Új centrumok alakulhatnak
2026. január 22.
Fót és Budakeszi kiemelkedőbb alközponttá válhat annak köszönhetően, hogy egyre több felsőfokú végzettségű lakost prognosztizálnak az agglomerációban – állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatása. A Budapest déli városkapuján belül javasolt projektek viszont gátolhatják egy komplexebb és robusztusabb déli agglomerációs központ kialakulását.
A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban közölték. Az eredmények alapján az elsődleges központok inkább az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati részén sűrűsödnek, míg az északnyugati, a déli és délkeleti zónákban a kutatás kevesebb, átfogó szolgáltatási kínálatot és erős munkaerőpiaci pozíciót felmutató csomópontot talált. Az északnyugati részen a földrajzi adottságok és a nehézkes elérhetőség, illetve a harántirányú kapcsolatok hiánya akadályozza a fejlődést. Ugyanakkor a szerzők a déli övezetben több, de jellemzően kevésbé fejlett – elsősorban logisztikai és ipari – alközpontról számoltak be.
A kutatás fő állítása, hogy az alközpontok kialakulásában elsősorban az autópályák közelsége játszik szerepet: ez szignifikáns, több területre kiterjedő kapcsolatban áll a kereskedelemmel, a lakófunkciókkal és a foglalkoztatási helyzettel. A vasúti kapcsolatok ezzel szemben kisebb jelentőségűek, és leginkább a lakófunkciókkal mutatnak gyenge, de kimutatható korrelációt. A „lágy” funkciók – például kultúra, rekreáció, vendéglátás – kevésbé köthetők közvetlenül a közlekedési mutatókhoz, ami részben a főváros elszívó, szifonhatására utalhat.
Mint a tanulmányban megállapították, nyolc agglomerációs város válik központi településsé Budapest körül: délnyugaton Budaörs, Törökbálint és Diósd hármasát, északon Budakalász és Szentendre párosát, Dunakeszit, valamint Vácot, északkeleten pedig Gödöllőt. Ezeket jellemzően a stabil gazdasági tevékenységek és magasabb szintű szolgáltatások, valamint a tágabb vonzáskörzetet kiszolgáló funkciók emelik ki a környező településekből.
A szerzők hat kiegészítő központot is formálódni látnak: Biatorbágyot, Dunaharasztit, Érdet, Monort, Szigetszentmiklóst és Vecsést. Ezeknek több mutatója hasonlít a fő centrumokéhoz, de általában gazdaságilag kevésbé aktívak. Az északnyugati zónában jelentős alközpontok hiánya annak tudható be, hogy ez a rész nehezen megközelíthető, az M0-as körgyűrű ebben a szektorban még nem készült el.
A kutatók azt is megjegyzik, hogy a régiós együttműködések nélkül a formálódó központok közös fejlesztését nehezen lehet tervezni, miközben a forrásokért folytatott verseny, az ingázás elterjedtsége és a társadalmi széttagoltság sok helyen gyengíti a hosszabb távú, összehangolt területfejlesztést. Az új központok erősítése kívánatos, hiszen csökkenti az agglomerációs hátrányokat: a dugókat, a dráguló lakhatást, a szennyezés és a bűnözés kockázatát. Az új centrumok azért jöhetnek létre, mert decentralizálódik a gazdaság, fejlődik a technológia és a közlekedés, kiépült az M0-s körgyűrű, egyre több városi funkciót töltenek be az agglomerációs városok, és terjednek a nem hagyományos foglalkoztatási formák.
Fót és Budakeszi kiemelkedőbb alközponttá válhat annak köszönhetően, hogy egyre több felsőfokú végzettségű lakost prognosztizálnak az agglomerációban. Pomáz, Solymár és Pilisvörösvár összekapcsolt alközpontként működhet, ha befejezik az M0-s körgyűrű északnyugati szakaszát, a hév modernizálása pedig Szentendre központi pozícióját erősítheti. Az M5 autópályával párhuzamos Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal fejlesztése a délnyugati szektorban erős alközpontok kialakulásához vezethet. A Budapest déli városkapuján belül javasolt projektek azonban gátolhatják egy komplexebb és robusztusabb déli agglomerációs központ kialakulását.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: Budapest, agglomeráció, Budapesti Corvinus Egyetem, kutatás, ingatlan, autópálya
Kiderítették, Budapest körül melyik város lehet a jövő nyertese
A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban közölték. Az eredmények alapján az elsődleges központok inkább az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati részén sűrűsödnek, míg az északnyugati, a déli és délkeleti zónákban a kutatás kevesebb, átfogó szolgáltatási kínálatot és erős munkaerőpiaci pozíciót felmutató csomópontot talált. Az északnyugati részen a földrajzi adottságok és a nehézkes elérhetőség, illetve a harántirányú kapcsolatok hiánya akadályozza a fejlődést. Ugyanakkor a szerzők a déli övezetben több, de jellemzően kevésbé fejlett – elsősorban logisztikai és ipari – alközpontról számoltak be.
