Sokan nincsenek tisztában a számítási szisztémával

Keserűen csalódhatnak a jövő nyugdíjasai

Nyugdíjmegállapításra várva
Fotó: Latzer Anna

2021. november 29. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb az időskori lehetőségeket övező illúzió – derült ki egy kutatásból. Az már biztos, hogy százezrek nyugdíjkilátásai romlanak jövőre. Közben a megtakarítások egyre kevésbé képesek ellentételezni a drágulást.

Jövőre a 400 ezer katás járulékalapja minden esetben kisebb lesz, mint a minimálbér, így minden szolgálati idejüket arányosítani kell. Az ő nyugdíjuk a nagyon alacsony járulékalap és a zsugorított szolgálati idő miatt siralmas lesz – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő. Az idén még „csak” az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat fenyegette a kettős veszedelem (a rövidebb szolgálati idő és az eleve alacsonyabb összegű járandóság). 2022-ben azonban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével a 75 ezer forint tételes adót fizető katások is ebbe a körbe kerülnek.

A szakértő számításokkal is leírta a helyzetet. Kimutatta például, hogy aki egész évben emelt összegű tételes adót fizető katás, az év 365 napja helyett mindössze 329 nap szolgálati időt szerez jövőre. Az 50 ezret fizetők helyzete még rosszabb, nekik mindössze 197 napos szolgálati idő jön majd össze. (További részleteket, táblázatokat és jogszabály-ismertetőt itt talál.)

Tapasztalataink szerint nagyon sokan nincsenek tisztában a nyugdíjszámítás szisztémájával. Az időskori járandóság az egész ledolgozott időszakra (még most is tartja magát az a téves elképzelés, hogy a nyugdíj előtti évek – mint az egykor volt – jobban számítanak) jutó átlagbér korrigált összege. Utóbbihoz a szorzószámot minden év márciusában hirdeti ki a kormány. Az így kijött összeg azonban csak azoknál jelenti egyben a nyugdíjat is, akik legalább 50 éves szolgálati viszonyt tudnak felmutatni. A minimumként meghatározott 15 év szolgálati viszonyhoz 0,43 szorzószám dukál. Ez azt jelenti, hogy ha például 200 ezer forintra jön ki az átlagbér, akkor a megállapított nyugdíj 86 ezer forint.

Idősebb korra már szállnak el az illúziók

A nyugdíj miatti aggodalomra persze nem csak a katásoknak lehet okuk. Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készített, reprezentatív Pulzus kutatás rámutatott, hogy minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb illúziónk van az időskorról. Például a 40 év alattiak 37 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell majd dolgoznia a nyugdíjkorhatár betöltését követően, az idősebbeknél viszont 25 százalékra csökken ez az arány. A pénztár megfogalmazása szerint negyven alatt építjük, felette viszont temetjük nyugdíjas álmainkat.

Mindegyik generáció egyetért viszont abban, hogy a testi-lelki fáradtság el fogja érni őket öregkorukra, ezzel megnehezítve mindennapjaikat. Az anyagi problémák is foglalkoztatják a lakosság nagy részét, azonban látszik, hogy az idő múlásával egyre rosszabbnak ítélik meg helyzetüket. Míg 60 év alatt a válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy a nyugdíjból valószínűleg nem fog tudni megélni, felette már 50 százalékuk vette ugyanezt biztosra.

A megtakarításokba most alaposan belemar az infláció

Az OTP nyugdíjkasszája, de persze minden, a lakosság megtakarítási forintjaira ácsingózó szereplő folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy mindenkinek félre kell tennie idősebb korára. Ez azonban a mostani megugró infláció mellett egyre reménytelenebb vállalkozásnak tűnhet.A Napi.hu elemzése szerint hiába igyekeznek idén az önkéntes nyugdíjpénztárak, tagjaiknak egyre kisebb esélyük van a reálhozamra.

Az első kilenc hónapban átlagosan 4,5 százalék körüli hozamot értek el a kasszák, miközben októberben már 6,5 százalékos volt az infláció. Ilyen mértékű áremelkedéssel a cikk szerint legfeljebb a nagyon magas kockázatot vállaló, nagy részvénykitettségű alapok veszik fel a versenyt, a többi portfóliónak nincs esélye. Sőt, a klasszikus alapok az idén az állampapírok árfolyamesése miatt valószínűleg nehezen érnek majd el pozitív hozamot. Az állampapírpiac alakulása a legnagyobb kiegyensúlyozott alapok árfolyamát is érinti, hiszen ezek csupán 25-40 százalék közötti arányban tartanak részvényeket, befektetéseik többsége magyar állampapírokban van. Az elmúlt hetekben tapasztalt állampapír-piaci hozamemelkedés (ami egyúttal árfolyamcsökkenést jelent) így kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményüket.