Az MNB szerint csökkenteni kell a jutalékot
2015. március 31.
Az MNB szerint tovább kellene vágni a biztosítóknak a nyugdíjbiztosítások ügyfélszerzési költségein. A mostani alacsony pénzpiaci hozamok és az MNB ajánlással limitált költségszint mellett nehezen termelhetők ki a magas jutalékok. A vegyes biztosítások viszont átláthatóbbak lesznek, ugyanis jön a garantált nyugdíjbiztosításoknál is a teljes költségmutató.
Elkészült a hagyományos (garantált) nyugdíjbiztosításokra is a teljes költségmutató, amit július 1-jével önszabályozás keretében be is vezethetnek a biztosítók – mondta Pandurics Anett, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) elnöke portálunknak. Hozzátette: a jelenleg kapható garantált nyugdíjbiztosítások új mutató alapján számított költsége mind az MNB ajánlás alatt van. Az MNB egyeztetést folytat a MABISZ-szal ennek a költségmutatónak a bevezetéséről, illetve jövőre az MNB rendeletben is tervezi a továbbfejlesztését – mondta portálunk Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója. Ezzel a költségek szintjén is összehasonlíthatóvá válnának a garantált nyugdíjbiztosítások, hiszen eddig a teljes költségmutató (TKM) csak a unit linked élet- és nyugdíjbiztosításokra volt elérhető. Pedig a tavaly megkötött 69 ezer (már adójóváírás lehetőségével értékesített) nyugdíjbiztosítás 27 százaléka ilyen garantált nyugdíjbiztosítás volt. (Korábban itt kiszámoltuk, mennyi nyugdíja lehet garantált nyugdíjbiztosításból.)
Tavaly az év második felében – köszönhetően az MNB ajánlásának – már minden unit linked nyugdíjbiztosítás költségszintje a megadott sávban mozgott - mondta Nagy Koppány a Portfolio múlt heti Biztosítás 2015. konferenciáján. Az ajánláshoz igazodva a biztosítók 27 nyugdíjbiztosítás árát csökkentették, tizenhármat pedig kivezettek a piacról. Ugyanakkor a biztosítók a költségeket úgy vitték lejjebb, hogy magukon és a befektetés költségein spóroltak, miközben az értékesítés költsége még mindig magas – hangsúlyozta az MNB igazgatója. Itt kellene a biztosítóknak tovább csökkenteni – tette hozzá.
Jelenleg a TKM lehetővé teszi, hogy a biztosítók trükközzenek a számokkal. Sok unit linked biztosítás (így a legtöbb nyugdíjbiztosítás is) úgynevezett bónuszokkal jutalmazza a szerződést hosszú távon (10, 15, 20 éven át) megtartó ügyfeleket. Ők bónuszként – az egyébként már befizetett és a költségekkel jócskán „megvámolt” (itt jön be a kezdeti továbbra is igen magas jutalék ára!) – valamekkora visszatérítést kapnak. Csakhogy a bónuszt olyan szigorú feltételekhez kötik a biztosítók, amelyek teljesítése – figyelembe véve, hogy a szerződések döntő része soha nem jut el a lejáratig, mert előbb kiveszik a megtakarítók a pénzt – csak nagyon kevés szerződőnek sikerül. A történet vége tehát az, hogy a döntő többség nem kap bónuszt, viszont a TKM-ben szerepelnek annak kedvező hatásai.
Feltehetően az ilyen trükköknek is vége szakad majd, ugyanis 2016-tól az MNB már rendeletben szabályozza (most ezt a biztosítók önszabályozás keretén belül teszik) a számítási módot. Ez ugyanis az Európai Unióban egységes lesz. „Ennek keretében lehetséges fejlesztési irány lehet, hogy külön számítják majd a kockázati díjat is” – mondta portálunknak Nagy Koppány. Jelenleg ugyanis a TKM a kockázati biztosítás árát is tartalmazza. Így most nem tudja megállapítani egy laikus szerződő, hogy a biztosítás azért drága, mert sok költséget számít fel a biztosító (például a jutalék még mindig az éves díj 120 százaléka), vagy azért, mert valós élet- vagy nyugdíjbiztosításként működik a termék. Azaz ténylegesen plusz szolgáltatást fizet például rokkantságra (nemcsak a megtakarítást), vagy nem csak baleseti, hanem egyéb más halál esetén is fizet.
