Egyeztetnek a bedőlt jelzáloghitelesekről

Júliusra lesz magáncsőd

2015. április 20. A bankok szerint 30-40 ezer adóson segíthet a magáncsőd, a jegybanki szakember viszont mindössze néhány ezerre teszi ezt a számot. Az egyeztetések már folynak, határidőt is kitűzött a jogalkotó, de a hitelengedés mértékben információink szerint egyelőre igen messze vannak az álláspontok a bankok és a kormányzat között. Az sem mindegy, mennyi új ügyfelet karolhat majd fel az eszközkezelő.

Legkésőbb júliusra meg kell születnie a magáncsődről szóló törvénynek – tudta meg az Azénpénzem.hu. Információink szerint jelenleg nagy erőkkel folynak a várható szabályozásról az egyeztetések. A gyorsítás már csak azért is feltétlenül szükséges, mert mint megírtuk – a parlamenthez benyújtott jogszabály alapján szeptember 16-ától újraindulhatnak a kilakoltatások. Az persze kétséges, hogy még ha tartják a legújabb határidőt, akkor is szeptemberre valóban teljes fegyverzetben megvédheti-e a magáncsőd az érintetteket. Probléma azonban más is akad. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 115 ezer kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan van, Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Heti Válasznak adott múlt heti interjúban viszont azt mondta, hogy 193 ezer adós nem tudja törleszteni az ingatlanhitelét.

A Központi Hitelinformációs rendszer (KHR) adatai szerint tavaly év végén 1,9 millió volt a hátralékos hitelszerződések száma. Még ha egy személyhez több kölcsön is tartozik, akkor is sokszázezer hátralékosról lehet beszélni. A már banki segítségben részesültek az MNB adatai szerint nettó majdnem 480 milliárd forint adósságot görgetnek. Hiába alakítják azonban át újra is újra a hitelintézetek az adósságot akkor, ha ügyfelüknek egyszerűen nincs elegendő jövedelme. Az ilyen adósok pedig a magáncsődben sem reménykedhetnek.
A különbség elég jelentős, de ez mindegy is, ha igaz, amit szintén a jegybanki szakember hangoztatott, hogy az eszközkezelő és a magáncsőd csak néhány ezer adóson tudna segíteni. Kérdés, mi lesz majd a többiekkel. Egyelőre azért még az is kétséges, hogy mennyi is az annyi.

Becsei András, az OTP lakossági igazgatóságának vezetője, a Magyar Bankszövetség alelnöke az OTP Bank pénteki – közgyűlést követő – sajtótájékoztatóján portálunk kérdésre azt mondta, hogy a magáncsőd és az eszközkezelő kibővítése együtt jelentősen segíthetné a probléma megoldását. A bankszövetség azzal kalkulál, hogy az eszközkezelő újabb 25 ezer ingatlant fogadhat be az idén. (Mint ismert, januárban gyakorlatilag betelt az eszközkezelő első körben 25 ezres kerete.) A magáncsőd pontos koncepciójától függ majd – válaszolta Becsei –, hogy hány adósnak nyújthat megoldást.

Jövedelem nélkül semmi sem megy


Információink szerint azonban a hitelintézetek kifejezetten számítanak arra, hogy a magáncsőd bevezetésével 30-40 ezer ingatlanhiteles adóssal meg lehetne egyezni. Ehhez az ingatlanhitelesnek megfelelő jövedelemmel is rendelkeznie kellene, csak így lenne esélye a tartozás egy részének fizetésére. (A magáncsőd tervezett feltételeiről korábban itt és itt írtunk.) A feltételek között elképzelhető még, hogy az adósnak kisebb értékű ingatlanba kellene költöznie. Az öt év utáni tartozáselengedésnél azonban - úgy tudjuk – egyelőre elég messze vannak az álláspontok a bankok és a kormányzat között.

Ugyanakkor jelenleg az talán még jobban kérdéses, hogy a bankokon kívüli hitelezőkkel együtt (például NAV, közműszolgáltatók, Magyar Államkincstár) hogyan lehet megegyezni. Például az adóhatóságnak és az államkincstárnak is felhatalmazást kellene kapnia ahhoz, hogy megállapodhasson a bajba jutottakkal, és adósságot engedjen el. Szóba jöhet még, hogy az állam törlesztési támogatással is beszálljon a történetbe.

Tapasztalataink szerint viszont jelenleg a fizetési nehézségekkel küzdő hitelesek helyzete könnyebb, ha a bankoknak, mint ha az államnak tartoznak (érdekes lesz, hogy az állami közműszolgáltató miként viszonyul majd a tartozást felhalmozókhoz). Az a hátralék, ami adó módjára hajtható be, gyorsan rémálommá teheti annak a hitelesnek a helyzetét is, aki azt hitte, már sikerült kiszabadulnia a csapdából. Akadnak olyan tartozások (például a diákhitel), amire az adóhatóság nem is adhat semmilyen kedvezményt. Ez az ág a lakáshiteleseket is húzhatja. Mint ugyanis korábban portálunk érdeklődésére az adóhivatalnál elmondták: amikor a pénzügyi intézmény az állami kezességet már beváltotta, ezt a tartozást az adóstól adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Az egészet még pikánsabbá tehetik az állami tulajdonban levő bankok, amelyek piaci részesedése már igen jelentőssé vált.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok