Ki akarják nyírni a devizásokat képviselő ügyvédet?
2017. augusztus 20. Sok devizahiteles képviseletét ellátó siófoki ügyvéd, Léhmann György azt állítja: szervezett eljárás folyik a munkája ellehetetlenítése érdekében. Megfélemlítést és jogellenes kényszerítést emlegetve az ügyben feljelentést is tett.Összesen 102 ügyben számít arra Léhmann György, hogy legkésőbb szeptember végéig 5 millió forint feletti bírságot szab ki rá a Fővárosi Törvényszék. A siófoki jogász szerint ennek célja, hogy meghátráljon a devizahitelesek által indított perekben. (Léhmann egyébként csak minimális, a fix kiadást fedező költséget kér ügyfeleitől, így a többmilliós bírságot saját zsebéből kellene kifizetnie, véső soron pedig többezer ügyről van szó.)
Meggyőződése szerint mindez annak következménye, hogy a bankok néhány hónapja észlelték: sokmilliárd forint jogtalanul elszedett pénzt kell várhatóan visszaadniuk a károsult adósoknak. (Az uniós fórumon zajló, erre alapot adható eljárásokról részletesebben itt írtunk.) Léhmann úgy véli, ha sikerül az adósokat meggyőznie arról, hogy az „adósmentő” törvények minden bizonnyal alkalmazhatatlanok lesznek abban a pillanatban, mihelyt az Európai Bíróság ítéletét meghozzák, akkor a banki jogtalan követelések behajtása megnehezül. Emiatt – közölte a jogász – alapvető feladatuknak vélik, hogy az általa képviselt perekből bármilyen módon „el legyen tüntetve”.
Az új jogszabályokban alaposan bekerítették az adósok pereskedési, jogorvoslati lehetőségeit – épp ez lehet egyébként a várható uniós döntés egyik sarkalatos pontja.
A vita egyébként némi leegyszerűsítéssel: a bíróság az „adósmentő” törvényekben előírtakat kéri számon, a siófoki jogász szerint viszont ő ezeket, mint a közösségi joggal ellentétes rendelkezéseket, minden részleges érvénytelenség megállapítása iránti perében a mai napig tudatosan hagyja figyelmen kívül.Eddig egyébként három eset miatt összesen 250 ezer forintos bírságot szabtak ki az ügyvédre azért, mert nem nyilatkozott arról, hogy az adósnak küldött banki elszámolás felülvizsgáltnak minősül-e. A siófoki jogász szerint az általa indított, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés részbeni érvénytelensége iránti perekben a Fővárosi Törvényszék a 2015. évtől kezdődően felhívta az alperes bankokat arra, hogy a felülvizsgált elszámolás megtörténtét jelentsék be, így teljesen felesleges és indokolatlan a hiánypótló végzés.
Némiképp meglepő módon Léhmann a Központi Nyomozó Főügyészségen tett feljelentést „korrupciós bűncselekmény” miatt az eljáró törvényszéki bírák ellen. Azt állítja, hogy megfélemlítés és jogellenes kényszerítés miatt bírságolják őt koholt (hamis) eszközökkel, félrevezető módon.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahiteles, per, Léhmann György, elszámolás
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.10 - Tisztességtelen-e a hitelek költsége?
- 2018.03.08 - Mit ígérnek a volt devizásoknak?
- 2018.01.17 - Itt a végső csapás a devizaperekre?
- 2017.06.13 - Fordulat várható a devizaperekben?
- 2017.04.12 - Ennyit ért a volt devizásoknak az MNB ajánlása
- 2017.04.06 - Most mi van az árfolyamgátasokkal? Elmagyarázzuk!
- 2017.01.05 - Még mindig jöhet pénz a devizahiteleseknek
- 2016.09.12 - Ez a devizás panaszok végső mérlege
- 2015.11.11 - Elszámolás: itt az igazság pillanata
További kapcsolódó anyagok