Amiben a magyarok különböznek a többi országtól

Készpénz: ez tényleg döbbenet!

2017. június 21. Magyarországon valami egészen furcsa folyamat zajlik – legalábbis ez derül ki a képünkön látható grafikonból. Ugyan ezek a számok is a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) származnak, a monetáris hatóság mégis inkább azt hangsúlyozza: a magyar GDP-arányos, illetve egy főre jutó készpénzmennyiség nem kirívó.

Amióta a Fidesz-kormány irányítja az országot, alapjaiban változtak meg a készpénzforgalmi adatok. Fokozatosan teljesen eltűnt a szezonalitás (régebben a karácsonyi megugrást gyors visszarendeződés követte), a mennyiségi értékek pedig újabb és újabb történelmi csúcsokra ugrottak. (Az első öt évet folyamatábrával is szemléltettük.) Az elmúlt hét év alatt több mint megkétszereződött a készpénzmennyiség, és szinte minden hónap újabb rekordot hozott.

A májusi előzetes adatok (ez a legfrissebb szám) szerint a Magyarországon forgalomban levő készpénz mennyisége az előző hónaphoz képest ismét nőtt. A teljes összeg már megközelítette a 4730 milliárd forintot. Tény viszont, hogy mostanában legalább a növekedés üteme némiképp lanyhult. Az MNB honlapján nemrégiben megjelent elemzés szerint (ezt itt nézheti meg teljes terjedelmében) a hazai készpénzállomány 2012. óta végbement jelentős bővülése „elsősorban a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedésére vezethető vissza a kamatkörnyezet változása miatt”.

Változást hozott a díjmentes kápéfelvét


A háztartások fizetési szokásait vizsgáló legutóbbi kutatás eredménye szerint – jelezte a szerző – a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség bevezetését követően a háztartásoknál nem következett be a készpénzalapú fizetések arányának emelkedése. A díjmentes kápé (aki nyilatkozatot tesz bankjánál, havonta legfeljebb két részletben 150 ezer forintot vehet fel) viszont megváltoztatta a készpénzfelvételi szokásokat. Miközben a tranzakciók száma csökkent, a bankkártyával felvett készpénz értéke évről-évre nő. Az intézkedés így – olvasható a jegybanki anyagban – elsősorban a nagyobb címletek iránti keresletre lehet növelő hatással.
A sok készpénz nemzetgazdasági szinten nagyon drága, ami pedig általában zavarni szokta a jegybankokat. A kormányok emellett azért sem szeretik a sok bankót, mert az a gazdaság „piszkolódását” jelzi. Nálunk – mint sok másban – ezen a téren is más világ van.
Az MNB által a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól készített – ahogy jelezték, az eddigi legátfogóbb statisztikai információkat tartalmazó – jelentésében bukkantunk a képünkön látható grafikonra (a jelentés néhány egyéb megállapításáról itt írtunk). Ez az ábra – a magyar adatokat a vizsgált országéval összevetve – kifejezetten megdöbbentő. A jegybank maga is elismerte, hogy egyedülálló az Európai Unióban a készpénztartás magas magyar aránya a pénzeszközökön (a készpénz és a bankbetétek együttesén) belül a hazai háztartásoknál. A kelet-európai, illetve dél-európai országokban magasabb a lakossági készpénzarány, mint a nyugat-európai vagy észak-európai államokban, de a hazai adat még a környező országokéhoz képest is kiugró.

Találtak azonban olyan statisztikai értékeket, amelyek szépítenek ezen a képen. Hangsúlyozták ugyanis, hogy a pénzügyi eszközök állományának egészéhez viszonyítva már egyáltalán nem számít kiemelkedőnek a hazai háztartási készpénzállomány 8 százalékos aránya. Hasonló arányban tartanak készpénzt a lengyel, szlovák, cseh vagy szlovén háztartások is. Mint nyomatékosították: a magyar GDP-arányos, illetve egy főre jutó készpénzmennyiség is inkább átlagosnak mondható az Európai Unióban, semmint kiemelkedőnek.

Nézze meg karikatúránkat is

A pénzfelvétel árát itt kalkulálhatja

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok