Megugorhat a magyar kölcsönfelvétel

Ketyeg a diákhitelbomba

2018. szeptember 20. Az amerikai sajtó már diákhitel-válságot emleget, a tanulmányokra felvett kölcsönök állománya ugyanis már a háromszorosa a válság idején mértnek, a fizetési hátralék aránya pedig emelkedik. Magyarországon a diákhitel teljes összege egyelőre mintegy 330 milliárd forint. A Diákhitel Központ azonban megugrásra számít.

Tíz éve robbant ki a világgazdaság 1929-33 óta legnagyobb válsága, elemzők sora találgatja, honnan érkezhet a következő csapás. Az amerikai sajtó egyre többször emlegeti ketyegő bombaként a diákhiteleket. Korábban a Citigroup pedig hívta fel a figyelmet arra, hogy az USA-ban a tanulmányokra felvett kölcsönök állományának nagysága és a visszafizetési hajlandóság alakulása „kísérteties hasonlóságot” mutat a tíz évvel ezelőtti lakáshitelválsággal. Legutóbb a Marketwatch írta le, hogy a Federal Reserve Bank of New York adatai szerint 2008 elején még 671 milliárd dollárnyi diákhitel-állomány mára közel háromszorosára, 1530 milliárd fölé nőtt.

Az amerikai pénzügyi portál igyekezett feltérképezni, hogy mi vezetett a jelenlegi helyzethez. A 2008-at követő recesszió miatt bekövetkező munkanélküliség, a stagnáló bérek következtében a családoknak kevesebb volt a forrásuk, amit gyermekeik oktatására költhettek, miközben az államok is kevesebbet fordíthattak az iskolákra.

Rontotta a helyzetet, hogy az állami iskolák finanszírozásának visszaszorulása teret nyitott a profitorientált iskoláknak, amelyek kifinomult marketingtaktikákkal, magas diploma- és munkaközvetítési arányokat ígérve, csábították a tanulókat. Ezek az iskolák gyakran drágábbak, mint az állami társaik, vagyis annak, aki ezekben akar tanulni, több adósságot kell vállalnia. Ezek az iskolák azonban nem hozták az ígért eredményeket, és nem tették könnyebbé a jól fizetett munkák megtalálását.

Átlagosan a munkába állás ötödik évében jönnek a fizetési nehézségek

A Forbes magazin egyebek mellett idézte Erin Dunlop Velez oktatáskutatónak egy szakportálon megjelent tanulmányát, amely szerint téves az általános hiedelem, hogy a legtöbb diák tíz éven belül visszafizeti hitelét. Velez megállapította, hogy azoknak a hallgatóknak, akik csak az alapképzésre vettek fel hitelt, csak a fele fizetett ki mindent 20 évvel tanulmányai megkezdése után. Az átlagos hitelfelvevők ebben a csoportban „még mindig körülbelül 10 000 dollárral tartoztak”, ami körülbelül annak a fele, amit eredetileg, 1995-96-ban felvettek.

Tévedés az is, hogy a legtöbb bukott hitel az első években a diákok főiskolai tanulmányait követően jelentkezik. Ez a feltételezés logikus lenne, mivel a karrierjük kezdetén, közvetlenül végzés után a diplomások nehezen találnak jól fizető munkahelyeket, és ez korlátozza a fizetőképességüket. Ám a hosszabb távú adatok szerint az első nem teljesítés átlagos bekövetkezése 4,9 év volt.

Ez itt nem Amerika!

A magyar diákhitelezési rendszer egyáltalán nem hasonlít az amerikaira. Elsősorban azért, mert ez állami (megjegyezzük: ahogy az USA-ban is állami volt egykor a lakáshitelezés). A tanulmányi kölcsönök múltja is meglehetősen rövid (ide is kívánkozik egy megjegyzés: nem voltak olyan vaskos díjak, hogy erre akkora szükség lett volna), így tulajdonképpen a nemfizetésről sem lehet még tapasztalat.

A magyar tanulmányokra felvehető kölcsönök feltételeiben az elmúlt egy év alatt több kedvező változás is bekövetkezett: 2017 októberében nulla százalékra csökkent a Diákhitel2 kamata, illetve bejelentették azokat a kedvezményeket, amelyek a második, illetve harmadik gyermeküket vállaló diákhiteles édesanyákat érintik. A korábbi 50 ezer forint helyett az idén már havi 70 ezer forintot kérhetnek a hallgatók a szabad felhasználású Diákhitel1 keretében a tanév második szemeszterétől. Így egy összegben tanulmányi félévenként 350 ezer forinthoz juthatnak hozzá a hallgatók. A kölcsönt az eddigi 40 éves kor helyett már 45 éves korig lehet igényelni. (A két konstrukció összehasonlítását itt érdemes megnézni.)

Az Orbán-kormány több szakon – például a jogász és a közgazdászképzésben - lényegileg megszüntette az államilag támogatott képzést. Ehhez képest meglepő, hogy az elmúlt években az államilag támogatott és az önköltséges képzésben résztvevők aránya az Oktatási Hivatal (OH) szerint lényegében állandó volt: míg a hallgatók 57-58 százalékának tanulmányaihoz járult hozzá az állam, 42-43 százalékuknak kellett maguknak, illetve családjuknak állniuk képzésük költségeit.

Már látszik a trendforduló

A Diákhitel Központ legfrissebb beszámolója szerint a kezdetektől 2017. december 31-éig a Diákhitel1-ből összesen közel 360 ezren vették fel 301 milliárd forintot. Tavaly 6,7 milliárd forintot folyósítottak közel 20 ezer diák részére. A Diákhitel2-őt indulásától fogva mintegy 30 ezer diák igényelte, összesen 26,3 milliárd forint értékben. Ebből 2017-ben 16 ezren összesen 6,1 milliárdot.

A szabadon felhasználható kölcsön (a Diákhitel1) átlagos havi összege 2017-ben több mint 8 százalékkal haladta meg az előző évit. Az állami társaság éves jelentésében szomorúan állapította meg, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzet, és a háztartásoknak a hosszú lejáratú eladósodással szembeni negatív attitűdje miatt a hallgatói hitelek iránti kereslet késleltetve és tompított mértékben követi a lakossági hitelpiaci keresletet. Úgy vélik azonban, hogy a 2017-es év már trendfordulót hozott. Vagyis: mostantól (az első igénylési időpont most hétfőn volt) a hitelfelvétel dinamikusabban nő majd. Az alacsony kamatok időszaka viszont lassan alighanem véget ér...