Az építkezőknek nem ártana körbenézniük

Kiderítette a versenyhivatal, mi történt a téglapiacon

Nem mindegy, hol veszik a téglát
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2021. augusztus 31. Az idén durván elszálló építőanyagárak miatt beavatkozott az állam az építőiparba, ennek részeként a Gazdasági Versenyhivatal is nagy erőkkel vetette bele magát a vizsgálatokba. Kiderült, hogy a téglapiacon nem a gyártók emeltek árat, az átmeneti hiányok pedig már eltűnőben vannak. Valójában itt nincs is tennivaló, az építkezőknek pedig nem ártana körbenézniük a piacon. A GVH jelentését a piaci szereplő véleményezhetik.

Drasztikusan avatkozott be az állam az építőiparba az idén durván elszálló építőanyagárak és az alapanyaghiány miatt. Mint megírtuk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium júliusban országos vizsgálatot indított a kereskedőknél a drágulás miatt. A Gazdasági Versenyhivatal pedig sorra indítja az eljárásokat az építőanyagos cégek lehetséges „visszaélései” kivizsgálására.

Gyutai Csaba, az építőanyagárak megfékezéséért felelős kormánybiztos szerint a magyar építőiparnak megfelelő rendelésállománya van, mindössze két probléma van: az alapanyaghiány és az elszabadult árak. Két héttel ezelőtti tájékoztatása szerint ugyanakkor már látszanak az állami beavatkozás eredményei, így egyes területeken megszűnt az alapanyaghiány, és van, ahol az árak is konszolidálódtak.

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatban derítette ki, mi történt a kerámia-falazóelemek (tégla) piacán. Gyártóknál, beszerzési társulásoknál, több építőanyag-kereskedő telephelyén is „rajtaütés-sorozatban” helyszíni vizsgálatot végeztek, több szereplőtől adatokat kértek be, az elkészült jelentést pedig most az ágazati piaci szereplők véleményezhetik.

Nem is az a gond, ami elsőre látszik

A GVH megállapítása szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a tégla ára lényegesen kisebb mértékben nőtt 2021-ben, mint más építőanyagok ára. (Az ÉVOSZ felmérése szerint egyébként Budapesten 7 százalékos, országosan 12 százalékos volt az áremelkedés.) Ráadásul a magyarországi téglagyárak érdemben idén nem is emeltek árat, vagyis a tényleges áremelkedés nem a gyártók miatt volt.

A versenyhivatal szerint a fogyasztók által tapasztalt jelentősebb áremelés a növekvő fuvar-, csomagolási és logisztikai díjak miatt lehetséges, hiszen a végfelhasználó jellemzően szállítással együtt vásárolja meg a kerámia-falazóelemeket. Ezért, míg maguk a termékek lényegében nem drágultak, a növekvő kapcsolódó költségek miatt mégis tapasztalhat áremelkedést a fogyasztó. Ebből az is következik, hogy amennyiben ezek csökkennek, az kedvezően hathat az építőipari alapanyagok áraira, ezen keresztül pedig az építkezők költségeire is. (Arra nincs ötlete a GVH-nak, hogy ezek a költségek ugyan miért csökkennének.)

Tessék körbenézni!

A GVH arra jutott, hogy a kereskedők áraiban elég jelentős az eltérés, maguk árazzák a náluk kapható termékeket (ez más termékekre is jellemző). Ráadásul sokszor csak egy-egy téglagyár terméke kapható náluk, így nincs is választék, amiből a vevő válogathatna. Másrészt a vevőknek nem egy helyről kellene árajánlatot kérniük, össze kellene hasonlítani több kereskedő ajánlatát is. (Vagyis magára vessen, aki nem néz körbe a piacon. Egyébként az ÉVOSZ szerint is országosan eltérő volt a drágulás, ahol nagyobb a verseny – mint Budapesten –, ott kisebb mértékben nőttek az árak.)

Egyébként az üzleti gyakorlat az, hogy ha a kereskedők nagyobb mennyiséget rendelnek a gyártótól, kedvezményesebben jutnak hozzá a termékhez, ezért inkább egy beszállítóra koncentrálnak. Vagyis ez az oka annak, hogy nincs választék. A mennyiségi kedvezmények ugyanakkor kézzelfogható fogyasztói árelőnyökhöz is vezethetnek, és az ágazati vizsgálat nem tárt fel olyan körülményeket, amelyek arra utalnának, hogy a kedvezmények biztosítása miatt szorulnának ki egyes szereplők a piacról, vagy torzulna a piacszerkezet.

A GVH azt is megállapítja, hogy a kisméretű építőanyag-kereskedők – a versenyszabályoknak megfelelő - együttműködése kézzelfogható előnyt hoz; a beszerzési társulásokba tömörülő kereskedők ugyancsak jelentős kedvezményeket érnek el a gyártóknál.

Miért volt hiány a téglából?

Az építőanyagok közül éppen téglából nem szorulunk importra, elenyésző kivételtől eltekintve itthon állítják elő. Ráadásul a szükséges nyersanyag, az agyag is bőségesen rendelkezésre áll. A GVH éppen ezért vetette bele magát nagy elánnal a téglapiac vizsgálatába, mert lehetőség van arra, hogy gyorsan beavatkozzon a téglaipari termékek értékláncába – gyártó, kereskedő, végfelhasználó (lakossági, ipari építtető).

A GVH megállapította, hogy a koronavírus-járvány okozta bizonytalanságra különféleképpen reagáltak a gyártók. Egyes cégek csökkentették termelésüket, ami a hirtelen megnövekvő kereslet miatt időszakos hiányokhoz vezethetett. Úgy tűnik, hogy ez ugyanakkor gyorsan korrigálódott, illetve a kisebb gyártók, valamint az import téglák be tudták tölteni a hiányt, mert az ágazati vizsgálat eredményei alapján az látszik, hogy alapvetően nincs hiány Magyarországon téglatermékekből. A kibocsátás növelése jelentős beruházást igényel, lassú megtérülés mellett, ugyanakkor hazai alapanyag jelentős mennyiségben hozzáférhető. Éppen ezért megfontolandó lehet a gyártási kapacitások növelése érdekében állami ösztönzők kialakítása.

Itt nincs mit tenni

A GVH a vizsgálata alapján arra jutott, hogy a hivatalnak nem kell versenyfelügyeleti eljárást indítania, vagyis nincs tennivalója. A versenyhivatal jelentéstervezetét a gyorsított ágazati vizsgálat különleges szabályai alapján a piac szereplői 2021. szeptember 6-áig írásban véleményezhetik.

Ha összegezzük a jelentést, a GVH tulajdonképpen arra jutott, hogy a téglapiacon nem nagyon lehet mit csinálni, valójában a piaci szereplőknek van tennivalójuk. A kisebb kereskedők összeállhatnának a nagyobb árengedményért, a végfelhasználóknak pedig körbe kellene nézniük, ha normális árat akarnak. Esetleg az állam adhatna egy kis támogatást („ösztönzőt”) a gyártóknak a kapacitásbővítésre.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: építőipar, alapanyag, felújítás, építés, árak, építőanyag, tégla, tüzép, téglagyár, kerámia-falazóelem, agyag