Jelenleg azért, hogy alacsonynak tűnjön a TKM, valójában a legtöbb nyugdíjbiztosításban olyan minimális kockázati elem van (például csak baleseti halálra fizet), hogy ezek nem is igazi biztosítások. A nemzetközi számviteli szabályok szerint ezek a unit linked biztosítások befektetési termékek és nem biztosítások – mondta a konferencia egyik kerekasztal beszélgetésén Horváth Gyula, az Aegon Biztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Szerinte ez a biztosítóknak vitákat fog majd okoznia az auditálás során.
Ezt egyébként portálunk is így gondolta eddig. Hiszen szabad szemmel alig látható kockázatot vállal a biztosító, ennek ára pedig inkább csak ezrelékes mértékkel dobhatja meg a TKM-számítást (a legtöbb biztosításnál). Így tehát érdemes megtakarítási termékként összehasonítani az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a nyugdíj-előtakarékossági számlákat és a nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjbiztosítások már nagyjából beilleszthetőek a többi nyugdíj-megtakarítás költségszintjébe, például mindhárom kategóriában láthatunk éves 1-2 százalék alatti költséggel rendelkező terméket, de vannak, amelyek az MNB által megszabott limiteken belül magasabb költségekkel számolnak.
Jelenleg azonban hátrányban vannak a piacon az önkéntes nyugdíjpénztárak a nyugdíjbiztosításokkal szemben. Ugyanis olyan szigorúan szabályozták a jutalék szintjét, hogy az ügynököknek nem éri meg önkéntes nyugdíjpénztári szerződést kötni az ügyfelekkel. Míg egy havi 20 ezer forintos befizetés (körülbelül ekkora egy átlagos szerződés esetén a tavalyi adatok szerint) esetén a biztosítótól 190-280 ezer forint jutalékot is kaphat az ügynök, addig egy önkéntes nyugdíjpénztárnál ez legfeljebb 5-10 ezer forint körül alakul. Ezek után nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, vajon melyik megtakarítást kínálja majd az ügynök a megtakarítónak.
Éppen ezért már régóta hallgathatjuk, hogy majd változtatnak ezeken a szabályokon. Nagy Koppány most portálunk erre irányuló kérdésére megerősítette, hogy időszerű lehet ennek a végiggondolása. Nem véletlenül mondta az igazgató a konferencián, hogy van még mit csökkenteni a biztosítóknak az értékesítési költségeken.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Forrás: Azénpénzem gyűjtés
Szerző: Lovas Judit
Címkék: nyugdíjbiztosítás, unit linked, TKM, garantált nyugdíjbiztosítás, MNB, Nagy Koppány, MABISZ, Pandurics Anett
Kiderül végre, mennyibe kerül a garantált nyugdíj
Az ügynök a jutalékban érdekelt.
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Elkészült a hagyományos (garantált) nyugdíjbiztosításokra is a teljes költségmutató, amit július 1-jével önszabályozás keretében be is vezethetnek a biztosítók – mondta Pandurics Anett, a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) elnöke portálunknak. Hozzátette: a jelenleg kapható garantált nyugdíjbiztosítások új mutató alapján számított költsége mind az MNB ajánlás alatt van. Az MNB egyeztetést folytat a MABISZ-szal ennek a költségmutatónak a bevezetéséről, illetve jövőre az MNB rendeletben is tervezi a továbbfejlesztését – mondta portálunk Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója. Ezzel a költségek szintjén is összehasonlíthatóvá válnának a garantált nyugdíjbiztosítások, hiszen eddig a teljes költségmutató (TKM) csak a unit linked élet- és nyugdíjbiztosításokra volt elérhető. Pedig a tavaly megkötött 69 ezer (már adójóváírás lehetőségével értékesített) nyugdíjbiztosítás 27 százaléka ilyen garantált nyugdíjbiztosítás volt. (Korábban itt kiszámoltuk, mennyi nyugdíja lehet garantált nyugdíjbiztosításból.)
Tavaly az év második felében – köszönhetően az MNB ajánlásának – már minden unit linked nyugdíjbiztosítás költségszintje a megadott sávban mozgott - mondta Nagy Koppány a Portfolio múlt heti Biztosítás 2015. konferenciáján. Az ajánláshoz igazodva a biztosítók 27 nyugdíjbiztosítás árát csökkentették, tizenhármat pedig kivezettek a piacról. Ugyanakkor a biztosítók a költségeket úgy vitték lejjebb, hogy magukon és a befektetés költségein spóroltak, miközben az értékesítés költsége még mindig magas – hangsúlyozta az MNB igazgatója. Itt kellene a biztosítóknak tovább csökkenteni – tette hozzá.
Ami félrevezető a TKM-ben
Jelenleg a TKM lehetővé teszi, hogy a biztosítók trükközzenek a számokkal. Sok unit linked biztosítás (így a legtöbb nyugdíjbiztosítás is) úgynevezett bónuszokkal jutalmazza a szerződést hosszú távon (10, 15, 20 éven át) megtartó ügyfeleket. Ők bónuszként – az egyébként már befizetett és a költségekkel jócskán „megvámolt” (itt jön be a kezdeti továbbra is igen magas jutalék ára!) – valamekkora visszatérítést kapnak. Csakhogy a bónuszt olyan szigorú feltételekhez kötik a biztosítók, amelyek teljesítése – figyelembe véve, hogy a szerződések döntő része soha nem jut el a lejáratig, mert előbb kiveszik a megtakarítók a pénzt – csak nagyon kevés szerződőnek sikerül. A történet vége tehát az, hogy a döntő többség nem kap bónuszt, viszont a TKM-ben szerepelnek annak kedvező hatásai.
Feltehetően az ilyen trükköknek is vége szakad majd, ugyanis 2016-tól az MNB már rendeletben szabályozza (most ezt a biztosítók önszabályozás keretén belül teszik) a számítási módot. Ez ugyanis az Európai Unióban egységes lesz. „Ennek keretében lehetséges fejlesztési irány lehet, hogy külön számítják majd a kockázati díjat is” – mondta portálunknak Nagy Koppány. Jelenleg ugyanis a TKM a kockázati biztosítás árát is tartalmazza. Így most nem tudja megállapítani egy laikus szerződő, hogy a biztosítás azért drága, mert sok költséget számít fel a biztosító (például a jutalék még mindig az éves díj 120 százaléka), vagy azért, mert valós élet- vagy nyugdíjbiztosításként működik a termék. Azaz ténylegesen plusz szolgáltatást fizet például rokkantságra (nemcsak a megtakarítást), vagy nem csak baleseti, hanem egyéb más halál esetén is fizet.
Hol tegyek félre nyugdíjra?
Jelenleg azért, hogy alacsonynak tűnjön a TKM, valójában a legtöbb nyugdíjbiztosításban olyan minimális kockázati elem van (például csak baleseti halálra fizet), hogy ezek nem is igazi biztosítások. A nemzetközi számviteli szabályok szerint ezek a unit linked biztosítások befektetési termékek és nem biztosítások – mondta a konferencia egyik kerekasztal beszélgetésén Horváth Gyula, az Aegon Biztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Szerinte ez a biztosítóknak vitákat fog majd okoznia az auditálás során.
Ezt egyébként portálunk is így gondolta eddig. Hiszen szabad szemmel alig látható kockázatot vállal a biztosító, ennek ára pedig inkább csak ezrelékes mértékkel dobhatja meg a TKM-számítást (a legtöbb biztosításnál). Így tehát érdemes megtakarítási termékként összehasonítani az önkéntes nyugdíjpénztárakat, a nyugdíj-előtakarékossági számlákat és a nyugdíjbiztosítást. A nyugdíjbiztosítások már nagyjából beilleszthetőek a többi nyugdíj-megtakarítás költségszintjébe, például mindhárom kategóriában láthatunk éves 1-2 százalék alatti költséggel rendelkező terméket, de vannak, amelyek az MNB által megszabott limiteken belül magasabb költségekkel számolnak.
