt 2018–2024 között. Mint hangsúlyozták, jól látható a főváros és Pest vármegye, valamint a Közép-Dunántúl vándorlási jellemzőinek együttmozgása 2018–2024 között. Amikor Budapest vándorlási egyenlege csökkent, Pest és a közép-dunántúli vármegyék egyenlege emelkedett, amikor pedig a főváros egyenlege növekedett, a Pest és a közép-dunántúli régió egyenlege kezdett csökkenni. 2023-ban a trend megfordult, Budapest vándorlási egyenlege pozitívvá vált, ezzel párhuzamosan pedig Pest és a közép-dunántúli vármegyék egyenlege jelentősen visszaesett.
Forrás: KSH
A grafikonon jól kivehető, hogy régiónként miként módosult a vándorlási helyzet. A települések jogállása szerint is meglehetősen markánsan változott az elmúlt hét év során a kép. 2020-ban és 2021-ben rengetegen hagyták el a fővárost, de a nagyobb városokat is, hatalmas beáramlás volt azonban a községekbe. Az előző és az az előtti évben a városok mutattak veszteséget, Budapest nagyobbat, a községek pedig kisebbet nyertek.
A közép-dunántúli vármegyék egyenlege pozitív volt, közülük a két Balaton-parti pedig a járvány alatt kiemelt vándorlási célterületet jelentett. A Velencei-tó partján fekvő Gárdonyi járás 2024-ben az ország legmagasabb vándorlási egyenlegével rendelkezett (több mint 16 ezrelék). A Balaton-parti járások (Balatonalmádi, Balatonfüredi és Tapolcai) 2024-ben is fontos vándorlási célpontok voltak. Mint az Azebpenzem az adatokból kigyűjtötte, a fővárosban a legtöbben a XVI. kerületből mentek el, a legnépszerűbb költözési célpont pedig a VI. kerület volt. Lemaradva ugyan, de ezt a VIII. kerület követte.
2020-ban, a legmagasabb vándorlási egyenleg a Balatonalmádi járásban volt, ahol ezer lakosra több mint 45 odavándorló jutott. 40 ezrelék fölött volt még a Balatonfüredi és a Gárdonyi járás vándorlási egyenlege, a Siófoki járásé pedig közel 39 ezreléket mutatott. Ilyen magas vándorlási egyenleg példátlan, a járási rendszer 2013-as bevezetése óta nem fordult elő 33 ezreléket meghaladó érték. A Balaton-parti járások esetében az állandó vándorlási egyenleg átlag feletti volt, az ideiglenes vándorlási egyenleg azonban még ezt is számottevően felülmúlta. Ebből arra következtetett a KSH, hogy a tópartra vándorlók elsősorban a nyaralóikban létesítettek ideiglenes lakóhelyet. A járvány azonban nem gyakorolt tartós hatást a vándorlás szerkezetére: 2021 végére, 2022 elejére nagyjából visszaálltak a járvány előtti trendek.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, Otthon Start, költözés, KSH, vándorlás
Kiderült, hová költöztek a legtöbben
Fotó: KSH
Tavaly több mint 527 ezer fő költözött Magyarország területén – állapította meg kiadványában a KSH. Az ebben résztvevők közül 243 ezren állandó, 285 ezren pedig ideiglenes vándorlók voltak. A rendszerváltás előtt a férfiak voltak mobilabbak, a kilencvenes évek eleje óta azonban minden évben több nő kelt útra, mint férfi (2024-ben a belföldön vándorlók 54 százaléka volt nő). Életkor szerint is jelentős a változás: az 1990-es évek elején a 20–24 évesek voltak a legmobilabbak, ami később az idősebbek felé tolódott ki. A leggyakrabban lakóhelyet 2018–2024 között a 25–29 évesek változtattak.
A fiatalabbakat célozza a kormány új lakástámogatása is. Borítékolható tehát, hogy az Otthon Start nem csak az ingatlanpiacot forgatja fel, a költözésekben is jelentős változásokat hozhat. (A konstrukcióról itt foglaltunk össze mindent.) Már csak azért is, mert az árkorlátok is jelentősen alakítják a folyamatokat. Különösen Budapesten. A program indulása előtt országosan négyből három eladó ingatlan esett a teljes árra vonatkozó 100, illetve 150 milliós, illetve a négyzetméter szerint 1,5 millió forintos korlát alá. Ugyanez az arány Budapesten viszont mindössze 40, illetve házaknál 46 százalék volt.
A főváros felé lendült az inga
Az új hitellehetőség okozta mozgást csak jóval később ismerhetjük meg. Arról azonban részletesen számot adott a KSH, hogy mi történt 2018–2024 között. Mint hangsúlyozták, jól látható a főváros és Pest vármegye, valamint a Közép-Dunántúl vándorlási jellemzőinek együttmozgása 2018–2024 között. Amikor Budapest vándorlási egyenlege csökkent, Pest és a közép-dunántúli vármegyék egyenlege emelkedett, amikor pedig a főváros egyenlege növekedett, a Pest és a közép-dunántúli régió egyenlege kezdett csökkenni. 2023-ban a trend megfordult, Budapest vándorlási egyenlege pozitívvá vált, ezzel párhuzamosan pedig Pest és a közép-dunántúli vármegyék egyenlege jelentősen visszaesett.
