Egyeztetnek a bedőlt jelzáloghitelesekről
2015. április 20.
A bankok szerint 30-40 ezer adóson segíthet a magáncsőd, a jegybanki szakember viszont mindössze néhány ezerre teszi ezt a számot. Az egyeztetések már folynak, határidőt is kitűzött a jogalkotó, de a hitelengedés mértékben információink szerint egyelőre igen messze vannak az álláspontok a bankok és a kormányzat között. Az sem mindegy, mennyi új ügyfelet karolhat majd fel az eszközkezelő.
Legkésőbb júliusra meg kell születnie a magáncsődről szóló törvénynek – tudta meg az Azénpénzem.hu. Információink szerint jelenleg nagy erőkkel folynak a várható szabályozásról az egyeztetések. A gyorsítás már csak azért is feltétlenül szükséges, mert – mint megírtuk – a parlamenthez benyújtott jogszabály alapján szeptember 16-ától újraindulhatnak a kilakoltatások. Az persze kétséges, hogy még ha tartják a legújabb határidőt, akkor is szeptemberre valóban teljes fegyverzetben megvédheti-e a magáncsőd az érintetteket. Probléma azonban más is akad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 115 ezer kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan van, Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Heti Válasznak adott múlt heti interjúban viszont azt mondta, hogy 193 ezer adós nem tudja törleszteni az ingatlanhitelét.
Becsei András, az OTP lakossági igazgatóságának vezetője, a Magyar Bankszövetség alelnöke az OTP Bank pénteki – közgyűlést követő – sajtótájékoztatóján portálunk kérdésre azt mondta, hogy a magáncsőd és az eszközkezelő kibővítése együtt jelentősen segíthetné a probléma megoldását. A bankszövetség azzal kalkulál, hogy az eszközkezelő újabb 25 ezer ingatlant fogadhat be az idén. (Mint ismert, januárban gyakorlatilag betelt az eszközkezelő első körben 25 ezres kerete.) A magáncsőd pontos koncepciójától függ majd – válaszolta Becsei –, hogy hány adósnak nyújthat megoldást.
Információink szerint azonban a hitelintézetek kifejezetten számítanak arra, hogy a magáncsőd bevezetésével 30-40 ezer ingatlanhiteles adóssal meg lehetne egyezni. Ehhez az ingatlanhitelesnek megfelelő jövedelemmel is rendelkeznie kellene, csak így lenne esélye a tartozás egy részének fizetésére. (A magáncsőd tervezett feltételeiről korábban itt és itt írtunk.) A feltételek között elképzelhető még, hogy az adósnak kisebb értékű ingatlanba kellene költöznie. Az öt év utáni tartozáselengedésnél azonban - úgy tudjuk – egyelőre elég messze vannak az álláspontok a bankok és a kormányzat között.
Ugyanakkor jelenleg az talán még jobban kérdéses, hogy a bankokon kívüli hitelezőkkel együtt (például NAV, közműszolgáltatók, Magyar Államkincstár) hogyan lehet megegyezni. Például az adóhatóságnak és az államkincstárnak is felhatalmazást kellene kapnia ahhoz, hogy megállapodhasson a bajba jutottakkal, és adósságot engedjen el. Szóba jöhet még, hogy az állam törlesztési támogatással is beszálljon a történetbe.
Tapasztalataink szerint viszont jelenleg a fizetési nehézségekkel küzdő hitelesek helyzete könnyebb, ha a bankoknak, mint ha az államnak tartoznak (érdekes lesz, hogy az állami közműszolgáltató miként viszonyul majd a tartozást felhalmozókhoz). Az a hátralék, ami adó módjára hajtható be, gyorsan rémálommá teheti annak a hitelesnek a helyzetét is, aki azt hitte, már sikerült kiszabadulnia a csapdából. Akadnak olyan tartozások (például a diákhitel), amire az adóhatóság nem is adhat semmilyen kedvezményt. Ez az ág a lakáshiteleseket is húzhatja. Mint ugyanis korábban portálunk érdeklődésére az adóhivatalnál elmondták: amikor a pénzügyi intézmény az állami kezességet már beváltotta, ezt a tartozást az adóstól adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Az egészet még pikánsabbá tehetik az állami tulajdonban levő bankok, amelyek piaci részesedése már igen jelentőssé vált.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magáncsőd, családi csőd, hátralékos adósok, Eszközkezelő, MNB, Magyar Bankszövetség, kilakoltatás
Júliusra lesz magáncsőd
Legkésőbb júliusra meg kell születnie a magáncsődről szóló törvénynek – tudta meg az Azénpénzem.hu. Információink szerint jelenleg nagy erőkkel folynak a várható szabályozásról az egyeztetések. A gyorsítás már csak azért is feltétlenül szükséges, mert – mint megírtuk – a parlamenthez benyújtott jogszabály alapján szeptember 16-ától újraindulhatnak a kilakoltatások. Az persze kétséges, hogy még ha tartják a legújabb határidőt, akkor is szeptemberre valóban teljes fegyverzetben megvédheti-e a magáncsőd az érintetteket. Probléma azonban más is akad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 115 ezer kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan van, Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Heti Válasznak adott múlt heti interjúban viszont azt mondta, hogy 193 ezer adós nem tudja törleszteni az ingatlanhitelét.
A Központi Hitelinformációs rendszer (KHR) adatai szerint tavaly év végén 1,9 millió volt a hátralékos hitelszerződések száma. Még ha egy személyhez több kölcsön is tartozik, akkor is sokszázezer hátralékosról lehet beszélni. A már banki segítségben részesültek az MNB adatai szerint nettó majdnem 480 milliárd forint adósságot görgetnek. Hiába alakítják azonban át újra is újra a hitelintézetek az adósságot akkor, ha ügyfelüknek egyszerűen nincs elegendő jövedelme. Az ilyen adósok pedig a magáncsődben sem reménykedhetnek.
A különbség elég jelentős, de ez mindegy is, ha igaz, amit szintén a jegybanki szakember hangoztatott, hogy az eszközkezelő és a magáncsőd csak néhány ezer adóson tudna segíteni. Kérdés, mi lesz majd a többiekkel. Egyelőre azért még az is kétséges, hogy mennyi is az annyi.Becsei András, az OTP lakossági igazgatóságának vezetője, a Magyar Bankszövetség alelnöke az OTP Bank pénteki – közgyűlést követő – sajtótájékoztatóján portálunk kérdésre azt mondta, hogy a magáncsőd és az eszközkezelő kibővítése együtt jelentősen segíthetné a probléma megoldását. A bankszövetség azzal kalkulál, hogy az eszközkezelő újabb 25 ezer ingatlant fogadhat be az idén. (Mint ismert, januárban gyakorlatilag betelt az eszközkezelő első körben 25 ezres kerete.) A magáncsőd pontos koncepciójától függ majd – válaszolta Becsei –, hogy hány adósnak nyújthat megoldást.
Jövedelem nélkül semmi sem megy
Információink szerint azonban a hitelintézetek kifejezetten számítanak arra, hogy a magáncsőd bevezetésével 30-40 ezer ingatlanhiteles adóssal meg lehetne egyezni. Ehhez az ingatlanhitelesnek megfelelő jövedelemmel is rendelkeznie kellene, csak így lenne esélye a tartozás egy részének fizetésére. (A magáncsőd tervezett feltételeiről korábban itt és itt írtunk.) A feltételek között elképzelhető még, hogy az adósnak kisebb értékű ingatlanba kellene költöznie. Az öt év utáni tartozáselengedésnél azonban - úgy tudjuk – egyelőre elég messze vannak az álláspontok a bankok és a kormányzat között.
Ugyanakkor jelenleg az talán még jobban kérdéses, hogy a bankokon kívüli hitelezőkkel együtt (például NAV, közműszolgáltatók, Magyar Államkincstár) hogyan lehet megegyezni. Például az adóhatóságnak és az államkincstárnak is felhatalmazást kellene kapnia ahhoz, hogy megállapodhasson a bajba jutottakkal, és adósságot engedjen el. Szóba jöhet még, hogy az állam törlesztési támogatással is beszálljon a történetbe.
Tapasztalataink szerint viszont jelenleg a fizetési nehézségekkel küzdő hitelesek helyzete könnyebb, ha a bankoknak, mint ha az államnak tartoznak (érdekes lesz, hogy az állami közműszolgáltató miként viszonyul majd a tartozást felhalmozókhoz). Az a hátralék, ami adó módjára hajtható be, gyorsan rémálommá teheti annak a hitelesnek a helyzetét is, aki azt hitte, már sikerült kiszabadulnia a csapdából. Akadnak olyan tartozások (például a diákhitel), amire az adóhatóság nem is adhat semmilyen kedvezményt. Ez az ág a lakáshiteleseket is húzhatja. Mint ugyanis korábban portálunk érdeklődésére az adóhivatalnál elmondták: amikor a pénzügyi intézmény az állami kezességet már beváltotta, ezt a tartozást az adóstól adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Az egészet még pikánsabbá tehetik az állami tulajdonban levő bankok, amelyek piaci részesedése már igen jelentőssé vált.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: magáncsőd, családi csőd, hátralékos adósok, Eszközkezelő, MNB, Magyar Bankszövetség, kilakoltatás
Kapcsolódó anyagok
- 2019.04.01 - Ismét nagy bajba kerülhetnek az eszközkezelősök
- 2015.09.11 - Mutatjuk, kinek segíthet mostantól az Eszközkezelő
- 2015.07.29 - Bajban vagy? Erre számíthatsz
- 2015.05.22 - Családi csőd: élj meg napi 950 forintból!
- 2015.05.08 - Így bővítik az eszközkezelőt!
- 2015.05.07 - Családi csőd: ennyi hitelelengedésre számíthatsz
- 2015.04.23 - Magáncsőd: a szegények is szót kérnek!
- 2015.04.16 - Kilakoltatások: konkrét időpont jött!
- 2015.04.09 - Bedőlt hitelesek: ezek a határidők
- 2015.01.20 - Családi csőd: az adósság hetven százalékát is elengedhetik
- 2015.01.11 - Tavasszal jöhet a magáncsőd
- 2015.01.08 - Mi lesz a bajban levő adósokkal?
- 2014.07.18 - Állami támogatásból rémálom
- 2013.11.15 - Ilyen lesz a magáncsőd?
További kapcsolódó anyagok