Átverhetik a kulináris élményt keresőket
Lelkesen hamisítják a térség szerint védett termékeket Európa szerte – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. A fogyasztók így hamis, azaz nem a földrajzi árujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat. Az ebből eredő kárt uniós szinten 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) tették.
A magyar piacon sem éppen rózsás a helyzet. A hamisítás miatti kárt itt 16 milliárd forintra teszik. Az oltalom alatt álló különböző hazai élelmiszerek 10,8 százalékát találták hamisnak, így a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglaljuk el a kétes hírű ranglistán. Igazán elrettentő, hogy a „topon” levő Luxemburgban 25,4 százalék, a második helyezett Görögországban pedig 21,9 százalék ez az arány. Ez annyira magas szám, hogy a helyi különlegességet kereső turistáknak ezekben az országokban érdemes megfontolni, miért is adnak ki pénzt.
Amúgy az ilyen átverések többnyire az adott országok lakóit sújtják. Különösen egyébként nálunk. A jelentésben ugyanis kitértek arra is, hogy a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban eleve a hazai készítésűt keresik, ezzel Szlovákia (95 százalék) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák 87 és az olaszok 86 százalékkal. Az egész térségben az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja. Az unión kívüli védett termékek aránya mindössze négy százalék körül van.
Táblázatban foglaltuk össze, hogy az unión belül milyen termékkörökről van szó, és azok súlya mekkora. Ezek a számok azonban Magyarországon még erőteljesebben a bor felé mozdulnak el. Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki (például Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Mint megjegyzik: az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85 százalékának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.
A földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, továbbá az országimázsnak is – hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hamis, élelmiszer, HENT, EUIPO
Kétes élelmek: harmadikok vagyunk a ranglistán
2016. július 10. Magyarországon 16 milliárd forintos kárt okoznak a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek hamisítói. Egy uniós jelentés szerint több mint minden tizedik ilyen termék nem igazi.Lelkesen hamisítják a térség szerint védett termékeket Európa szerte – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből. A fogyasztók így hamis, azaz nem a földrajzi árujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat. Az ebből eredő kárt uniós szinten 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) tették.
| Földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztása | |
|---|---|
| az unión belül (%) | |
| Borok | 54,3 |
| Szeszesitalok | 13,3 |
| Sajtfélék | 12,7 |
| Hús, húsipari termékek | 7,6 |
| Sörök | 4,6 |
| Zöldség,gyümölcs, gabona | 1,7 |
| Egyéb | 5,8 |
| Forrás: EUIPO | |
Szinte mindenki a hazait keresi
Amúgy az ilyen átverések többnyire az adott országok lakóit sújtják. Különösen egyébként nálunk. A jelentésben ugyanis kitértek arra is, hogy a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban eleve a hazai készítésűt keresik, ezzel Szlovákia (95 százalék) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák 87 és az olaszok 86 százalékkal. Az egész térségben az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja. Az unión kívüli védett termékek aránya mindössze négy százalék körül van.
Táblázatban foglaltuk össze, hogy az unión belül milyen termékkörökről van szó, és azok súlya mekkora. Ezek a számok azonban Magyarországon még erőteljesebben a bor felé mozdulnak el. Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki (például Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Mint megjegyzik: az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85 százalékának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.
A földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása óriási presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, továbbá az országimázsnak is – hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: hamis, élelmiszer, HENT, EUIPO
