Elöregszik és elszegényedik a lakosság

Katasztrófa vár a Földre?

2016. július 11. A mai népesedési világnapra a KSH egy meglehetősen sokkoló számokat tartalmazó jelentést adott ki. Eszerint a következő századfordulóra a mostan 80 százalékkal szemben már 2,5-szer többen élnek majd a legszegényebb térségekben. A 65 évnél idősebbek aránya közben 8 százalékról 23 százalékra nő.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1989-ben nyilvánította július 11-ét népesedési világnappá. A Föld lakossága becslések szerint két évvel azelőtt érte el az ötmilliárd főt. Mostanra már több mint 7,4 milliárd ember él a bolygón. Az ENSZ előrejelzései szerint – írja a KSH a népesedési világnapra kiadott Statisztikai Tükörben – továbbra is a népességszám emelkedésével kell számolni, bár a növekedés üteme csökken, elsősorban a termékenység terén tapasztalható visszaesés miatt. A lassulás ellenére a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – negyven év múlva több mint 10 milliárd lesz, 2100-ra a mostani érték több mint másfélszeresére, az 1950. évinek pedig közel 4,5-szeresére, 11,2 milliárdra fog emelkedni. (A teljes kiadványt itt nézheti meg.)

Ez az óriási változás – állítják a szakértők – jelentős átrendeződés mellett zajlik majd. A legdinamikusabban a legkevésbé fejlett országok népessége nő: a század közepére közel duplájára, 2100-ra pedig több mint háromszorosára. E térségek lakosainak nemcsak száma, hanem a világ össznépességén belüli aránya is folyamatosan emelkedik, a század végére megközelíti a 30 százalékot. Ugyanebben az időszakban a fejlettebb régiókban mindössze 2 százalék körüli növekedés prognosztizálható. A legszegényebb térségek népessége jelenleg 80 százaléka a leggazdagabb régiókénak, ez az arány folyamatosan emelkedik, a vizsgált időszak végére pedig várhatóan megfordul, és már 2,5-szer többen fognak élni a legkevésbé fejlett régiókban.

Csődöt mondhatnak az ellátórendszerek

Ez a jövőkép elég borzalmas. Mint leírták: míg a fejlettebb országokban az alacsony termékenységgel, az aktív munkaképes korú lakosság csökkenésével, a népesség gyorsuló öregedésével, a különböző ellátórendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos gondokkal kell szembenézni, addig a világ fejletlenebb térségében az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a tinédzserkori terhesség, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást. (Megjegyezzük, az aktuális helyzet kivetítésével készített hosszú távú előrejelzések – mint azt több konkrét eset is bizonyítja – könnyen vihetnek tévútra.)

A 65 évnél idősebbek aránya 2050-re a jelenlegihez képest megduplázódik. A mostani 8 százaléknyi időssel szemben a következő századfordulóra már majdnem minden negyedik földlakó lehet(ne) nyugdíjas. (A feltételes módot azért alkalmaztuk, mert ha ezek a számok beigazolódnak, és egyéb jelentős változás nem következik be – ami szerintünk meglehetősen valószínűtlen –, akkor a nyugdíjkorhatár is jócskán megnő majd.)

Az Eurostat számai alapján külön kitértek persze az uniós adatokra is. Ezen a téren ugyan századfordulós prognózis nincs, de elég megdöbbentőek a 2080-ra jósolt folyamatok is. Magyarországon az előrejelzés szerint a 2015-öshöz képest akkorra közel 12 százalékkal fogy a népesség (a különböző országok adatai a grafikonon láthatók), miután pedig az 1950-es évek közepének nagy létszámú generációi átlépik a 65. életévüket, felgyorsul az öregedés folyamata. Az előrejelzések szerint az Unió ötödik legnagyobb mértékű növekedése hazánkban várható. A 80 évnél idősebbek aránya 12 százalék fölé emelkedik (lásd a mellékelt grafikont).

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: népesség, KSH, ENSZ, Eurostat, statisztika, öregedés, nyugdíj