Kamu lehet az állampapír statisztika

2014. augusztus 11. Júliusban 80 milliárd forint friss pénzt öntött a lakosság állampapírba – adta hírül az Államadósság Kezelő Központ. Valójában a bankok trükközése áll a növekedés hátterében, ugyanis bezsákoltak a szépen kamatozó papírokból. A statisztikák olyan adatokat mutatnak, mintha a lakosság pénzügyi tudatossága egy évszázadot fejlődött volna. Pedig nem.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint júliusban 80,6 milliárd forinttal növekedett a lakosságnak szánt állampapírok állománya. Ez – legalábbis pusztán a statisztikák szerint – úgy jön össze, hogy közel 145 milliárd forintért kifejezetten hosszabb, 3-6 éves lejáratú államkötvényeket vettek a megtakarítók, viszont a Kamatozó Kincstárjegyből 64 milliárd forintnyit visszaváltottak. Az értékesítési adatok szerint a lakosság kezdi lecserélni az egy éven belüli kincstárjegy megtakarításait 3-6 éves futamidejű államkötvényekre – állapítja meg az ÁKK pusztán a számokat nézve.

Ez azért is furcsa, mert maga az ÁKK állította le július 17-én a jelek szerint túlságosan kedvezően kamatozó Bónusz Magyar Államkötvény korábbi sorozatának értékesítését, mert csalásra, legalábbis huncutságra gyanakodott. Piaci pletykák szerint ugyanis intézményi befektetőkhöz is került a papírból. Márpedig az állam nem szerette volna bankok zsebeit tömni a magas kamattal.
Viszont a bejelentésből kiderült, hogy a lakosság júniusi állampapír-vásárlásairól szóló adatokat sem vehetjük készpénznek. Akkor a statisztikák szerint 163 milliárdnyi állampapírt vettek lakossági befektetők, ami a jelek szerint azonban mégis inkább banki és nem lakossági vásárlásokat jelent.

Az ÁKK közlése szerint júliusban az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények 39,8 milliárd, a piaci kamatokon alapuló Bónusz Magyar Államkötvény 104,9 milliárd, a Babakötvény állománya pedig 0,5 milliárd forinttal emelkedett. Az egy és kétéves Kincstári Takarékjegyek, továbbá a Kincstári Takarékjegy Plusz együttes mennyisége 0,1 milliárddal növekedett. A Kamatozó Kincstárjegyek állománya 64,1 milliárd forinttal, a Féléves Kincstárjegyek teljes mennyisége 0,7 milliárd forinttal csökkent júliusban a bruttó értékesítést meghaladó lejáratok miatt.

Tekintettel arra, hogy a Bónusz jegyzését csak július 17-én állították le a banki trükkök miatt, kétséges, hogy bő 100 milliárdot vett belőle a lakosság. Mivel évek óta nagy fejtörést okoz a szakembereknek, hogy hogyan tudnák a nagyon rövid távú, alapvetően éven belüli befektetésekben gondolkodó lakossági megtakarítókat a hosszabb távú befektetések felé terelni, aligha hihető, hogy most hirtelen tömegével rohannának az emberek lecserélni a kamatozó kincstárkegyeket több éves futamidejű kötvényekre. Olyan, mintha hirtelen egy évszázadot fejlődött volna a pénzügyi tudatosság egyik hónapról a másikra, ami nehezen hihető.

A statisztikák szerint mindenesetre július végén így állt össze az állítólag a lakosság kezében lévő 2211 milliárd forintnyi állampapír-állomány:1142 milliárd forint Kamatozó Kincstárjegy, 27,3 milliárd Féléves Kincstárjegy, 347.1 milliárd Kincstári Takarékjegyek és a Kincstári Takarékjegy Plusz együttesen, 688,3 milliárd forint Prémium és Bónusz Magyar Államkötvény együttes állománya, valamint 6,1 milliárd forint Babakötvény.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: állampapír, Bónusz, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, Bónusz Magyar Államkötvény, Kamatozó Kincstárjegy