Hatalmasat ugrott a saját zsebből vett egészségügyi ellátás

Kényszerít az állam, hogy magánorvosra költsünk

Fotó: clipart.com

2023. augusztus 31. Egyre nehezebben lehet hozzáférni társadalombiztosítás keretében a különböző egészségügyi ellátásokhoz, így annak ellenére, hogy a hatalmas infláció miatt sokan meghúzták a nadrágszíjat, mégis nagyot nőtt a magánorvosokra és egészségügyi szolgáltatásokra saját zsebből kiadott összeg – derül ki a legfrissebb adatokból. Csakhogy véges az emberek pénze, így nem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz, ami egészségkárosodáshoz vezethet.

Egyik olvasónk a múlt héten december 5-ére kapott időpontot laborba vérvételre. Egy másik olvasónk arról panaszkodott, hogy július 24-én hiába végezték el rajta a szükséges gerinc MR vizsgálatot, még mindig nem tud visszamenni az orvosához, ugyanis azóta sem készült el a lelet. „Nincs leletező orvos”- közölték vele a kórházban, és legfeljebb a kezelőorvosa sürgethetné azt meg. Bár a fájdalmai miatt már idén januárban bejelentkezett az ortopéd orvoshoz, június elejére kapott csak időpontot. Ehhez képest az MR vizsgálathoz viszonylag gyorsan hozzájutott (7 hét), előrelépés azonban még mindig nincs a lelet késlekedése miatt, az ortopéd orvos ugyanis „elhajtotta” a CD-jével együtt, hogy majd ha lelet van, akkor foglalkoznak vele. Vagyis egy január elején fennálló problémára augusztus végén még mindig nincs diagnózis, nemhogy kezelés.

Ezek az esetek mindennaposnak számítanak a mai magyar egészségügyben, és jól megmutatják az okokat, amiért inkább magán ellátást vesznek igénybe sokan annak ellenére, hogy valójában nincs is rá pénzük.

Megugrott a magánorvos és az egészségügyi szolgáltatás kiadása

Az MNB legfrissebb adatai szerint idén az első félévben 26 százalékkal nőtt az önkéntes egészségpénztári szolgáltatások összege 2022 első feléhez képest, így az összes kiadás 38,86 milliárd forintra emelkedett. A legjobban, 34 százalékkal a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése (magánorvos, diagnosztika, stb.) ugrott meg: erre az első félévben 14,4 milliárd forintot fordítottak az emberek egészségpénztárból. Ez az a kiadás, amire valójában nem is kéne fizetnünk, hiszen az érte kapott szolgáltatást az általunk egyébként befizetett járulékból kellene megkapnunk, de nem kapjuk meg, vagy legalábbis értelmezhető időben nem férünk hozzá. A kiadás jelentős növekedését az is mutatja, hogy az összes pénztári költésen belül ez a tétel már 40 százalékot tesz ki, miközben 10 évvel ezelőtt még csak 19 százalékon állt.

Stabilan magas gyógyszerkiadás

A mindig is első helyen álló gyógyszerkiadás 23 százalékkal 15 milliárd forintra emelkedett. (Közben az összes kiadáson belüli aránya 10 év alatt 78 százalékról 52,8 százalékra csökkent.) Gyógyászati segédeszközre ugyancsak 23 százalékkal költöttek többet a pénztártagok (összesen 5,5 milliárd forintot), mint egy évvel korábban. Közben gyógytornára, gyógymasszázsra és fizioterápiás kezelésre alig valamivel fizettek többet (mindössze 13 százalékkal nőtt), összesen 282 millió forintot.

A kiadásoknak megfelelően a tagok által fizetett első félévi tagdíj is 23 százalékkal nőtt 2022 első feléhez képest, 22,6 milliárd forintra. A munkáltatói befizetés viszont csak 10 százalékkal nőtt 4,3 milliárdra. Ami nagyon megugrott 2022-höz képest, az az szja-visszatérítés; 55 százalékkal 13,5 milliárd emelkedett. Ez persze a tavalyi megugró befizetéseknek volt köszönhető, így az idén tovább bővülő tagdíjfizetés majd a jövő évi adó-visszatérítést dobja meg. Az összes pénztári befizetés így összesen 31 százalékkal 41,6 milliárd forintra nőtt.

