Összeszedtük, mikor mi történt

Kampánytémává váltak a devizahitelek

Tüntetések folyamatosan akadtak
Fotó: Azénpénzem

2018. február 12. Mind több ellenzéki párt tűzi zászlajára a „devizahitel-károsultak megsegítését”. A jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő szervezet közben néhány nap múlva minden parlamenti párttól nyilatkozatot vár arról, készek-e végrehajtani 12 pontos javaslatukat. Érdekes módon korábban nem láthattunk ilyen nagy összefogást, pedig meggyőződésünk szerint ezzel erősen befolyásolhatták volna a folyamatokat.

A devizahitelek pusztító hatását szinte senki sem tagadja, abban viszont a politikai nézetek és az érintettség mentén óriási a különbség, hogy kit lehet okolni az egész folyamatért. Az igazság az, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Sokan hozzátették a magukét. Az egész lefutása biztosan nem ilyen lett volna, ha mindenki nem az éppen adott pillanatban a legegyszerűbbnek tűnő, vagy kiemelten bizonyos csoportok érdekét képviselő lépéseket teszi.

A devizahitelezés története
Jelenség/intézkedés	Időpont	Azénpénzem értékelés/megjegyzés
Devizakorlátozás megszüntetése	2001. nyara (Orbán kormány, 2001. évi XCIII. törvény, ez nyitott utat a devizahitelezésnek, ami korábban a lakosságnak nem volt lehetséges )	Az uniós csatlakozást előkészítő lépés volt, így önmagában semmiképpen sem kifogásolható (az más kérdés, hogy az eurócsatlakozás elmaradt)
Devizahitelezés felfutása	A Fidesz kormány által bevezetett lakástámogatási rendszert a Medgyessy-kormány szigorította (221/2003 (XII.12.) kormányrendelet), de a forinthiteleknek ártott az abban az évben végrehajtott – Járai Zsigmond (Fidesz) – brutális, 10 hónap alatt 6 százalékpontos kamatemelés	A kamattámogatás jó volt az ügyfeleknek, de ennél is jobban megtömte a bankok zsebét, az emelkedő kamatok mellett jókora lukat ütött a költségvetésbe. Gyanítható, hogy a jegybank erőteljesebben vehette figyelembe a pártérdekeket, semmint az országét.
Válság	2008. szeptember 15-én a Lehmann Brothers bedőlésével elszabadult a pokol az egész világon	Aznap az euró 241, a CHF 152 forintba került, egy hónap mulva 276, illetve 189 forint volt
A Gyurcsány-komány és a Bankszövetség megállapodása	A 2008 novemberi „csomagban" díjmentes futamidő-hosszabbítás, rugalmas előtörlesztés, forinthitelre váltás szerepelt	Sokkal keményebb intézkedés kellett volna, korlátozva például a 2009-ben tömeges banki kamatemeléseket, a devizás költségeket
Devizahitelezés korlátozása	A Fidesz-kormány gyakorlatlag betiltotta a devizahitelezést azzal, hogy jelzálogjog nem bejegyezhető devizahitelre (2010. évi XC törvény VI. fejezet)	A devizahitelezés ekkor már marginálissá vált, jobb lett volna pl. a bankok tanácsát megfogadva euróra állítani át a CHF hiteleket
Végtörlesztés	2011. szeptembertől 2012. január végéig	Egyharmad (igen drága) forinthitel felvételével tudott menekülni, sokakat kizártak azzal, hogy a végső határidőt az utolsó pillanatban egy hónappal előre hozták, az intézkedés hatására a forint jelentősen gyengült, 275 helyett 310 Ft-nál is többe került az euró
„Adósmentő" törvények	A javaslatot 2014. június 27-én nyújtották be a parlamenthez (2014. évi XXXVIII. törvény)	Számos újabb törvény, módosítás született, az adósok mozgásterét több ponton erősen korlátozták (a részletekről itt tájékozódhat)

A táblázat utáni időszak már tulajdonképpen a jelenkor. Erről sokszor, sokat írtunk (igyekeztünk a cikkhez alul az érdekesebb összefoglaló írásokat kapcsolni). Azt azért nem árt külön kiemelni, hogy az intézkedések többször egymással is ellentmondásban voltak, és az egészet áthatotta az erőből ügyintézés (jogszabályi kényszer), de az elesettebbek iránti közömbösség is. Mindezt azért is lehetett így végrehajtani, mert igazán komoly, társadalmi összefogás mentén kialakult ellenállás egyetlen pontnál sem volt. Sokszor az érintettek is egyéni, illetve egyszerűsített (például egyetlen ötletre alapozott, futószalagon indított perek) utakat kerestek.

Most aztán igazán megmutatják?

A devizahitelesek végre megmutathatják, van olyan politikai és társadalmi erő bennük, hogy érvényre tudják juttatni akaratukat – mondta el az MTI tudósítása szerint a jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő Adóskamara képviselője sajtótájékoztatón. Mint bejelentette, a kamara 12 pontos politikai megoldási javaslatot dolgozott ki a devizahiteles problémára, amit most szerdán átadnak a parlamenti pártoknak. Nyilatkozatot várnak arról, hogy melyik formáció kész végrehajtani ezeket az elképzeléseket.

Mintha a pártok is egyre fontosabb tényezőként (szavazóként) tekintenének az egykori devizahitelesekre. A Jobbik tavaly ősszel devizahiteles-kerekasztalt hívott össze. A múlt héten az LMP és az MSZ-Párbeszéd összefogás is megszólalt az ügyben.

Az Adóskamara tüntetést szervez a Szabadság térre, hogy „nyomást gyakoroljanak a politikára”. A demonstrációra meghívják a devizakárosult szervezetek mellett a többi banki károsultat, de azokat is – mint például a quaestorosok, vagy a Baumag-ügyben érintettek –, akiket bírósági vagy egyéb állami szervek „fosztottak ki".

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatón fejtegette, hogy a bankok 2000-2500 milliárd forinttal követelnek többet a devizahitelesektól, mint amennyit követelhetnének. Eközben 900 ezer embert fenyeget az a veszély, hogy elveszíti az otthonát. Hozzátette, hogy a Quaestor-károsultak ügyében megkerülhetetlen a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, mert a jegybank nem látta el ellenőrző feladatát, és nem védte meg a befektetéseket.

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy pártja már májusban az Országgyűlés elé vinné azt a javaslatot, amely a többi közt a forintosítás újraszámolását írná elő, és megtiltaná a bankoknak a hátralékos adósság továbbadását (ahogy ő nevezte, a „faktorálást”). A jogszabály tartalmazná még az elsétálás jogát, azaz megszűnne az adóssága annak, aki elveszíti a lakását, amelyre a hitelt felvette. A jogszabály egy 260 milliárd forintos "adósságalapot" is létrehozna. Az LMP fellépne a végrehajtások ellen is, és az adóskamara felállítását is szükségesnek tartja az adósok hatékonyabb érdekképviselete érdekében. Annak „újragondolásáról” is szót ejtett, hogy kit milyen arányban terhelhet az árfolyamkockázat.

A kormány számára rendkívül kellemetlen a kérdés

Egy darabig úgy tűnt, hogy még a kormány sem zárkózik el a devizaadósokat képviselő szervezetekkel való tárgyalástól, további intézkedések kilátásba helyezésétől. Nem mintha ez jelentene valamit, hiszen a magáncsőd egyszerűsítésére, az eszközkezelős program megújítására tavaly tavaszra ígért intézkedések elmaradtak, az árverési törvény módosítása pedig – ahogy a mostani moratórium is – a választásokig a szőnyeg alá sepri a gondokat.

Két hónapos hitegetés után kiderült – írta meg a Magyar Nemzet –, hogy semmilyen egyeztetésre sem lehet számítani (állítólag a kormány által kezdeményezett megbeszélésre december közepén került volna sor). A közvetítéssel megbízott ismert közéleti szereplő a devizahiteles szervezeteknek nemrégiben címzett levelében azt írta: a kormány számára rendkívül kellemetlen a kérdés, és nem „kívánnak szembesülni azzal a felelőtlenséggel, amelyet az ügyben tanúsítanak”. Falus Zsolt, a Bankcsapda Egyesület elnöke a lapnak elmondta, tényleges tárgyalásra soha nem került sor, csak olyan üzeneteket kaptak, hogy a kormány mennyi lépést tett a probléma megoldása érdekében.

Nézze meg karikatúránkat is!

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, devizahitelesek