Az érintettek ismét a támogatásokban bíznak

Ki tud mászni a gödörből a lakáspiac?

Fotó: Latzer Anna

2021. január 20. Tavaly 30 százalékkal esett vissza az újlakások piaca, de szakértők szerint a második félév adatai már biztatóbbak. A használt lakások adásvételében az alkupozíciók és az értékesítési idők is emelkedtek, de persze az érdekeltek, ha nagyon figyelnek, itt is megtalálhatják, aminek örülhetnek.

Tavaly összesen négyezer új, kétlakásosnál nagyobb társasházi lakás talált gazdára Budapesten, ami harmadával kevesebb, mint a 2019-es forgalom volt – állapította meg friss elemzésében az OTP Jelzálogbank. Mint jelezték, ez 2014. óta a legalacsonyabb értékesítési volumen. A tavalyi év végére az egy évvel korábbinál kétszer több, 1210 átadott, de még eladatlan lakás halmozódott fel. Ehhez jön még mintegy 5200, ma még építés alatt álló ingatlan. Aki azonnal vagy nagyjából másfél éven belül költözne, az 6400-as kínálatból válogathat.

A társaság azonban bíztató jeleket is talált. Míg az első hat hónapban 1800 volt a tranzakciók száma – olvasható az elemzésben –, az év második felében már 2200 ügyletet bonyolítottak le. Ugyanilyen, éven belüli emelkedő a tendencia az új kínálatban is. Bár 4700 új lakásnál kevesebbet legutóbb 2015-ben dobtak piacra a lakásépítők, a beruházók optimizmusát mutathatja, hogy az első félévi 1850 után július és december között már 2850 ingatlan értékesítése indult el.

Megint a kormány próbál konjunktúrát teremteni

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője hangsúlyozta: az optimizmus nem légből kapott, azt egyértelműen erősítik az idén januártól elérhető új támogatási elemek. Az új lakások öt, családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolva gyakorlatilag nulla százalékra csökkentett áfája, illetve a CSOK-os vásárlások illetékmentessége. (Egyéb kormányzati intézkedésekről itt írtunk részletesebben.)

A lakásfelújítási támogatás is sokak fantáziáját indította be. Az ügynökök arra számítanak, hogy ez fűtheti a kölcsönök járvány miatt megtorpant piacát. További „fegyver” lehet a falusi CSOK kiterjesztése is.

Jól látszik tehát, hogy a kormányzat a korábban fényesen bevált módszert igyekszik bevetni. Korábban támogatásokkal több menetben pörgették mesterségesen fel a lakásépítést. (Arról, hogy a kormány menetközben hogyan szedte vissza a családok zsebéből a támogatást, itt írtunk.) A „csodafegyver” azonban már a vírus előtt besülni látszott. Az, hogy az idén bevetett újabb mézesmadzagok mennyire lesznek majd hatásosak, később derül ki.

Valkó Dávid szerint az Otthonteremtési Program új támogatásai minden jóslat szerint a tavalyinál nagyobb keresletet támaszthatnak az újépítésű lakások iránt a következő időszakban. Megjegyezte azonban, hogy ebben az optimista forgatókönyvben nem szerepel a koronavírus esetleges újabb hullámainak kockázata.

Így alakulhatnak az árak

Azt, hogy az áfacsökkentés miként hat az árakra, az OTP Jelzálogbank szerint nehéz előre jelezni. Úgy vélik azonban, a vásárlóknak fel kell arra készülniük, hogy a főszabályként ötszázalékos áfa várhatóan csak minimális – és ideiglenes – árcsökkenést hoz az új lakásoknál, hiszen a beruházási költségek (ideértve: építőanyag, munkaerő, telekár, illetve az év második felétől szigorúbb energetikai előírások) továbbra is emelkednek, miközben a piac élénkül.

Nagy kérdés persze az is, hogy az új lakások élénkülő forgalma és ára (ha valóban ilyen folyamatok következnek) miként hat majd a használt lakásokra. A Duna House (DH) országos lakásárindexe 2020 egészére stagnálást mutatott. Ez a panellakások árának minimális csökkenéséből, a téglalakások árának enyhe emelkedéséből adódott össze. Országrészenként is némiképp eltérő folyamatokat mértek: míg az árak a nyugati régióban felfelé, keleten inkább lefelé tartottak. A piaci folyamatokkal kapcsolatban pesszimizmussal aligha vádolható DH is megállapította viszont, hogy az alkupozíciók és az értékesítési idők is emelkedtek. (A teljes jelentést itt találja.) Min az Ingatlan.com közzétette: a fővárosi, kisvárosokban és községekben eladott lakások és családi házak átlagos négyzetméterára idén januárban 2-19 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A megyei jogú városokban viszont 2 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár.

Az árakra nem maradhat hatástalan, hogy – mint azt az szintén az Ingatlan.com állapította meg – az idénre ötéves mélypontra süllyedt a budapesti átlagos bérleti díj. (Sokan még mindig befektetésnek keresnek lakást, de akik ezért vették, azok is tartják ingatlanukat.) A hirdetési portál adatbázisa szerint januárban átlagosan 130 ezer forintért lehet fővárosi lakás bérelni. Ők azt gondolják, hogy 2021-ben a jelenlegi alacsonyabb albérletárak mellett alakulhat ki az új piaci egyensúly.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: ingatlan, lakás, újlakás, bérlakás, támogatás, CSOK, OTP, Duna House, ingatlan.com