Jelenleg azonban hátrányban vannak a piacon az önkéntes nyugdíjpénztárak a nyugdíjbiztosításokkal szemben. Ugyanis olyan szigorúan szabályozták a jutalék szintjét, hogy az ügynököknek nem éri meg önkéntes nyugdíjpénztári szerződést kötni az ügyfelekkel. Míg egy havi 20 ezer forintos befizetés (körülbelül ekkora egy átlagos szerződés esetén a tavalyi adatok szerint) esetén a biztosítótól 190-280 ezer forint jutalékot is kaphat az ügynök, addig egy önkéntes nyugdíjpénztárnál ez legfeljebb 5-10 ezer forint körül alakul. Ezek után nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kitaláljuk, vajon melyik megtakarítást kínálja majd az ügynök a megtakarítónak.
Éppen ezért már régóta hallgathatjuk, hogy majd változtatnak ezeken a szabályokon. Nagy Koppány most portálunk erre irányuló kérdésére megerősítette, hogy időszerű lehet ennek a végiggondolása. Nem véletlenül mondta az igazgató a konferencián, hogy van még mit csökkenteni a biztosítóknak az értékesítési költségeken.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Nyugdíjcélú megtakarítások számokban
NYESZ | önkéntes nyugdíjpénztár | nyugdíjbiztosítás | |
---|---|---|---|
tagok | 150 ezer fő | 1,1 millió fő | 69 ezer db |
egy főre jutó átlagos vagyon | 3,5 millió Ft | 1 millió Ft | 220 ezer Ft/ szerződés |
TKM | 0,7- 3,2 % | 1,7- 2,3% | 0,96 - 4,25% |
Forrás: Azénpénzem gyűjtés
Szerző: Lovas Judit
Címkék: nyugdíjbiztosítás, unit linked, TKM, garantált nyugdíjbiztosítás, MNB, Nagy Koppány, MABISZ, Pandurics Anett
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.24 - Elegünk van a munkából, 57 évesen nyugdíjba mennénk
- 2016.06.30 - Életbiztosítás: vége az ügyfelek lenyúlásának
- 2016.06.02 - Nyugdíj: hogyan takarítsak meg?
- 2016.05.26 - Nyugdíj: ezért ne halogass tovább!
- 2016.03.10 - Nyugdíj: ennyibe kerül a halogatás
- 2016.02.05 - Hurrá! Minden életbiztosítást összehasonlíthatunk
- 2015.12.04 - Tényleg a nyugdíjbiztosítás a legjobb?
- 2015.11.18 - Mégsem megy olyan jól az országnak
- 2015.10.29 - Ez a jövő sláger befektetése
- 2015.09.25 - Kiderült: ennyibe kerül a garantált nyugdíj
- 2015.08.19 - Itt a bizonyíték: drágább lett a kötelező
- 2015.06.29 - Nyugdíj? Ezért rettegünk tőle
- 2015.06.23 - Új rend jön az életbiztosításoknál?
- 2015.05.06 - Szabályozzák az online biztosítási alkuszokat
- 2015.03.25 - Itt a fordulat a biztosításoknál?
- 2015.03.03 - NN lesz az ING Biztosító
- 2014.12.28 - Figyelem, ezt még mindenképp tedd meg az idén!
- 2014.12.12 - Kiszámoltuk: ennyi lehet a garantált nyugdíjpénz
- 2014.10.28 - Ők adnak biztos nyugdíjat
- 2014.09.26 - Nyugdíjpánikra játszanak a biztosítók
- 2014.06.25 - Nyugdíjlehúzás: csak napok kérdése
- 2014.05.27 - Vége a nyugdíjlehúzásnak
- 2014.04.09 - Szétcsap a jegybank: brutálisan drágák a nyugdíjbiztosítások
- 2014.03.31 - Nyugdíjpénz: így húznak le
- 2014.03.25 - Itt a garantált nyugdíjpénz
- 2014.01.17 - Hová tedd a nyugdíjpénzt?
További kapcsolódó anyagok