Mindenen spóroltak az emberek, lemondtak a fogorvosról is

A megugró kiadások (és befizetések) annak fényében különösen megterhelőek voltak a lakosságnak, hogy egy felmérésből kiderült: sokan még az egészségükön is spóroltak, és lemondtak kezelésekről. A Prémium Egészségpénztár kérdőívét több mint tízezren töltötték ki. A kutatásból kiderült, hogy míg a válaszadók majdnem felének (45 százalék) ugyanolyan maradt az anyagi helyzete, közel 40 százalékának romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben. Ugyanebben az időszakban a kitöltők 33 százalékának kellett növelnie családja egészségügyi kiadásait.

Pedig a legtöbben megpróbáltak spórolni. Visszafogták a táplálék kiegészítőkre (37 százalék), magánorvosra (34 százalék) guruló forintokat. Sőt, több ezren az egészséges táplálkozást is feláldozták a takarékosság oltárán, hiszen 29 százalék ezen a területen is csökkentette a korábban még erre szánt összeget. Három kitöltőből kettőnél voltak olyan szolgáltatások is, amelyeket – bár szükség lett volna rá – nem vehették igénybe. A legtöbben (32 százalék) a fogászati kezeléseket halasztották el, de kimaradtak magánorvosi vizetek, diagnosztikai eljárások és gyógytorna is. A gyógytornáról való lemondás látszik a fent felsorolt MNB adatokon is, a magánorvosi vizit elhalasztása azonban nem. Ez azzal is magyarázható, hogy egyrészt nőttek az árak (az MNB adatai szerint itt volt 34 százalékos emelkedés a kiadásokban), másrészt nőtt az a kör, akik igénybe veszik a magánorvost.

Egyre többen járnak magánorvoshoz

A Prémium Egészségpénztár felmérése szerint mindössze a válaszadók 7 százaléka nem használ magánorvosi ellátást. 30 százalékuk szerint a magánegészségügyi szolgáltatások egyre drágábbak, ezért inkább az államiba próbálnak bejutni. Viszont több mint 50 százalék azért kénytelen egyre többet magánorvoshoz járni, mert egészen egyszerűen nem fér hozzá az államilag finanszírozott doktorokhoz.

Nem véletlenül nőtt meg az egészségpénztári tagok száma. (Július végén 1 millió 99 ezer fő volt, 33 ezerrel több, mint tavaly év végén. Ezzel megelőzte az önkéntes nyugdíjpénztárak 1 millió 78 ezres taglétszámát.) Hiszen muszáj zsebből költeni az egészségre, és amennyiben azt egészségpénztáron keresztüli tesszük, a befizetésünk 20 százaléka, évente maximum 150 ezer forint adóvisszatérítés érkezik a számlára. Még a pénztárak költséglevonásai után is összességében kevesebbe kerül így az egészségre fordított kiadás.

- A felmérés adatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a páciensek az állami ellátás hozzáférhetőségét egyre negatívabban ítélik meg, ugyanakkor a vásárlóerő folyamatos csökkenése korlátozza, hogy a magán oldalon megkapják a megfelelő gondoskodást. Ez a kettősség növelheti az egészségkárosodás lehetőségét - tette hozzá Dr. Váradi Péter a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.

A kutatásról

A kutatás 10057 egészségpénztári tag közreműködésével készült. A megkérdezettek 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi. A kitöltők állandó lakcímét tekintve a válaszolók 28 százaléka budapesti, 72 százalékuk pedig vidéken él. A korosztályos eloszlásuk a következő: egyharmaduk 40 és 50 év közötti, további 31 százalék 50-60 év közötti, a 60-70 év közöttiek és a 30-40 év közöttiek aránya megközelítően ugyanannyi, az előbbi 16 százalék, az utóbbi 15 százalék.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!