Érdekes új banki díjtételek is felbukkantak

Kamatadó: borítékolható az elmaradás

Fotó: Leéb Ádám

2013. június 19. A szakértők a bankbetétek kamatainak újabb zuhanására számítanak, így a kamatadó növelése után is elmaradhatnak a bevételek a várttól. Érdekes jelenség közben, hogy a bankoknál már most megjelent egy olyan díjtétel, amit a betétműveletek után számítanak fel.

Az új adók bevezetését, illetve az adóemelést részben azzal indokolta a gazdasági miniszter, hogy a kedvezőbb inflációs adatok miatt elmaradnak el a várttól a fogyasztási típusú adóbevételek. Költségvetési szempontból ugyan közel sem ennyire jelentős hatású, de újabb „meglepetést” okozhat majd a kamatadós bevétel is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján úgy számoljuk, hogy a bankbetétek után tavaly 55 milliárd forint adóbevétel folyhatott be. Az idei első negyedévben viszont ez nem éri el a nyolcmilliárdot, ami időarányosan 40 százalékos visszaesést jelent. A hat százalékos adónövelés hatását figyelembe véve is 20 százalékos lenne a csökkenés. Ez pedig elsősorban nem a betétek, hanem a kamatok drasztikus esésének következménye.

A kamatadó növelését (a plusz hat százalék „beceneve" egészségügyi hozzájárulás) máris módosítják. Az egyik javaslat szerint ez a kamatadó bevezetése – vagyis 2006 szeptembere – előtt elhelyezett pénzre nem vonatkozik majd. Ahogy az ehót megúszhatják az állampapírokba fektetők is. Legyen szó magyar vagy egyéb uniós papírokról. A kamatadó egyéb esetekben augusztus elsejétől lesz 22 százalékos (a tranzakciós illeték emelése is ekkor lép hatályba). Akinek már most van lekötött betétje, de annak lejárata ennél az időpontnál későbbi, arra időarányosan verik rá a plusz adót. A tartós lekötéseket azonban szerintünk nem terheli az eho. Az adótörvény szerint ugyanis ezeknél nem keletkezik kamatjövedelem.

A szakértők pedig újabb kamatzuhanásra számítanak. Ezt a várható további jegybanki kamatcsökkentés mellett a banki jövedelmezőség javításának szándéka indokolhatja. Az MNB stabilitási jelentésében ki is tért arra, hogy régiós összehasonlításban a legmagasabb a hazai bankrendszer kamatjövedelmének a mérlegfőösszeghez viszonyított aránya. Mint a jegybank megjegyzi: például a bankadót is ilyen módon hárítják át ügyfeleikre. Pontosan arról van tehát szó, hogy a hitelkamatokat (ahol tehetik) az indokoltnál magasabban, a betétieket pedig alacsonyabban tartják, illetve szabják meg.

A vágások egyre folytatódnak

Ez a mozgás az elmúlt időszakban elég jól látszott, de persze mostanra sem állt meg. Az elmúlt napokban is akadtak változások. Az OTP június 15-től az egyhónapos Standard betét kamatát 2 százalékról 1,75 százalékra csökkentette. A Sopronbank június 18-tól 0,6-0,16 százalékponttal mérsékelte a 6 és 12 havi lekötött betétek kamatát. A Raiffeisen mától ad fél százalékponttal kevesebbet a rendszeres megtakarítási számlára. A legmagasabb elérhető (ezt 50 ezer forint alatt adják) kamat így négyről 3,5 százalékra csökkent. (A legfrissebb betéti kamatokat itt kalkulálhatja.)

A szabad szemmel pedig szinte már nem is látható betétkamatokat tovább apasztja a kamatadó, de úgy tűnik, nem csak ez. A CIB-nél a kondíciós listában megjelent egy a betéti műveletekre (lekötés, emelés, lejárat végén kivétel) érvényes díjtétel. Mértéke egyelőre nulla forint, de nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy feltételezzük, előbb-utóbb nem ennyi lesz. Már csak azért is, mert a bank már most felszámol 104, illetve 260 forintot, ha valaki nem netbankon keresztül szünteti meg a fordulónap előtt lekötött betétjét. Lekötési díj az OTP-nél is létezik. Mértéke még ennek is nulla. Az előre jelzett költség sem lesz nagy (legalábbis a mostani feltételek alapján), hiszen az mindössze 23 forintra rúg majd. A jövő viszont bármit hozhat (a meglévő díjtételek emelését a felügyelet sem kifogásolhatja).

Címkék: kamatadó, eho, tranzakciós illeték, banki díjak, kamatvágás, adóbevétel, bankbetétek