A parlament előtt a törvénymódosítás
2013. május 13.
Legfeljebb egy, de „indokolt esetben” akár két évre is befagyaszthatják a biztosítók a befektetési életbiztosítás (unit-linked) keretében kínált eszközalapot – derül ki a biztosítási törvény tervezett módosításából. A lépésre – ami a garantált alapokat is érintheti – akkor kerülhet sor, ha értékesítési nehézségek lépnek fel.
A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikviddé (eladhatatlanná – a szerk.) váltak – olvasható a nemzetgazdasági által benyújtott törvénymódosításban. A felfüggesztés idején a befektetők nem juthatnak hozzá pénzükhöz. Ha a befagyasztás tovább tart egy hónapnál, az időközben adott megbízást újra meg kell ismételni. Erről a biztosítónak értesítenie kell befektetőjét. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – ilyenkor a teljes eszközalapot felfüggesztik.
A forgalom egyébként – mint azt láttuk a válság legerősebb tombolása idején – bármilyen eszköznél szinte teljesen le is állhat. 2008-ban a magyar állampapírok, a forint piacán is érzékelhető volt ez (pedig a devizapiacnál az ilyesmi elméletben nem létezhet). Az pedig köztudott, hogy az ingatlanalapokat akkor be is fagyasztották. Ez rendkívüli intézkedés volt, ami a mostani módosítás után akár bevett eljárás is lehet. (Azt talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a befektetők többsége mekkorát bukott végül az ingatlanalapokon). Több hazai befektetési alapnak most is komoly gondokat okoz, ha elkerülhetetlenné válik az eladás (például azért, mert nagyon sok befektető száll ki). A törvény szerint pedig az értékbecslő által meghatározott ár alá ilyenkor sem mehetnek.
A BNP Paribas több alapjánál most, májusban szüneteltetik több napra a befektetési jegyek visszaváltását. Ijedtségre nincs ok, hiszen a több biztosító kínálatában is szereplő konstrukcióknál ezt csak az egyik esernyőalapból a másikba áttétel indokolja. Mint hangsúlyozzák: az átalakulás nem érinti a mögöttes alapok befektetési politikáját és kockázati szintjét. Arra azonban figyelmeztethet ez a lépés is, hogy a unit-linked esetében számos olyan dolog következhet be, amire az ebbe fektetők semmilyen hatással sincsenek.
A különböző hangzatos néven kínált konstrukciók mögött számos eszközalap található. Ezeknél nem egyszer bukkantunk olyan kitételre, hogy most ebbe és ebbe a konstrukciókba teszik a pénzt, de a saját szabályok betartása mellett „további eszközalapba is fektethetnek”. Ilyen körülmények között még a tájékozottabb befektetők (már pedig a unit-linkedet választók többsége a tapasztalatok szerint egyáltalán nem ilyen) is nehezen ítélhetik előre meg, fenyegetheti-e őket a befagyasztás lehetősége.
Címkék: befektetési életbiztosítás, unit-linked, felfüggesztés, biztosítási törvény, törvénymódosítás, eszközalap
Két évre is befagyhat a megtakarítás
Fotó: Azénpénzem
A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti, amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikviddé (eladhatatlanná – a szerk.) váltak – olvasható a nemzetgazdasági által benyújtott törvénymódosításban. A felfüggesztés idején a befektetők nem juthatnak hozzá pénzükhöz. Ha a befagyasztás tovább tart egy hónapnál, az időközben adott megbízást újra meg kell ismételni. Erről a biztosítónak értesítenie kell befektetőjét. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – ilyenkor a teljes eszközalapot felfüggesztik.
A törvénymódosítás szerint a biztosítóknak nem lesz kötelező vezető orvost alkalmaznia, mivel az „egészségi kockázatok elbírálásának fejlődése nem teszi szükségessé az orvosi vizsgálatot”. Változtatás továbbá , hogy a külföldi járművek által magyar járműben okozott, illetve az ismeretlen jármű által okozott károk rendezését (ami eddig a Mabisz keretében működött) elkülönült szervezeti egységre bízzák. A unit-linkednél is több egyéb „finomhangolás" is akad.
Ha az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt kell fizetni (például elérik a lejáratot), a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával számol el. Persze ebben az esetben is kötelező a tájékoztatás, ami aligha pótolja a pénz hiánya miatti bosszúságot. Az eszközalap felfüggesztésének időtartama legfeljebb egy év, amit a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. Ezt követően a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel elszámol – a megszüntetéskor aktuális piaci helyzet alapján.Néhány napos felfüggesztés most is akad
A forgalom egyébként – mint azt láttuk a válság legerősebb tombolása idején – bármilyen eszköznél szinte teljesen le is állhat. 2008-ban a magyar állampapírok, a forint piacán is érzékelhető volt ez (pedig a devizapiacnál az ilyesmi elméletben nem létezhet). Az pedig köztudott, hogy az ingatlanalapokat akkor be is fagyasztották. Ez rendkívüli intézkedés volt, ami a mostani módosítás után akár bevett eljárás is lehet. (Azt talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a befektetők többsége mekkorát bukott végül az ingatlanalapokon). Több hazai befektetési alapnak most is komoly gondokat okoz, ha elkerülhetetlenné válik az eladás (például azért, mert nagyon sok befektető száll ki). A törvény szerint pedig az értékbecslő által meghatározott ár alá ilyenkor sem mehetnek.
A BNP Paribas több alapjánál most, májusban szüneteltetik több napra a befektetési jegyek visszaváltását. Ijedtségre nincs ok, hiszen a több biztosító kínálatában is szereplő konstrukcióknál ezt csak az egyik esernyőalapból a másikba áttétel indokolja. Mint hangsúlyozzák: az átalakulás nem érinti a mögöttes alapok befektetési politikáját és kockázati szintjét. Arra azonban figyelmeztethet ez a lépés is, hogy a unit-linked esetében számos olyan dolog következhet be, amire az ebbe fektetők semmilyen hatással sincsenek.
A különböző hangzatos néven kínált konstrukciók mögött számos eszközalap található. Ezeknél nem egyszer bukkantunk olyan kitételre, hogy most ebbe és ebbe a konstrukciókba teszik a pénzt, de a saját szabályok betartása mellett „további eszközalapba is fektethetnek”. Ilyen körülmények között még a tájékozottabb befektetők (már pedig a unit-linkedet választók többsége a tapasztalatok szerint egyáltalán nem ilyen) is nehezen ítélhetik előre meg, fenyegetheti-e őket a befagyasztás lehetősége.
Címkék: befektetési életbiztosítás, unit-linked, felfüggesztés, biztosítási törvény, törvénymódosítás, eszközalap
