Vége a szárnyalásnak, visszakérjük a pénzünket

Kiderült: az állam nem számíthat a lakosságra

A lakosság a pénzével együtt otthon marad.
Fotó: Magyar Állampapír Facebook oldala

2020. április 23. A járvány gazdasági hatásai miatt brutálisan megnő az államháztartás finanszírozási igénye, így 2020-ban a tervezettnél jóval több pénzre van szüksége az államnak. Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb finanszírozási tervei szerint idén a lakosság több állampapírt vált vissza, mint amennyit megvásárol.

Nagyot fordult a világ a koronavírus-járvány hatására. A gazdasági sokkot mérsékelni kívánó fiskális politikai lépések következtében a kormány a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára emelte. Így az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett.

Valahonnan kell a pénz

A megnövekedett finanszírozási igényre és a részben megváltozott piaci helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) frissítette 2020 évi finanszírozási tervét. Mint kiderül, az eredetileg tervezettnél 900 milliárd forinttal kevesebb pénzért, összesen 3255 milliárd forintért tud csak a lakosságnak állampapírt eladni. Tavaly egyébként a szuperállampapír bevezetésével összesen 6683 milliárd forintnyi lakossági állampapírt sikerült értékesíteni, vagyis 2020-ban a módosított terv szerint a tavalyi pénznek kevesebb mint felét lehet a lakosságtól beszedni.

Igaz, 2019-ben a szuperállampapír (MÁP Plusz) szárnyalása minden képzeletet felülmúlt - még az ÁKK-ét is - , idén pedig a tavalyinál eredetileg is jóval kevesebb eladást terveztek, de most a járvány közbeszólt. Ráadásul nem csak kevesebb állampapírt vesz majd a lakosság, hanem várhatóan 590 milliárd forinttal nő a lakossági állampapír-visszaváltás és -visszavásárlás is. (Eredetileg úgy számoltak, hogy 800 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár majd le a bankoknál és nem lakossági befektetőknél. Így kiszorul majd a nem célzott befektetői réteg, amit viszont a lakossági vásárlás ellensúlyoz majd. Ez a terv most megdőlt, már ami az ellensúlyozást illeti.)

Összességében az ÁKK úgy számol, hogy a lakossági állampapír-állomány 1103 milliárd forinttal csökken. De a kibocsátó fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ezzel együtt fenntartja azt a középtávú stratégiai célt, hogy a háztartások kezében lévő lakossági papírok állománya 2023-ra 11 ezermilliárd forintra növekedjen a 2019 év végi 7766 milliárd forintos szintről.

Az ÁKK szintén fenntartja az államadósság-kezelés többi stratégiai célját, ami a futamidő növelésére és a devizaadósság alacsony szinten tartására vonatkozik.

Így módosul a terv

Az 1234 milliárd forinttal magasabb hiány, a megnövekedő lakossági állampapír-visszaváltás és -visszavásárlás, valamint a 2020 januári, az eredeti tervekben nem szereplő 244 milliárd forintnyi rövid devizakötvény-visszavásárlás szükségessé teszik a bruttó kibocsátások növelését. És persze figyelembe kell venni a kevesebb lakossági eladást is.

Ezért az ÁKK két fő területen kívánja növelni a bruttó finanszírozást. Egyrészt 1652 milliárd forinttal emelte az intézményi forintkötvény-kibocsátások tervezett volumenét 2020-ban. Mindezt döntően a 3 és 5 éves államkötvények eladásával - idén áprilistól heti aukciókkal – kívánja elérni, és a piaci lehetőségek szerint óvatosan növelni szeretné a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását. Másrészről növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötény-kibocsátási keretet 4 milliárd euróra (1432 milliárd forint). Az ÁKK az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői diverzifikációt növelő devizakötvény-kibocsátásokat fog végrehajtani a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén.

Továbbra is tervben van Zöld Kötvények kibocsátása euróban, japán jenben, és amennyiben lehetőség adódik rá, kínai jüanban. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az ÁKK folytatni fogja a forint- és a devizaadósság lejárati szerkezetének aktív kezelését csere- és visszavásárlási aukciók és másodpiaci vásárlások lebonyolításával.

Mindezeket figyelembe véve a 2020-as finanszírozási terv még így is lényegesen alacsonyabb bruttó finanszírozási igénnyel és bruttó kibocsátással számol, mint ami 2019-ben megvalósult. Tavaly 10980 milliárd forint volt a bruttó kibocsátás, 2020-ban pedig a módosított terv 9476 milliárd forint. Az ÁKK március végéig már kibocsátotta a tervezett piaci államkötvény-mennyiség 24 százalékát, és teljesítette a tervezett lakossági állampapír-értékesítés 39 százalékát a módosított terv szerint.

Ez utóbbi nagy szükség is volt, mert mint megírtuk, áprilisra már drasztikusan visszaesett az érdeklődés a lakossági állampapírok üdvöskéje, a MÁP Plusz iránt.