A grafikonon jól kivehető, hogy régiónként miként módosult a vándorlási helyzet. A települések jogállása szerint is meglehetősen markánsan változott az elmúlt hét év során a kép. 2020-ban és 2021-ben rengetegen hagyták el a fővárost, de a nagyobb városokat is, hatalmas beáramlás volt azonban a községekbe. Az előző és az az előtti évben a városok mutattak veszteséget, Budapest nagyobbat, a községek pedig kisebbet nyertek.
Időközben példátlan változások is akadtak
A közép-dunántúli vármegyék egyenlege pozitív volt, közülük a két Balaton-parti pedig a járvány alatt kiemelt vándorlási célterületet jelentett. A Velencei-tó partján fekvő Gárdonyi járás 2024-ben az ország legmagasabb vándorlási egyenlegével rendelkezett (több mint 16 ezrelék). A Balaton-parti járások (Balatonalmádi, Balatonfüredi és Tapolcai) 2024-ben is fontos vándorlási célpontok voltak. Mint az Azebpenzem az adatokból kigyűjtötte, a fővárosban a legtöbben a XVI. kerületből mentek el, a legnépszerűbb költözési célpont pedig a VI. kerület volt. Lemaradva ugyan, de ezt a VIII. kerület követte.
| Ezer főre jutó vándorlási egyenleg toplistája járások szerint 2024. [‰] | |
|---|---|
| Legnagyobb nyertesek | Legnagyobb vesztesek |
| Gárdonyi (16) | Záhonyi (-18,9) |
| Balatonalmádi (11,4) | Vásárosnaményi (-17,2) |
| Tatai (10,5) | Cigándi (-16,8) |
| Dabasi (9,3) | Fehérgyarmati (-14) |
| Téri (9,3) | Sátoraljaújhelyi (-13,8) |
| Forrás: Azénpénzem gyűjtés a KSH részletes adatiból | |
2020-ban, a legmagasabb vándorlási egyenleg a Balatonalmádi járásban volt, ahol ezer lakosra több mint 45 odavándorló jutott. 40 ezrelék fölött volt még a Balatonfüredi és a Gárdonyi járás vándorlási egyenlege, a Siófoki járásé pedig közel 39 ezreléket mutatott. Ilyen magas vándorlási egyenleg példátlan, a járási rendszer 2013-as bevezetése óta nem fordult elő 33 ezreléket meghaladó érték. A Balaton-parti járások esetében az állandó vándorlási egyenleg átlag feletti volt, az ideiglenes vándorlási egyenleg azonban még ezt is számottevően felülmúlta. Ebből arra következtetett a KSH, hogy a tópartra vándorlók elsősorban a nyaralóikban létesítettek ideiglenes lakóhelyet. A járvány azonban nem gyakorolt tartós hatást a vándorlás szerkezetére: 2021 végére, 2022 elejére nagyjából visszaálltak a járvány előtti trendek.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, Otthon Start, költözés, KSH, vándorlás
Kapcsolódó anyagok
- 2025.10.29 - Ráugrottak a fejlesztők az Otthon Startra
- 2025.10.29 - Hivatalos: az Otthon Start előtt is robbant a lakáspiac
- 2025.10.09 - Nem létező lakást is vehetünk hitelre
- 2025.10.07 - Átszabják az otthonstartos szabályokat
- 2025.10.06 - Még durvább versenybe fogtak a bankok az otthonstartosokért
- 2025.10.05 - Az otthonstartos trükközésekre a NAV is felfigyelt
- 2025.09.30 - Sok még a kérdés a közszféra lakáspromramjáról
- 2025.09.29 - Olyan hatása is van a szuperhitelnek, amin meglepődtek az ingatlanosok
- 2025.09.23 - Az eladási kedvet is felfűti az Otthon Start
- 2025.09.20 - Durva akadály az Otthon Startba kevés pénzzel belevágók előtt
- 2025.09.19 - Mutatjuk, mikor robban a lakáspiac
- 2025.09.18 - A ház állapotába is beleszólhat a NAV
- 2025.09.12 - A belvárosban 44 százalékkal nőttek a lakásárak
- 2025.09.09 - Teljesen eltűntek az olcsóbb lakások Budapestről
- 2025.09.09 - Trükkökkel szoríthatják az otthonstartos keretbe a lakásokat
- 2025.09.08 - A NAV is segíti az otthonstartosokat
- 2025.09.05 - OTP: 20 százalékkal nőhetnek a lakásárak
- 2025.09.04 - Történelmi rekordra ugrott a lakások iránti kereslet
További kapcsolódó anyagok