Szűk réteg kivételével mindenki szorong

Kevesek kiváltsága Magyarországon az anyagi biztonság

Fotó: clipart.com

2025. május 28. A magyar lakosság alig néhány százaléka érez maga mögött stabil pénzügyi hátteret – derült ki egy kutatásból. Elképesztően magas, 89 százalékos az egzisztenciális szempontból bizonytalanságot érzők aránya. Ez meglehetősen egybevág például a megtakarításokról készített elemzéseinkkel.

A magyar társadalom 61 százaléka szerint a bérek értéke romlott az elmúlt 15 évben, és mindössze 19 százaléka gondolja úgy, hogy javult, ami ellentmond a hivatalos adatoknak – állapította meg a Policy Solutions "Orbán 15 - Másfél évtized a magyar társadalom szemével" című tanulmányában. Erre (többek közt) szerintük magyarázat lehet, hogy az átlagos reálkereset-adatok nem tükrözik – a társadalom által is érzékelt –egyenlőtlenségek növekedését. Mint megállapították, az átlag, mint mérőszám elfedi ugyanis, hogy a bérnövekedés egyenlőtlen a különböző társadalmi rétegek között.

A jelentős egyenlőtlenségekre az Azénpénzem a megtakarítási adatokból is következtetett. Bármennyire gyönyörűségesek ugyanis az összesített adatok, a szerkezet árulkodó. Elméletben persze mondhatnánk, hogy az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítás 15 év alatt majdnem négyszeresére, 7,3 millió forintról közel 28 millióra nőtt, de ez a kormányzati kommunikációhoz mérhető hazugság lenne. (Részletekről itt olvashat.) Röviden úgy foglalhatnánk össze az egészet, hogy a bérekről és a lakossági vagyonról szépre festett kép alól ki-kibukkan a valóság.

Forrás: Provident

Tulajdonképpen az előbbieket igazolja vissza egy kutatás, a Provident Barométer is. A gyorskölcsöneiről ismert cég megállapította: kevesek kiváltsága Magyarországon az anyagi biztonság. A felmérés eredménye szerint a lakosság 89 százaléka érzékel egzisztenciális szempontból bizonytalanságot. A felnőtt népesség alig néhány százaléka tudhat maga mögött stabil pénzügyi hátteret. A legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada nevezte meg első számú anyagi veszélyként. Minden negyedik válaszadó aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent még a munkahely elvesztésétől, vagy egy tartós betegségtől való félelem is.

A jövőt is többnyire borúsan látják

A válaszok számos demográfiai különbségre is rávilágítottak. A munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50+ korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.

A Provident Barométer célja, hogy adott időközönként felmérje és elemezze a magyar fogyasztók pénzügyi magatartását. A 2025. áprilisi, reprezentatív mintán alapuló adatfelvételt az Ipsos végezte online önkitöltős kérdőív módszerrel, 1000 felnőttkorú magyar megkérdezésével. Mostantól negyedévente készítenek ilyen felmérést.

A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada számít arra, hogy csökken a jövedelme vásárlóereje, és csak 14 százalék remél e téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8 százaléka tervezi a felmérés adatai alapján. A fentiekhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45 százalék) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23 százalék valószínűsít.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kutatás, elemzés, megtakarítás, keresetek, Policy Solutions, Provident, infláció, nyugdíj