A legfelső réteg több torzulást is okoz

Kiderítették, igazából mennyi volt a fizetésemelés Magyarországon

Fotó: Latzer Anna

2024. december 11. Az elemzők és a nemzetgazdasági tárca (NGM) is egyre várja, hogy felpörög a lakossági fogyasztás a bérek jelentős értéknövekedése következtében. Ez nyilvánvalóan nem véletlenül nincs így. Az elmúlt négy évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 44 százalékának nem nőtt az infláció feletti ütemben a bére.

Nemrégiben írtuk meg, hogy miközben az egész gazdaság szenved – a fojtogató elvonásoktól is –, a költségvetésbe zúdul a pénz. Az élénkítést pedig a lakosság zsebéből kivarázsolt forintokkal akarják megoldani. Miközben a magyar magánszemélyek egyébként is sokat költenek kényszerből, az állami ellátások leépítése miatt. A lakosság egy része ismét el is kezdte felélni a tartalékait.

Az elemzők és a nemzetgazdasági tárca is már egy ideje egyre várja, hogy felpörög a lakossági fogyasztás a bérek jelentős értéknövekedése következtében. Ezzel például az a gond, hogy a KSH statisztikáját nem véletlenül nem hiszik el sokan, az ugyanis majdnem 1,6 millió magyar bérét egyáltalán nem tükrözi.

A GKI friss elemzésében azt állapította meg, hogy 2020-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (3 millió fő) harmadának mérséklődött a reálkeresete. Náluk a bérek emelkedése nem érte el a fogyasztói árak hivatalosan kimutatott növekedését. Ez az arány 2021-ben 45, 2022-ben 40 százalék volt, viszont 2023-ban már 57 százalékra rúgott. Vagyis tavaly még a statisztikában szereplő foglalkoztatottak közül is több mint minden másodiknak csökkent a reálkeresete.

Több tényező is számít

Idén júniusig már „csak” a megfigyelt kör 19 százalékának csökkent a reálkeresete, de a kutatók szerint ez az arány is elég nagy ahhoz, hogy a fogyasztás növekedését lassítsa. Az Azénpénzem.hu szerint kifejezetten nevetséges, hogy a kormány tulajdonképpen statikus pontonként lengeti a reálkeresetek növekedési számait. Ahogy a bérek értékének (reálkereset) a legdurvább, közel 20 százalékos 2023. februári esését követően tavaly szeptemberben pozitívra váltott ez a mutató, már várni kezdték a fogyasztás felfutását. Pedig ez egyáltalán nem így működik.

Mindenki hosszabb időszakot tekint át, és a tapasztalatok szerint az érzékelés rendre eltér a hivatalos statisztikákban közölt értékektől. Ez a helyzet az inflációval, de a keresetekkel még inkább. Utóbbiaknál pedig erőteljesen számítanak például olyan tényezők is, mint az úgynevezett társadalmi transzferek, mint például az egészségügy. Az a család például, ahol valaki megbetegszik, és kiderül, a gyógyulási esélyeinek növelése érdekében mennyire sokat kell magánegészségügyi szolgáltatásra kifizetni, egészen másképp tekint a háztartás rendelkezésére álló havi jövedelemre.

Az átlag mögött hatalmas a szórás

Amúgy – mint arra most rámutatott a GKI – a kereseti statisztikákat is érdemes árnyaltan nézni. A teljes munkaidőben alkalmazottak átlagkeresete 2023-ban 571 ezer forint volt, mintegy 50 ezer forinttal meghaladva a háztartások teljes keresetének és foglalkoztatottak számának hányadosát (KSH nemzeti számlák adat). Utóbbi érték tartalmazza a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat és egyéni vállalkozókat is, vagyis nagyobb körre terjed ki. Ez alapján a havonta nem megfigyelt 1,5 millió fős körben a keresetek átlag alattiak.

A GKI szerint a kereseti adatokat érdemes összehasonlítani saját havi felmérésükkel is. A különbség egyértelmű: a lakossági felmérések eredménye jelentősen elmarad az egyéb módon számított átlagkeresetektől, aminek oka feltételezhetően az átlagkeresetek magas szórása, vagyis a nagyon magas keresetűek átlagtorzító hatása (mivel ők jellemzően nem válaszolnak a megkeresésekre). Ugyanakkor a mutatók trendje azonos.

A fogyasztás fellendülésének alapfeltétele – nyomatékosította a GKI – a reálbér növekedése, amit az elmúlt négy évben (2020-2023) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 44 százaléka nem kapott meg. A magas jövedelműek pedig a növekvő reálkereset egyre kisebb részét költik további (hazai) fogyasztásra. Továbbá az átlagkeresetekhez képest az összes foglalkoztatott átlagkeresete 10 százalékkal alacsonyabb, ami szintén csökkenti a fogyasztás növekedésének lehetőségét.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: keresetek, bérek, fogyasztás, KSH, statisztika, GKI, infláció