A pénzügyminiszter szerint növekedésbarát módon is csökkenthető a hiány

Katasztrofális helyzetből rohamozhat az euróért a magyar gazdaság

Nem csak a maastrichti kritériumok számítanak
Fotó: Az MNB-elnök előadása

2026. szeptember 11. Az idei közgazdász vándorgyűlés első napjának kiemelt témája az euró magyarországi bevezetésének lehetősége volt. Az egészet érzékelhetően bizakodás hatotta át, bár részletkérdésekben a vélemények azért nem teljesen egyeztek. Szó esett a korábbi kormányok miatti tévútról, a lehetséges kilábalásról és az energiafüggőségünkről is.

Az egyik korábbi közgazdász vándorgyűlésen elhangzottakkal éles különbségként ezúttal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály és Kármán András pénzügyminiszter szinte minden kérdésben alapvetően egyetérteni látszott. Tény persze, hogy időközben mindkét poszton változás volt. Kármán András megszólalását azzal kezdte, hogy „nem jó hírekkel érkeztem”. Szavai pedig ezt mindenben alá is támasztották. (A két beszéd és az ezeket követő kerekasztal teljes egészében itt nézhető meg, a blokk az 58. perctől tart.)

A pénzügyi tárca új vezetője arról beszélt, hogy a magyar és a régiós államok összevetése alapján mi nem csak eltérünk a többiektől, hanem szélsőségesen kirívunk a mezőnyből – nyilvánvalóan nem a kedvező irányban. Közben, mint azt a fenti képen plasztikusan bemutatta: éllovasból sereghajtóvá lettünk. A fő, bár nem egyetlen ok, hogy a mi növekedésünk csekélyebb volt a többiekhez képest, és ráadásul az extenzív modell kifulladt. Ha több olcsó munkaerőre alapozó tőkével, több olcsó munkaerővel nem lehet növekedni, akkor előtérbe kerül a termelékenység, ami szintén elég tragikusan alakult nálunk. A magyar bérek évek óta tartósan erőteljesebben nőnek, mint a termelékenység – ami nem fenntartható állapot.

Az Orbán-kormányok a jövőből loptak

Az előbbiek mellett a helyzetet nehezíti, hogy az előző kormányok alatt a költségvetési politika szabályosan szétesett. A hiány nem kilengett, hanem tartósan beragadt egy magas szintre. Kármán András felvázolta a 2026-os hiánycél útját a vállalástól a valóságig. Erről talán elég annyi, hogy a két szám közötti különbség meghaladja a 4200 milliárd forintot. Ekkora összeg tekinthető az Orbán-kormány túlköltekezésének. Az államadósság GDP arányosan három éve folyamatosan nő.

Az új kormány ebből a helyzetből fogott a rendbetételbe, és vállalja, hogy 2030-ra teljesítjük az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Megvizsgálták 39 európai egyensúlyjavító epizódot, és arra jutottak, hogy lehetséges növekedésbarát módon csökkenteni a hiányt. Nem adóemelésekkel, hanem az állam működési költségeinek és a rossz hatékonyságú támogatásoknak a lefaragásával. Kármán András hangsúlyozta: az egészségügy, az oktatás és a szakképzés területéről forrást elvonni, olyan, mint a jövőből lopni.

A kerekasztal résztvevői kevésbé értettek egyet

Az euró bevezetéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen a mélyebb szakkérdésekben már élesebb különbségek látszottak fiskális és monetáris téren. Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkárának számításai szerint az euróövezeti tagság és a jelenlegi drágább adósságelemek fokozatos kifuttatása akár évi 2000 milliárd forintos megtakarításra is alapot adhat, így az euró bevezetése tulajdonképpen kiváló „befektetés”.

Banai Péter Benő elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős MNB-alelnök, az MKT Államháztartási Szakosztályának alelnöke hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése önmagában nem garantál gyorsabb növekedést vagy felzárkózást. Az olcsóbb finanszírozás ugyan valóban lehetőséget teremt a felzárkózásra, de annak kihasználásához megfelelő gazdaságpolitika kell. Barabás erre azzal riposztozott, hogy a felelős, tudatos és középtávra optimalizáló, jó gazdaságpolitika viszont (amit a Tisza-kormány megvalósítani tervez) elvezet az euróhoz.

Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke jelezte, hogy a magyar gazdaságpolitikai mixből fájdalmasan hiányzik a jövedelempolitika. Szerinte az érdekegyeztetés valamilyen újjáépítésére és egyfajta társadalmi szerződésre lenne szükség annak érdekében, hogy a magyar gazdaság alacsonyabb nominális pályán tudjon haladni. Az alacsony inflációt dicsérte ugyan, de azt „elfojtottnak” nevezte, a piaci beavatkozások és az elképesztően magas reálkamat miatt.

A jegybank alelnöke válaszul elmondta, hogy a hatósági vagy szabályozott árak jelentős része nem jegybanki, hanem kormányzati hatáskör. A magas reálkamat pedig szerinte jogos óvatosság. Úgy véli, a világban a magas államadósságok, a növekvő védelmi kiadások és a demográfiai problémák tartósan magasabb globális finanszírozási költségeket vetítenek előre. Ráadásul nem mellékes az sem, hogy egy egységnyi magyar GDP-hez 70–80 százalékkal több energia kell az uniós átlagnál. Banai számítása szerint az olajár 10 százalékos változása 0,4–0,5 százalékponttal mozdíthatja el a magyar inflációt. Egy ilyen gazdasági szerkezet mellett pedig az MNB nem teheti meg, hogy ne reagáljon az energiaárak változására.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, MNB, euró, pénzügyminiszter, infláció, kamat, költségvetési hiány, államadósság