Kedvező változás a nyugdíjpénznél

Fotó: Latzer Anna
2013. szeptember 11. Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója tavaly átlagosan 0,9 százaléknál is kisebb volt, jobban gyarapodhatott tehát a tagok megtakarítása – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) összesítéséből. Az átlag mögött azonban nagyok az eltérések, akad pénztár, amely 3,35 százalékot, más azonban mindössze 0,3 százalékot vont el tagjaitól.

Az átlagos díjterhelési mutató a PSZÁF adatai szerint 2012-ben az előző évi 0,93 százalék után 0,89 százalékra csökkent  (2000-ben még megközelítette a két százalékot). A vagyonnal súlyozott százalékos érték azt mutatja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagosan a megtakarításuk hány százalékát fizették ki működési, likviditási célra, illetve vagyonkezelési, letétkezelési díjként. A felszámítható díjak mértékét törvényben korlátozták. Évi 10 ezer forintos befizetésig tíz, efelett pedig hat százalék lehet. A pénztárak mostanra már meg sem közelítik ezt a szintet (a költségek alapján a legjobb kasszákat itt kalkulálhatja).

Nem mindegy, milyen hátterű a pénztár


A pénzügyi felügyelet már tavaly sem számolta ki a magánnyugdíjpénztári (manyup) díjterheléseket. Ezt a szektorban bekövetkezett 2010. évi változásokkal – mi ezt államosításnak neveznénk – indokolják. Ezek következtében e mutatók kiüresedtek. Ha közzétennék a számokat, nagyon jól látszana: messze a legkedvezőbb hosszú távú takarékoskodási formává vált a manyup. 

Díjterhelés 2012.

PénztárSzázalék
Tempo0,55
Vasutas0,59
Aranykor0,65
Gyöngyház1,26
Generali1,12
AXA1,11
Forrás: PSZÁF
A felügyeleti adatok szerint a legalacsonyabb költségekkel a munkáltatói pénztárak dolgoznak. Közöttük akadnak olyanok, amelyek díjterhelési mutatója 0,3-0,4 százalékos. Van azonban másik véglet is: az Officiumnál az elvonás tavaly 3,35 százalékra ugrott. Azoknál a pénztáraknál, amelyekbe bárki beléphet tagként, a mellékelt táblázatban foglaltuk össze, hogy 2012-ben mely kasszák működtek a legalacsonyabb és a legmagasabb díjterheléssel.

A PSZÁF szerint az adatok összehasonlításakor több tényezőt is célszerű figyelembe venni. Ilyen például, hogy dinamikus növekedés esetén az új tagdíjak aránya szintén jelentős, így a működési/likviditási célú tagdíjlevonás mértéke nagyobb. A munkáltatói hátterű kasszák díjterhelését kedvezőbbé teheti az esetenként átvállalt működési költség, de például a vagyonkezelői sikerdíj is. Nem mindegy az sem, hogy a díjterhelés a pénztárak egészére vonatkozik (portfoliónként jelentős lehet a különbség).


Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok