Tartósan az árfolyamgát alatti szinten a japán deviza
2013. április 23.
Egyáltalán nem vonzó az árfolyamgát a jenhitelesek számára, ami nem is csoda, hiszen a japán devizáért kevesebbet kell adni a rögzítésben szereplőnél. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a szakértők extra kockázatot láttak a jennél. Úgy tűnik, tévedtek.
Az euróért tegnap (ha pillanatokig is) már 300 forintnál többet is elkértek, a svájci frank 245 forintnál is többe került. A japán jen forintárfolyama azonban derekasan tartotta magát. Nem is csoda, hiszen pénteken a G20-as találkozón a vezetők rábólintottak a japán kormány lazító monetáris politikájára. Magyarul: a jen gyengélkedése tartós lehet. Ez egyértelműen igen jó hír a jenhitelesek számára. Az adósok persze időnként hullámvasúton érezhették magukat az idén (lásd grafikonunkat), de akinek a törlesztés fordulónapja szerencsésen alakult, az alapvetően elégedett. Éppen ezért – mint azt portálunknak többen jelezték – előzetes terveikkel ellentétben az árfolyamgátra sem akarnak jelentkezni.Mint azt már több olvasónknak jeleztük, akkor sincs ok az aggodalomra, ha már belépett valaki a védernyő alá. A gyűjtőhitel ugyanis a rögzítettnél kedvezőbb piaci árfolyam esetében csökken. (Az árfolyamgátról a részletek itt nézheti meg.)
Ez nem meglepő. ha belegondolunk, hogy az árfolyamgát a jenhitelesek számára 2,5 forintos fixálást jelent, miközben februárban átlagosan 2,35 forintba került egy jen. A végtörlesztésnél még kétforintos árfolyam szerepelt, de az extra kockázat miatt ezt az árfolyamgáthoz megemelték, ami önmagában is mutatja, mennyit érnek a szakértői előrejelzések. (Legyünk persze igazságosak: a devizaárfolyamokat a kormányok és a jegybankok is alaposan eltéríthetik.) A Reuters adatai szerint tegnap este már 2,25 forint közelébe esett az árfolyam.
A most fellélegző jenhitelesek tavaly megjárták a poklot is. A felvételi 1,5 forintos átlagárfolyamhoz képest ugyanis a japán deviza 3,3 forint közelébe is emelkedett. Ez 2,2-szeres növekedés, szemben a svájci frankkal, amelynél 80 százalékos megugrásról beszélhetünk (ez az átlagos felvételi és a legmagasabb árfolyam közötti különbség). A hozzánk érkezett jelzések alapján egyébként úgy tűnik, hogy azért nem volt érzékelhető ez a meglehetősen drasztikus különbség a panaszoknál, mert jenben a tájékozottabbak mertek eladósodni. Ráadásul alighanem az ilyen hitelt folyósító bankok (OTP, K&H és némiképp a Raiffeisen) is jobban megnézték, kinek is adnak kölcsönt.
Címkék: devizahiteles, jen, árfolyam, árfolyamgát, végtörlesztés, gyűjtőhitel, PSZÁF, G20
Kacaghatnak a jenhitelesek
Az euróért tegnap (ha pillanatokig is) már 300 forintnál többet is elkértek, a svájci frank 245 forintnál is többe került. A japán jen forintárfolyama azonban derekasan tartotta magát. Nem is csoda, hiszen pénteken a G20-as találkozón a vezetők rábólintottak a japán kormány lazító monetáris politikájára. Magyarul: a jen gyengélkedése tartós lehet. Ez egyértelműen igen jó hír a jenhitelesek számára. Az adósok persze időnként hullámvasúton érezhették magukat az idén (lásd grafikonunkat), de akinek a törlesztés fordulónapja szerencsésen alakult, az alapvetően elégedett. Éppen ezért – mint azt portálunknak többen jelezték – előzetes terveikkel ellentétben az árfolyamgátra sem akarnak jelentkezni.Mint azt már több olvasónknak jeleztük, akkor sincs ok az aggodalomra, ha már belépett valaki a védernyő alá. A gyűjtőhitel ugyanis a rögzítettnél kedvezőbb piaci árfolyam esetében csökken. (Az árfolyamgátról a részletek itt nézheti meg.)
A svájci frankban eladósodottak helyzetét a számok alapján a magyar kormány is nagyban nehezíti. A frank árfolyamának grafikonja a lengyel és a cseh nemzeti devizában is hasonló a forintéhoz. Az arányok azonban már elég jelentősen eltérnek. Míg ugyanis 2010 áprilisához (a magyar kormányváltás időpontja) képest mostanra a frank forintban harmadával drágult, a lengyel és a cseh devizaadósoknak „csak” 20-24 százalékos emelkedéssel kellett szembesülniük.
Az árfolyamgátra 2013. március elsejéig kötött szerződéseknek a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint mindössze 2,4 százaléka volt jenhitel. A teljes érintett hitelállomány megközelítette a 30 milliárd forintot (ez 2,6 százalékot jelent, ami azt jelezheti, hogy a jenhitelesek kölcsöne az átlagnál valamivel nagyobb). A gyűjtőszámlahitel közben csak 74 millió forintra rúgott, ami nem éri el a 1,5 százalékot sem. Ez is jelzi, hogy az árfolyamok időközben kedvezőbben alakultak a hitelesek számára. Februárban már száz olyan jenhiteles sem akadt, aki belépett volna az árfolyamgát alá.Ez nem meglepő. ha belegondolunk, hogy az árfolyamgát a jenhitelesek számára 2,5 forintos fixálást jelent, miközben februárban átlagosan 2,35 forintba került egy jen. A végtörlesztésnél még kétforintos árfolyam szerepelt, de az extra kockázat miatt ezt az árfolyamgáthoz megemelték, ami önmagában is mutatja, mennyit érnek a szakértői előrejelzések. (Legyünk persze igazságosak: a devizaárfolyamokat a kormányok és a jegybankok is alaposan eltéríthetik.) A Reuters adatai szerint tegnap este már 2,25 forint közelébe esett az árfolyam.
Korábban nagyon szenvedhettek az adósok
A most fellélegző jenhitelesek tavaly megjárták a poklot is. A felvételi 1,5 forintos átlagárfolyamhoz képest ugyanis a japán deviza 3,3 forint közelébe is emelkedett. Ez 2,2-szeres növekedés, szemben a svájci frankkal, amelynél 80 százalékos megugrásról beszélhetünk (ez az átlagos felvételi és a legmagasabb árfolyam közötti különbség). A hozzánk érkezett jelzések alapján egyébként úgy tűnik, hogy azért nem volt érzékelhető ez a meglehetősen drasztikus különbség a panaszoknál, mert jenben a tájékozottabbak mertek eladósodni. Ráadásul alighanem az ilyen hitelt folyósító bankok (OTP, K&H és némiképp a Raiffeisen) is jobban megnézték, kinek is adnak kölcsönt.
Címkék: devizahiteles, jen, árfolyam, árfolyamgát, végtörlesztés, gyűjtőhitel, PSZÁF, G20
