Mindent megváltoztatott a közel-keleti háború

Kamatcsökkentések helyett kamatemelések jönnek?

Fotó: clipart.com

2026. március 20. A közel-keleti konfliktus eszkalálódása felhajtotta az olajárakat, ami fokozza az infláció emelkedésétől való félelmeket, és globális kötvényeladási hullámot váltott ki. A piacok már nem a jegybanki kamatcsökkentések elhalasztását, hanem kamatemeléseket áraznak. Itthon március eleje óta az állampapír-piaci referenciahozamok a hosszú lejáratokon közel 100 bázispontot emelkedtek.

Az előzőnapokban több hullámban emelkedtek a kötvényhozamok a fejlett gazdaságok kötvénypiacain, ami az árfolyamok esését jelenti. A jegybankok döntései és kommunikációi jelentősen befolyásolták az eseményeket.

Szerdán a Fed kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 3,5-3,75 százalékos irányadó kamatszinten, azonban 2026-ra magasabb inflációt vár és magasabb gazdasági növekedéssel számol. Jerome Powell, a Fed elnöke a 2026. március 18-i sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jegybank a gazdasági bizonytalanság miatt óvatos marad.

Mint elmondta: a közel-keleti események amerikai gazdaságra gyakorolt hatásai bizonytalanok. Rövid távon a magasabb energiaárak felfelé nyomják az összesített inflációt, de még túl korai megmondani a gazdaságra gyakorolt potenciális hatások mértékét és időtartamát. „Megfelelő pozícióban vagyunk ahhoz, hogy a beérkező adatok, a változó kilátások és a kockázatok mérlegelése alapján meghatározzuk az irányadó kamat további módosításainak mértékét és ütemezését” – tette hozzá.

Van, ahol kamatemelés jöhet?

Erős üzenetet küldött a piacnak a Bank of England. Tegnap az irányadó kamatlábat változatlanul, 3,75 százalékon hagyta, ugyanakkor Andrew Bailey, a bank elnöke kijelentette: a Bank of England „készen áll a lépésre” a kamatok terén az emelkedő árak megfékezése érdekében, amennyiben a közel-keleti konfliktus továbbra is fennáll.

A közel-keleti háború kitörése előtt még a kamatcsökkentés volt terítéken, az előző ülésen négyen a kamatcsökkentés mellett álltak ki, míg öten – köztük a jegybank elnöke – a kamatszint változatlansága mellett szavaztak. Most egyhangú volt a döntés a kamattartás mellett, és a kamatdöntő bizottság úgy döntött, hogy „figyelemmel kíséri az események alakulását”. Megvitatták azt is, hogy szükség lehet-e kamatemelésre, bár Bailey szerint a piacok „túlzottan előre szaladnak”, amikor több kamatemeléssel számolnak az idén.

A döntés nyomán a pénzpiacok már két kamatemelést jósolnak 2026-ban, az év végére pedig 4,25 százalékos kamattal számolnak.

Az EKB is szigorít?

Az Európai Központi Bank tegnap – a várakozásoknak megfelelően – változatlanul, 2 százalékon hagyta az irányadó betéti kamatlábat. Az indoklás szerint a közel-keleti háború a kilátásokat jelentősen elbizonytalanította, felfelé irányuló inflációs kockázatot, a gazdasági növekedésben pedig lefelé irányuló kockázatot létrehozva. A háború következtében emelkedő energiaárak növelik az inflációt ezért az EKB a decemberben várt 2,1 százalékról 2,6 százalékra emelte a 2026-os inflációs várakozását, míg a növekedési kilátásokat 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkentette.

Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy az EKB adatvezérelt módon, értekezletről értekezletre dönt majd. Kamatdöntéseik alapját az inflációs kilátások és az őket övező kockázatok értékelése képezi, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, valamint az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségét. Előzetesen nem köteleződnek el egy bizonyos kamatpálya mellett. A szigorú hangvételű kommunikáció hatására a piacok már 2 kamatemelést is áraznak 2026-ban, az elsőt már áprilisban.

Itthon mi várható?

Itthon a Magyar Nemzeti Bank közel másfél év után februárban csökkentette 6,25 százalékra a jegybanki alapkamatot. Csakhogy azóta Orbán Viktor miniszterelnök Nobel-békedíjra ácsingózó, „békeszerető és –teremtő” barátja, Trump elnök Izraellel együtt közös háborút indított Irán ellen, ami a tervezett néhány nap helyett már 3 hete tart, és mára egy eszkalálódott háborús konfliktussá vált, ami olajár-sokkot okozott a világban.

Itthon az állampapír-piaci referenciahozamok brutálisan megugrottak. Az éven belüli hozamok 31-36 bázisponttal emelkedtek, így a 3 hónapos például 6,3 százalékra nőtt. A 3 éves hozam közel 1 teljes százalékpontot nőtt, 6,11 százalékról 7,09 százalékra. Míg a 10 éves 88 bázisponttal, 6,52 százalékról 7,40 százalékra emelkedett.

A februári kamatcsökkentés idején egy eurót még 374 forintért lehetett vásárolni, mára 390 forintra gyengült a hazai fizetőeszköz, de ebben az időszakban 394 forinton is járt. A következő kamatdöntő ülésen tehát nemhogy nem arról esik majd szó, hogy tovább csökkentsenek-e, hanem felmerül a kérdés, hogy a forint védelmében be kell-e avatkozni egy kamatemeléssel.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!