Érdemes körülnézni a ládafiában is

Kápét tart? Ezeket nem árt tudnia

Fotó: Latzer Anna

2016. november 4. Ki ne hallott volna már parázs vitát a boltban akkor, ha valaki túl sok kis címletű pénzzel akart fizetni. A szabályokkal (amik vannak) sokszor sem a vevő, sem a kereskedő nincs tisztában. A most leváltandó húszezres körül is nagy a hiszti, pedig aki elmulasztja, az „csak” kényelmetlenséget okoz magának, pénzt tulajdonképpen nem veszíthet.

„Remélem lehet 5 forintosokban fizetni” – így kommentálta a Kétfarkú Kutyapárt, amikor jogerőssé vált a 100 ezer forintos büntetés, amit népszavazási mobilapplikációja miatt szabtak ki rá. Az egyre népszerűbb viccpárt számára leginkább a húszezer darab érme összegyűjtése jelenthet igazi nehézséget. Más akadály valójában nincs, a jogszabályok szerint ugyanis a hitelintézetek és a Posta pénztárai korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni a forgalomban levő érméket. A jegybank honlapján is közzétett tájékoztató szerint bármennyi érem felhasználható, akár okmánybélyeg vagy más termék vásárlásához, de befizethető bankszámlára is.

Persze a Kétfarkú kutyák áthidalhatják az ötforintosok összegyűjtésének nehézségét is – bár ez már némi pénzükbe kerülhet. A bankokat és a Postát ugyanis a jogszabály bankjegyek és érmék átváltására is kötelezi, akár kisebb, akár nagyobb címletekre. Címletenként azonban csak maximum 100 darab érmét vagy 50 darab bankjegyet kötelesek díjmentesen váltani. Efölötti mennyiségért már díjat számíthatnak fel, ami bankjegyek kifizetése esetén 5 százalék, érmék kifizetése esetén 10 százalék lehet.

A kereskedő megtagadhatja az elfogadást

A postahivatal pénztárosa persze nyilván nem fog örülni a zsáknyi érmével megjelenő „kutyapártpénztárnoknak”, ahogy gyakran a boltok pénztárosai keverednek konfliktusba vevőkkel, akik nagyobb mennyiségű érmével próbálnak kifizetni valamit. Őket nem is terheli olyan korlátlan kötelezettség, mint a postát vagy a bankokat: címletenként legfeljebb 50 darabot kötelesek elfogadni. Ha valaki ennél többet adna, vissza lehet utasítani.

Sokszor a – például a nadrágzsebben felejtett, mosógépből előkerült – sérült vagy hiányos bankjegyek jelentenek gondot. Mindenki volt már részese a „hogyan sózzuk el a szakadt pénzt” népi játéknak. Ezeket fizetéskor a szabályok szerint senkinek sem kötelező elfogadnia, a bankok és a posta kötelezettsége azonban kiterjed ezeknek az átváltására is.

Az MNB pénztárában még a hiányos bankjegy is átváltható, ennek azonban feltétele, hogy a bankjegynek több mint 50 százaléka meglegyen. Nem feltétlenül van azonban akkor se minden veszve, ha csak kisebb részét találja meg otthon valaki. Azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete ennél kisebb az MNB ugyan térítés nélkül vonja be, 30 naptári napig azonban megőrzi őket. Ha időközben előkerülnek a hiányzó részek, azok - a már benyújtott bankjegyrészről kapott elismervénnyel együtt – szintén benyújthatók, és ha a bankjegyrészek bizonyíthatóan azonos bankjegyhez tartoznak, és együtt a bankjegy 50 százalékánál nagyobb felületét teszik ki, az MNB a hiányos bankjegyet névértéken átváltja.

Az adys ötszázas, bartókos ezres is beváltható

Sokaknak a régebbi pénzekkel akad gondjuk. Ez most különösen aktuális, alig néhány hét van ugyanis arra, hogy azok, akik komolyabb összegű készpénzt tartanak otthon, elővegyék a párnacihából a több mint egy éve elrejtett húszezreseket. Ezeket az MNB idén év végén bevonja, és január 1-jétől a mindennapi bolti fizetés során már csak az új, 2015. decembertől forgalomba hozottak lesznek használhatók.

A mostani csere egy hosszabb programnak már a második eleme. Az első lépés 2014. szeptemberében történt, amikor a 10 ezres újult meg. A második legnagyobb címlet cseréjét azonban a jegybank kevéssé rigorózusan hajtja végre: a régi bankjegyeket fokozatosan, az elhasználódás mértékében vonják ki a forgalomból, még ma is jócskán találkozhatunk vele. Érvényességük egyelőre megmaradt, így a mindennapi forgalomban egyelőre mindkettő egyszerre használható.

A bankjegyek cseréje előreláthatóan 15-20 milliárd forintba fog kerülni, de ennek a 60 százaléka a normális elhasználódás miatt egyébként is felmerült volna. Ezt tovább csökkenti, hogy a hasonló pénzcserék általában nyereséget is hoznak, elsősorban a lakosságnál maradó, be nem váltott bankjegyek miatt.

A forintbankjegyek megújítása várhatóan 2017-ben is folytatódik, a tervek szerint a következő leváltandó két címlet a 2000 és 5000 forintos lesz. Az akciósorozatot az MNB a készpénzhasználat korszerűsítésével indokolja, egyebek mellett a gépi elfogadás fejlődésével, illetve a hamisítás elleni védekezéssel. Mint mondják, az új forintbankjegyek a világ legnehezebben hamisítható bankjegyei közé tartoznak majd. Persze a gépi elfogadás feltételeinek már a régi bankjegyek is megfeleltek, és azok is nagyon biztonságosak – rossz nyelvek szerint tehát a csere leginkább azzal magyarázható, hogy Matolcsy bankelnök a saját aláírását szeretné látni Simor, Járay, Surányi helyén.

Annak sem kell kétségbe esnie azonban, aki 2017. január 1-je után bukkan otthon elfelejtett 20 ezres bankjegykötegekre. Boltban már nem használhatja őket ugyan, de a hitelintézetek és a postahivatalok még 3 évig átváltják őket. Sőt, a forgalomból kivont bankjegyeket az MNB pénztárában még húsz évig az éppen érvényes pénzre cserélik. Így ha valaki a padláson régi, Ady Endré-s ötszázasra, a Bartók Bélá-s ezresre bukkan, azt 2019. szeptember 1-jéig, a még ugyanahhoz a sorozathoz tartozó ötezrest 2019. július 27-ig, a már az újabb, Mátyás király-os, de már leváltott ezrest 2027. augusztus 31-ig, az érmére lecserélt kétszázast 2029. november 11-ig még be tudja váltani.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: készpénz, sérült bankjegy, régi bankjegy, pénzcsere, pénzbeváltás, fizetés