Már csecsemőként hátránnyal indulnak a szegényebbek

Ki tud itt megtakarítani? A KSH megmondja

Fotó: Latzer Anna

2021. augusztus 10. Tavaly egy átlagos hónapban a háztartások 62 százaléka költötte el maradéktalanul minden bevételét, közöttük akadnak, akiknek a megélhetéshez kölcsönt is fel kellett venniük. Pénzt félretenni leginkább a kétszülős és kétgyermekes családok tudtak – derült ki a KSH friss jelentéséből.

A KSH szerint tavaly egy tipikus hónapban nem érte el az öt százalékot azoknak a családoknak az aránya, amelyek anyagi gondokkal küzdöttek. Mint a Magyarország 2020 kiadványban leírták: háztartások 2,0 százaléka nyúlt a megtakarításaihoz, hogy a szokásos havi kiadásokat fedezni tudja, 2,3 százalékának pedig kölcsönt kellett felvennie e célból.

A statisztikusok arra jutottak, hogy a háztartások 38 százaléka nem költötte el minden bevételét, hanem egy részét megtakarításra fordította. A két felnőtt két gyermekkel típusú háztartások közül tudtak arányaiban a legtöbben (44 százalék) havi szinten pénzt félretenni. A legkisebb, 18 százalékos arányú a megtakarítási képesség, illetve hajlandóság az egyszülős családokban volt.

A statisztikusok szerint jól megy a nyugdíjasoknak és a fiataloknak is

A részletes adatok szerint nem panaszkodhatnak a nyugdíjasok sem. Az egyedül élő 65 éves és annál idősebb férfiak 40 százaléka tudott ugyanis spórolni. Ugyanilyen arányt mutattak ki a gyermektelen háztartások körében, de azoknál a családoknál is, ahol legalább három személy él, vagy a kétszemélyes háztartás tagjai közül az egyik 64 évesnél idősebb.

A fiatalabb korösszetételű háztartások nagyobb arányban rendelkeztek valamilyen típusú megtakarítással, mint az egyedül élő idősebbek. Hiszen míg például az önkéntes nyugdíj-, életbiztosítás, egészségpénztári megtakarítás, valamint betéti kártya aránya a két felnőttből és egy vagy két gyermekből álló háztartások körében volt a legmagasabb, addig az egyedül élő, 64 évesnél idősebbek esetében a legalacsonyabb.

Tavaly az összes háztartás 27 százalékának volt életbiztosítása, 16 százalékának önkéntes nyugdíj-, 7,9 százalékának egészségpénztári, 18 százalékának pedig egyéb havi megtakarítása. Utóbbiba tartozik például a takarék- vagy megtakarítási számla, állampapír, illetve részvény havi rendszerességgel vásárlása. Betéti kártyájával a jelentés szerint a háztartások 54 százaléka rendelkezett.

Ennyiből élnek meg állítólag kényelmesen

Az átlagos színvonalú megélhetéshez a háztartások 2020-ban az egy évvel korábbinál folyó áron 4,5 százalékkal többet, fejenként havonta 136 ezer forintot tartottak elegendőnek. A jövedelemelvárás szintje a háztartásban nevelt gyermekek száma szerint is jelentősen eltér. A gyermektelenek 166, a gyermekesek 105, azon belül a három vagy annál több gyermeket nevelő családok 81 ezer forintot társítottak fejenként az átlagos megélhetési szinthez.

A jelentésben egyébként kitérnek arra – amiről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik elemzése is szól –, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek hátráltatják a népesség egészségi állapotának javulását. A koraszülések gyakoriságában 4–5 százalékpontos, az alacsony testsúly előfordulásában 8 százalékpontos, a fejlődési lemaradás jelentkezésében pedig 5 százalékpontos különbségek voltak a legszegényebb és a leggazdagabb csoportok csecsemői között. A 3 éves korosztályban a beszédfejlődési problémák 3 százalékpontos, a szociális, pszichés, motoros, mentális és magatartási problémák, valamint a testi alulfejlettség 3–3,5 százalékpontos különbségeket mutatott.

A szegényebb rétegek 5–14 évesei között 1000 gyermekből 12 született keringési rendellenességgel, miközben a tehetősebbek körében ez a szám mindössze kettő. A mentális és viselkedészavarok terén még nagyobb az eltérés. A rossz helyre született gyerekek közül ez 46-ra igaz, míg a gazdagabbaknál az érintettek száma hét.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: megtakarítás, befektetés, KSH, nyugdíjas, fiatal, gyermekes, gyerek, háztartás, egészség