Nem lesz könnyű dolga az új jegybankelnöknek

Kamatemelés jöhet a magas infláció miatt

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. február 12. Hiába érkeztek már előzetesen a rossz adatra felkészítő figyelmeztetések a kormány és az MNB részéről, az elemzők mégis meglepődtek a januári infláció ekkora megugrásán. Míg a kormány a cselekvés látszatát próbálja fenntartani, addig úgy tűnik, a pénzromlás idei üteme magasabb lesz, és nemhogy kamatcsökkentést, hanem egyenesen kamatemelést árazhat a piac. Így érkezik márciusban az új jegybankelnök.

Az elmúlt időszakban ahhoz szokhattunk hozzá, hogy a kellemetlen makrogazdasági adatokat már előre elkezdi beharangozni valamelyik kormányzati szereplő – rendszerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter -, hogy felkészítse a piacokat és a közvéleményt is. A meglehetősen gyatra kiskereskedelmi forgalom esetében is ez történt, így a kormányzati narratíva terjedhet széltében-hosszában az okokról. A pocsék adatokat persze mindig valaki más okozza: a lakosság, mert nem költ, a németek, mert gyatra a gazdasági teljesítményük, megint a lakosság, mert elutazik eszetlen vásárlás helyett.

A tegnap nyilvánosságra hozott januári inflációs adatok esetében is várható volt, hogy nagy lesz a megugrás, hiszen Nagy Márton már januárban jelezte, hogy a vártnál magasabb lesz az infláció. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyancsak januárban jelentette be, hogy az online Árfigyelő rendszerében százra bővítik a termékek körét, hogy letörjék az élelmiszerinflációt. Aztán Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja nyilatkozott a múlt héten arról, hogy a januári infláció 5 százalék fölé emelkedhet. Ezek után kérdéses, hogy az elemzők miért vártak mégis ennél jóval kisebb drágulást, hiszen a konszenzus 4,9 százalék volt.

Végül a decemberi 4,6 százalék után januárban 5,5 százalékos lett az infláció Magyarországon, egy hónap alatt pedig átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Magasabb lesz 2025-ben az infláció

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy széles bázison történt a drágulás. Az élelmiszerárak havi szinten 1,9 százalékkal nőttek, a feldolgozott és feldolgozatlan termékek árai egyaránt meglódultak januárban. Az infláció további alakulása szempontjából kedvezőtlen hír a szolgáltatás-infláció újbóli emelkedése, amitől leginkább várható lenne az elején a dezinfláció újraindulása. Emellett az élénkülő fogyasztás ismét teret engedhet az átárazásoknak. Kedvezőtlen, hogy a maginfláció havi szinten brutálisan emelkedett, éves összehasonlításban pedig 5,8 százalékra gyorsult.

A headline inflációs szám az idei évben a jegybanki célsávon kívül maradhat. Ezek eredményeként az idei éves átlagos 4,5 százalékos inflációs előjelzésünket revideálni fogjuk felfelé – írja közleményében Nagy János. Fontosnak tartotta hangsúlyozni: az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövid távon nem enged teret a kamatkondíciók lazítására.

Kamatemelés jöhet

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az előzetes várakozásukat (4,9 százalék) durván meghaladó adat az átlagosnál sokkal nagyobb havi változást jelentett januárban, amit legfőképpen a forint gyengülése, az energiaárak emelkedése és az év eleji átárazások okozhattak. Az inflációs célsávból nagymértékben kilépő hazai mutató miatt a legnagyobb mértékű monetáris óvatosság indokolt, különösen, hogy a külső folyamatok a forint elmúlt hetekben látott látványos erősödése ellenére sem kedvezőek.

A jövőbeni kamatdöntések szempontjából az inflációs adatok célsáv fölé ugrása felfelé mutató kockázat, amit a forint elmúlt hetekben történt erősödése sem kompenzál. Mivel a legtöbb elemző eddig nem várt kamatemelést rövid távon, és 6-12 hónapos időtávon már újra kamatvágásokat árazott a piac, az inflációs adatokban látott negatív meglepetések a forintárfolyamban csapódnak le. A friss adatok fényében a piacok biztosan elkezdik árazni egy közelgő kamatemelés valószínűségét – mondta Kiss Péter.

Óvatosság és szélmalomharc

A múlt héten Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja óvatosságra intette az MNB új vezetését (Varga Mihály márciusban váltja Matolcsy Györgyöt a jegybank élén), és arról beszélt, hogy nem lát lehetőséget arra, hogy a Monetáris Tanács idén kamatcsökkentést hajtson végre.

A friss inflációs adatok tükrében nemhogy a kamatcsökkenés nem valószínű, hanem egyre inkább a kamatemelés várakozások erősödhetnek. Mindenesetre a 3 hónapos Bubor (Budapesti Bankközi kamatláb) ha csak 1 bázisponttal is, de a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat fölé nőtt (6,51 százalék). Tegnap pedig a 9 hónapos Bubor is 6,51 százalékra nőtt. Mint megírtuk, az MNB legfrissebb hitelezési felméréséből az derült ki, hogy a bankok kétharmada a lakáshitelek drágítására készül. Volt, amelyik már lépett is.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a friss inflációs adatokra reagálva most a kiskereskedőket hibáztatja az adatokért. Be is rendelte őket még januárban, ami „nyilván” megoldja majd az inflációs problémát. ( A szerk.) Szerinte elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében. (A liszt ára 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16 a vaj, vajkrémé 15,5 százalékkal, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal emelkedett. )

A minisztérium közleménye szerint a kormány a családok védelmében határozottan fellép és a jövőben is fel fog lépni az élelmiszerárak kontroll alatt tartásáért. Ennek érdekében januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kiemelten vizsgálja az egyes tejtermékek (ESL és UHT tejek), valamint a különböző méretű tojások árképzését. Az
árfigyelő rendszerben rögzített fogyasztói árak és a kiskereskedelmi láncok beszerzési árai alapján az NKFH ellenőrzi, hogy a piaci folyamatok megfelelnek-e a verseny tisztaságának és a fogyasztók érdekeinek.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: infláció, KSH, statisztika, fogyasztói árak, drágulás, élelmiszer, MNB, jegybank, kamatemelés, Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter, alapkamat