A kutatás fő állítása, hogy az alközpontok kialakulásában elsősorban az autópályák közelsége játszik szerepet: ez szignifikáns, több területre kiterjedő kapcsolatban áll a kereskedelemmel, a lakófunkciókkal és a foglalkoztatási helyzettel. A vasúti kapcsolatok ezzel szemben kisebb jelentőségűek, és leginkább a lakófunkciókkal mutatnak gyenge, de kimutatható korrelációt. A „lágy” funkciók – például kultúra, rekreáció, vendéglátás – kevésbé köthetők közvetlenül a közlekedési mutatókhoz, ami részben a főváros elszívó, szifonhatására utalhat.
Kihasznált és elvesztegetett lehetőségek
Mint a tanulmányban megállapították, nyolc agglomerációs város válik központi településsé Budapest körül: délnyugaton Budaörs, Törökbálint és Diósd hármasát, északon Budakalász és Szentendre párosát, Dunakeszit, valamint Vácot, északkeleten pedig Gödöllőt. Ezeket jellemzően a stabil gazdasági tevékenységek és magasabb szintű szolgáltatások, valamint a tágabb vonzáskörzetet kiszolgáló funkciók emelik ki a környező településekből.
Funkcióhiányokat állapítottak meg 149 településen. Nyolc üdülőtelepülésen van fejlett kulturális, vendéglátóipari és sporttevékenység, de több alapvető központképző funkcióra lenne szükségük, ilyen például Taksony vagy Kisoroszi. A rossz megközelíthetőség és a vonzáskörzet kis vásárlóerejének „áldozata” a központképződés szemszögéből például az egyébként erős történelmi városi identitással rendelkező Ráckeve.
A tanulmány emellett 14 jelentősebb helyi, elsősorban gazdasági- munkaerőpiaci fókuszú központot is felsorol – ilyen például Dabas és Százhalombatta –, amelyeknek lehetőségük van idővel lakó- és rekreációs központtá válni, valamint kilenc olyan települést is, amelyeket a kutatók potenciális, alacsonyabb szintű központként értékeltek, köztük Pomázt és Ercsit. A szerzők szerint utóbbi településeknek erős a helyi munkaerőpiacuk és kereskedelmük, ahol a közlekedési kapcsolatok javításával és az alapfunkciók erősítésével teremhet esély a feljebb lépésre.A szerzők hat kiegészítő központot is formálódni látnak: Biatorbágyot, Dunaharasztit, Érdet, Monort, Szigetszentmiklóst és Vecsést. Ezeknek több mutatója hasonlít a fő centrumokéhoz, de általában gazdaságilag kevésbé aktívak. Az északnyugati zónában jelentős alközpontok hiánya annak tudható be, hogy ez a rész nehezen megközelíthető, az M0-as körgyűrű ebben a szektorban még nem készült el.
Mit hoz a jövő?
A kutatók azt is megjegyzik, hogy a régiós együttműködések nélkül a formálódó központok közös fejlesztését nehezen lehet tervezni, miközben a forrásokért folytatott verseny, az ingázás elterjedtsége és a társadalmi széttagoltság sok helyen gyengíti a hosszabb távú, összehangolt területfejlesztést. Az új központok erősítése kívánatos, hiszen csökkenti az agglomerációs hátrányokat: a dugókat, a dráguló lakhatást, a szennyezés és a bűnözés kockázatát. Az új centrumok azért jöhetnek létre, mert decentralizálódik a gazdaság, fejlődik a technológia és a közlekedés, kiépült az M0-s körgyűrű, egyre több városi funkciót töltenek be az agglomerációs városok, és terjednek a nem hagyományos foglalkoztatási formák.
Fót és Budakeszi kiemelkedőbb alközponttá válhat annak köszönhetően, hogy egyre több felsőfokú végzettségű lakost prognosztizálnak az agglomerációban. Pomáz, Solymár és Pilisvörösvár összekapcsolt alközpontként működhet, ha befejezik az M0-s körgyűrű északnyugati szakaszát, a hév modernizálása pedig Szentendre központi pozícióját erősítheti. Az M5 autópályával párhuzamos Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal fejlesztése a délnyugati szektorban erős alközpontok kialakulásához vezethet. A Budapest déli városkapuján belül javasolt projektek azonban gátolhatják egy komplexebb és robusztusabb déli agglomerációs központ kialakulását.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: Budapest, agglomeráció, Budapesti Corvinus Egyetem, kutatás, ingatlan, autópálya
Kapcsolódó anyagok
- 2026.01.28 - Új szereplő az online biztosításközvetítő piacon
- 2026.01.28 - Hirtelen megugrott a kátyúk száma
- 2026.01.15 - Egymilliós otthontámogatás: rengetegen maradhatnak hoppon
- 2026.01.12 - Már fizetőképességük határán a lakásvásárlók
- 2025.12.16 - Meg sem szerzett ingatlanokból ígértek busás hozamot
- 2025.12.15 - Ezekre a változásokra kell figyelni az autópályákat használva
- 2025.12.11 - Már hivatalos, jövőre nem korlátozzák belterületi ingatlanra az Otthon Startot
- 2025.12.11 - Hazudhatnak a lakáspiaci árstatisztikák
- 2025.06.12 - Elfogadták a törvényt, nem költözhetünk szabadon
- 2025.03.13 - Korlátozhatják az ingatlanok adásvételét az agglomerációban, a Balatonnál
További kapcsolódó anyagok