A politikából kilépettek sem úszhatják meg

Jönnek a kötelező vagyonosodási vizsgálatok

Kampányúton – mostanra viszont már kiszállt
Fotó: Facebook.com
2026. szeptember 18. Hiába jelezte a napokban Lázár János, hogy kilépett a politikából, a volt közlekedési miniszter is számíthat az adóhatóságtól vagyonosodási vizsgálatra. Azok sem lehetnek nyugodtak, akiknek megbízatása az elmúlt 5 évben szűnt meg. A NAV húsz évre visszamenőleg, és a rokonok, de még a strómanok között is vizsgálódhat majd.

Az adóhatóság 20 évre visszamenőleg vizsgálhatja majd a politikus, a volt politikus, illetve a vele egy háztartásban élők vagyonosodását – jelentették be még a nyáron (ezt a mostani miniszterelnök már a 2025-ös kampány során megígérte). Mivel a kormányváltás óta erről nem volt további hír, sokan aggódtak, hogy nem lesz a dologból semmi. Ami azonban késik, nem múlik – legalábbis a jelenlegi kormány esetébe. Magyar Péter, miniszterelnök közösségi posztban tudatta, hogy az ehhez szükséges törvényjavaslatot haladéktanul az országgyűlés elé terjesztik.
Magának a vagyonnyilatkozatnak a megszigorításáról már nyáron benyújtott a kormány egy törvénycsomagot. Azelőtt, hogy utoljára nézegethettük a régi formájában a politikusok önbevallásait. Az új, már kihirdetett szabályok szerint a 2026. december 31. napján fennálló állapotról 2027. január 31-ig kell nyilatkozni a képviselők mellett gyakorlatilag az összes közjogi méltóságnak, valamint a pártok vezető tisztségviselőnek.
Magyar Péter (ismét) beszélt arról, hogy évtizedeken keresztül nézték a magyarok tehetetlenül, hogy a politikusok, miniszterek, képviselők, miniszterelnökök milyen mesés vagyonokra tettek szert. Fideszes és nemfideszes politikusok egyaránt. Mind láttuk és éreztük – hangsúlyozta a kormányfő –, hogy a legális fizetésük alapján ez a gazdagodás lehetetlen lett volna. Egy képviselői vagy miniszteri fizetésből nem lehet kastélyokra és mesés vagyonokra szert tenni. Egy miniszteri fizetésből nem lehet cégbirodalmakat építeni. Nem lehet egyik évről a másikra százmilliós ingatlanok, cégek, befektetések és olyan életvitel tulajdonosává válni, amelynek semmi közel bevallott jövedelemhez. Mégis megtették, mert megtehették.

 

Senkinek sem lesz kibúvó


A kastélyról alighanem sokaknak jut eszébe Lázár János. A volt közlekedési miniszter (a képen éppen egy kampányeseményre igyekszik az idei választás előtt) a napokban jelezte egy közösségi posztban, hogy kilépett a politikából, nem is akar visszalépni, amíg hagyják, gazdálkodni szeretne. A Fidesz (egykori?) erős embere, aki a legutóbbi kampányban is vezető szerepet játszott, már most arról írt, hogy „megalázás, gyalázkodás, büntetés, üldöztetés és meghurcolás” a sora. Nem tudom, ezt miként lesz képes még feljebb csavarni, ha eljut hozzá a NAV. Márpedig úgy tűnik, mindenképpen eljut.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) ugyanis – egyelőre csak Magyar Péter bejelentése alapján – köteles lesz lefolytatni a vagyonosodási vizsgálatot minden olyan országgyűlési képviselő, miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánybiztos és miniszteri biztos esetében, akinek az elmúlt 5 évben szűnt meg a megbízatása. Mindez azokra is kiterjed majd, akik most töltik be, vagy a jövőben fogják betölteni ezeket a tisztségeket. A jelenlegi politikusok sem kerülhetik el a szigorú ellenőrzést. Az első megbízatástól számított két év elteltével náluk is megkezdi a NAV az ellenőrzést. Ha valaki pedig a jelenlegi országgyűlésből vagy kormányból lemond, vagy lemondatják, akkor 30 napon belül automatikus ellenőrzést indítanak vele szemben.

 

Hónaljig beleturkálhatnak mindenbe


Az adóhatóság feladata lesz megítélni, hogy a politikusok vagyona és életvitele összhangba áll-e az adózott jövedelmükkel és a vagyonnyilatkozataikkal. A NAV a vizsgálata során mindent feltár majd: ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat, befektetéseket, eddig elrejteni próbált vagyonelemeket, és összeveti azokat a vagyonnyilatkozatokkal, majd kockázatelemzést készít. A vagyongyarapodás akár 20 évre visszamenőleg is vizsgálható majd, kiterjesztve a hozzátartozók vagyonára is.

Ha valaki úgy próbálta eltüntetni a vagyonát, hogy más személyre vagy cégre ruházta át, a NAV ezt a vagyonmegosztást is vizsgálni fogja. Ha a NAV mindent rendben talál, akkor az eljárás lezárul. Ha viszont azt látja, hogy a vagyon és az adózott jövedelem között olyan eltérés van, amely adófizetési mulasztásra vagy illegális jövedelemre utal, tételes adóellenőrzést indít. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíti saját nyomozóhatóságát és jelzést küld, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (NVVH), az ügyészségnek, illetve a rendőrségnek.
 
Fontos része a rendszernek a kormányfő szerint a nyilvánosság és a transzparencia. A NAV havonta közzéteszi majd, hány ilyen vizsgálatot végzett,  hány esetben merült fel bűncselekmény gyanúja, hány tételes adóellenőrzés indult. Amennyiben egy politikusnál, vagy korábbi kormányzati szereplőnél jogerősen legalább 5 millió forint adóhiányt állapítanak meg, a neve, a tisztsége és a megállapított adóhiány is felkerül a NAV közzétételi listájára.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok