Jön az uniós szigor a biztosítások értékesítésében

2018. február 14. Az új uniós irányelv szerint a biztosításokat folyamatos képzés alatt álló értékesítők adhatják csak el, akiknek az érdekeltségükről, javadalmazásukról is tájékoztatni kell az ügyfelet. A hatályba lépés időpontja körüli huzavona ugyanakkor rámutat az uniós jogalkotás nehézkességére is – derül ki a MABISZ a közleményéből.

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező európai uniós irányelvet, az IDD-t (Insurance Distribution Directive) 2016. február 22-én hirdették ki, és a tagállamoknak két éven belül kellett volna átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, minthogy az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre. Az EU döntéshozó testületei ezért elhatározták a határidő októberre halasztását, ám az erről szóló szabály március közepénél előbb nem készülhet el. Így azokban az országokban – köztük Magyarországon - amelyek az uniós irányelvet már átültették a saját jogrendjükbe, a piaci szereplők csak a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait, és készülve az adatvédelmi jogszabályok (GDPR) májusi bevezetésére, a rövid határidő rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli– hangsúlyozzák a biztosítók.

Ki értékesíthet biztosítást?

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok szerint Magyarországon 9066 független és 19054 függő közvetítőt érint. (A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaságot, a többes ügynökök többet, több termékcsoportban képviselnek. Az alkuszok pedig az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítókkal szemben, és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.) Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel tovább szigorodnak a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online - csatornán keresztül vásároljanak.

A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szerint már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe, illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek. Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve előírja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Nőhet a szakma elismertsége

Az MNB adatai szerint csaknem 30 százalékkal kevesebb biztosításközvetítő működött 2017-ben, mint nyolc évvel korábban. Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét. Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: IDD, biztosítók, KID, MABISZ, biztosítás, értékesítés, ügynök, biztosításközvetítő