Harmadára csökken majd az ügyfelek által viselendő kár
2016. július 15.
Az érintéses fizetési kártyákkal kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Azénpénzem.hu kérdésére hangsúlyozta: használatuk biztonságos. Az esetleges visszaélések esetén pedig (szemben például a készpénzlopással) számos szabály védi a fogyasztókat. Várhatóan 2018-tól a bankkártya letiltásáig keletkezett kárt az ügyfeleknek nem 45 ezer, hanem csak 15 ezer forintig kell majd viselnie.
A neten gyorsan terjedt az a rémhír, hogy az egyérintéses (paypass) kártyák veszélyesek, trükkös adatlopásokkal riogattak. Portálunknak a Mastercard határozottan kijelentette, a meggyőzőnek tűnő videós bemutatókban szereplő állítások nem fedik a valóságot (a részleteket itt olvashatja). Több olvasónk is jelezte azonban, hogy a Visa hasonló (bár más néven futó) érintéses fizetésére ugyanez nem vonatkozhat, például azért, mert a kisösszegű fizetéseket offline – tehát közvetlen kapcsolat nélkül – engedélyezik.Ezekről sms sem jön.
Az MNB-nél az Azénpénzem.hu érdeklődésére most elmondták, a visszaélések viszonylag könnyen visszakövethetők lennének, mivel bármilyen mobil terminál működtetéséhez szerződést kell kötni egy elfogadást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóval. Hiába kreálna tehát valaki egy „lopós” megoldást, azzal pénzhez csak akkor jut, ha fel tud mutatni egy megállapodást. Ha azonban ilyen létezik, már nem könnyű eltűnni az illegálisan bezsebelt összegekkel (amelyek esetenként nem is rúghatnak túl magasra).
A fizetési kártyák érintéses funkciójához kapcsolódó visszaélésekről – tudtuk meg – a jegybank jelenleg nem rendelkezik adatokkal. Fontosnak tartották azonban leszögezni: a pénzforgalmi szolgáltatókkal és a kártyatársaságokkal folyatott megbeszélések szerint ez a visszaélési típus, ha egyáltalán volt is rá példa, az egyébként is alacsony számú visszaélési eset között is elenyésző. A fizetési kártyás károk forgalomhoz viszonyított aránya egyébként Magyarországon rendkívül csekély, az Európai Központi Bank kártyás visszaélésekkel foglalkozó átfogó jelentése szerint ez egész Európában nálunk volt a legalacsonyabb.
Az előző évben a jegybanki statisztika szerint a kibocsátói oldalon leírt 773,5 millió forintnak mindössze 11 százalékát (azért ez sem annyira kevés, hiszen 85,6 millió forintra rúgott) kellett az ügyfeleknek megfizetnie. Az elfogadói oldalon a kár többségét a kibocsátók állták, 38 százalék hárult a kereskedőkre. Az idén az első negyedévben az elektronikus pénzforgalomban összesen 14 sikeres visszaélés volt (ezek mintegy felét interneten vagy mobilon indították), a kár közel 67 millió forintra rúgott. Egy évvel korábban még 65 alkalommal tudtak majdnem 300 millió forintot így rabolni a csalók.
Kártyaadatokat tavaly bankjegykiadó automatánál (ATM) 162 alkalommal, kereskedői terminálnál pedig 172 alkalommal szereztek meg a csalók. Mint az MNB a fizetési forgalomról készített jelentésében is leírta, bankókat tartalmazó pénztárca ellopása miatt kétezer, készpénzlopás miatt pedig hétezer feljelentést tett a lakosság 2015-ben. Jelentős viszont a látencia (sokan nem tesznek feljelentést), ráadásul – hangsúlyozta a jegybank – ilyen esetekben a kárt semmi nem tompítja. A bankkártyásokat közben a pénzforgalmi törvény alapján számos szabály védi.
A bankkártya eltűnésének, ellopásának bejelentését követően keletkezett kárt teljes mértékben a pénzforgalmi szolgáltató viseli. Amennyiben az ügyfél nem hagyta jóvá a fizetési tranzakciót, azaz például lopott kártyaadatokkal vásároltak a nevében, és nem csalárd módon vagy súlyosan gondatlanul járt el, akkor a pénzforgalmi szolgáltató köteles megtéríteni az ügyfelet ért kárt. Ez alól kivétel lehet, ha az ellopott vagy elveszett kártyával a PIN-kód használatával történik visszaélés, ugyanis ebben az esetben a bejelentésig keletkezett kárból 45 ezer forint a fogyasztóra hárul.
Tulajdonképpen ennyit sem sokáig kell állniuk a bankkártyásoknak. Az Európai Parlament ugyanis felülvizsgálta a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvét (PSD2). Az áthárítható kár összege a PSD2 hazai jogrendbe átültetését követően, az MNB szerint várhatóan 2018 elejétől, jelentősen tovább csökken – hozzávetőlegesen tizenötezer forintra.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankkártya, csalás, visszaélés, MNB, paypass, Mastercard, Visa
Kártyacsalás: megszólalt az MNB
Sokan tartják megnyugtatónak, ha be kell ütni a kódot
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
A neten gyorsan terjedt az a rémhír, hogy az egyérintéses (paypass) kártyák veszélyesek, trükkös adatlopásokkal riogattak. Portálunknak a Mastercard határozottan kijelentette, a meggyőzőnek tűnő videós bemutatókban szereplő állítások nem fedik a valóságot (a részleteket itt olvashatja). Több olvasónk is jelezte azonban, hogy a Visa hasonló (bár más néven futó) érintéses fizetésére ugyanez nem vonatkozhat, például azért, mert a kisösszegű fizetéseket offline – tehát közvetlen kapcsolat nélkül – engedélyezik.Ezekről sms sem jön.
Az MNB-nél az Azénpénzem.hu érdeklődésére most elmondták, a visszaélések viszonylag könnyen visszakövethetők lennének, mivel bármilyen mobil terminál működtetéséhez szerződést kell kötni egy elfogadást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatóval. Hiába kreálna tehát valaki egy „lopós” megoldást, azzal pénzhez csak akkor jut, ha fel tud mutatni egy megállapodást. Ha azonban ilyen létezik, már nem könnyű eltűnni az illegálisan bezsebelt összegekkel (amelyek esetenként nem is rúghatnak túl magasra).
A fizetési kártyák érintéses funkciójához kapcsolódó visszaélésekről – tudtuk meg – a jegybank jelenleg nem rendelkezik adatokkal. Fontosnak tartották azonban leszögezni: a pénzforgalmi szolgáltatókkal és a kártyatársaságokkal folyatott megbeszélések szerint ez a visszaélési típus, ha egyáltalán volt is rá példa, az egyébként is alacsony számú visszaélési eset között is elenyésző. A fizetési kártyás károk forgalomhoz viszonyított aránya egyébként Magyarországon rendkívül csekély, az Európai Központi Bank kártyás visszaélésekkel foglalkozó átfogó jelentése szerint ez egész Európában nálunk volt a legalacsonyabb.
Több mint 330 alkalommal szereztek meg csalók kártyaadatokat
Az előző évben a jegybanki statisztika szerint a kibocsátói oldalon leírt 773,5 millió forintnak mindössze 11 százalékát (azért ez sem annyira kevés, hiszen 85,6 millió forintra rúgott) kellett az ügyfeleknek megfizetnie. Az elfogadói oldalon a kár többségét a kibocsátók állták, 38 százalék hárult a kereskedőkre. Az idén az első negyedévben az elektronikus pénzforgalomban összesen 14 sikeres visszaélés volt (ezek mintegy felét interneten vagy mobilon indították), a kár közel 67 millió forintra rúgott. Egy évvel korábban még 65 alkalommal tudtak majdnem 300 millió forintot így rabolni a csalók.
Kártyaadatokat tavaly bankjegykiadó automatánál (ATM) 162 alkalommal, kereskedői terminálnál pedig 172 alkalommal szereztek meg a csalók. Mint az MNB a fizetési forgalomról készített jelentésében is leírta, bankókat tartalmazó pénztárca ellopása miatt kétezer, készpénzlopás miatt pedig hétezer feljelentést tett a lakosság 2015-ben. Jelentős viszont a látencia (sokan nem tesznek feljelentést), ráadásul – hangsúlyozta a jegybank – ilyen esetekben a kárt semmi nem tompítja. A bankkártyásokat közben a pénzforgalmi törvény alapján számos szabály védi.
Jön az új európai irányelv átültetése
A bankkártya eltűnésének, ellopásának bejelentését követően keletkezett kárt teljes mértékben a pénzforgalmi szolgáltató viseli. Amennyiben az ügyfél nem hagyta jóvá a fizetési tranzakciót, azaz például lopott kártyaadatokkal vásároltak a nevében, és nem csalárd módon vagy súlyosan gondatlanul járt el, akkor a pénzforgalmi szolgáltató köteles megtéríteni az ügyfelet ért kárt. Ez alól kivétel lehet, ha az ellopott vagy elveszett kártyával a PIN-kód használatával történik visszaélés, ugyanis ebben az esetben a bejelentésig keletkezett kárból 45 ezer forint a fogyasztóra hárul.
Tulajdonképpen ennyit sem sokáig kell állniuk a bankkártyásoknak. Az Európai Parlament ugyanis felülvizsgálta a fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvét (PSD2). Az áthárítható kár összege a PSD2 hazai jogrendbe átültetését követően, az MNB szerint várhatóan 2018 elejétől, jelentősen tovább csökken – hozzávetőlegesen tizenötezer forintra.
A legújabb bankkártyás átverésről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankkártya, csalás, visszaélés, MNB, paypass, Mastercard, Visa
Kapcsolódó anyagok
- 2020.08.10 - Az OTP-vezér nevével élnek vissza a csalók
- 2017.12.05 - Újra megy az érintőkártyák körüli hiszti
- 2017.09.08 - Bankkártyája van? Akkor fizethet mobillal is
- 2016.08.10 - Mától lehet fizetni a bankfüggetlen, feltöltős kártyával
- 2016.07.29 - Így kártyázz okosan!
- 2016.07.25 - A bankok elismerték, hamis névvel is terhelik a kártyát
- 2016.07.22 - Kártyalopás: nagy változás jött
- 2016.07.13 - Itt a legújabb bankkártyás átverés
- 2016.06.27 - Nézegesse, mit kínálnak a pénzváltók és a bankok!
- 2016.06.27 - Kiszúrtak a britek a nyaralókkal
- 2016.06.15 - Veszélyesebbek az új bankkártyák?
- 2016.04.06 - Óriási változás jön a bankolásban
- 2016.02.10 - Itt a megoldás a kisvállalkozásoknak: új mobil bankkártya-elfogadó szolgáltatás indul
- 2016.02.01 - Megállapították: kiszorítósra játszott a kártyacég
- 2016.01.15 - Új biztonsági előírás a Raiffeisennél
További kapcsolódó anyagok