Kiderült, előkészítetlen a kötelező nyelvvizsga bevezetése

2019. szeptember 16. Az eddigi tapasztalatok alapján nehéz meglepődni azon, ha egy kormányzati intézkedésről kiderül, hogy az minden előkészítést nélkülöz. A diákok tízezreit a felsőoktatásból kiszorító, a kötelező nyelvvizsgát előíró intézkedés körüli helyzet még így is erősen abszurd.

Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő korábban megpróbálta kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) azt a tervezetet, amit a nyelvtudás fejlesztésére dolgozott ki a kormány. A tárca arra hivatkozva tagadta meg a képviselő kérését, hogy a kért adatok további döntések megalapozását szolgálják, ezért tíz évig nem nyilvánosak.

Most azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Szél Bernadett megkeresésére küldött tájékoztatásából – írta meg a Népszava – az derült ki, hogy nincs is kész nyelvoktatási tervezet. Szél szerint jogilag is nonszensz az eljárás, hiszen attól, hogy egy a dokumentum „döntéselőkészítő jellegű” még nem vonja kötelező erővel maga után a nyilvánosságtól való elzárást.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal igyekezett védekezni, hogy a már elfogadott döntésekről tartottak sajtótájékoztatót. Kásler Miklós Emmi miniszter február közepén jelentette be: a 2020/2021-es tanévtől 9. és 11. évfolyamos diákok két hetes külföldi nyelvtanulási programban vehetnek részt, amire 90 milliárd forintot biztosít az állam. A NAIH felhívta az Emmi és a kormányiroda figyelmét: a stratégia azon részei, amelyek a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedésekre vonatkoznak, már olyan közérdekű adatnak minősülnek, melyek kiadását nem lehet a fentiekre hivatkozva megtagadni.

A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a saját igaza mellett, és nem ad ki semmit. Magyarázatként még hozzáfűzték: ha teljesítenék is az adatkérést, „összefüggéstelen, önmagában értelmezhetetlen adatokat” tudnának csak a képviselőnek megküldeni. Szél Bernadett szerint a kormány ezzel maga ismerte el, a stratégiának nevezett dokumentum mennyire kidolgozatlan.

A képviselő szerint az is súlyosan jogsértő, hogy a kabinet úgy vezeti be jövőre a kötelező nyelvvizsgára vonatkozó szigorítást, hogy nem gondoskodott arról, hogy a középiskolák képesek legyenek felkészíteni rá diákok tömegeit. Szakmai becslések szerint emiatt jövőre 18-22 ezer diák szorulhat ki a felsőoktatásból. A politikus megpróbálta kikérni a kötelező nyelvvizsga bevezetéséről szóló kormánydöntés konkrét előkészítő-dokumentumait is, de az Emmi ezek kiadását is megtagadta. A képviselő ezért újból a NAIH vizsgálatát kérte.

Szerző: Az Én pénzem/Népszava
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok