Már aktivizálódik az egyik, a piacról kizárt szereplő

Jön az ellen Erzsébet-utalvány?

Kártya, ami több „zsebbel" már 2011-ben is működött
Fotó: Azénpénzem

2016. február 25. Úgy tűnik, már akad szolgáltató, amely ugrásra készen várja, mi lesz az uniós döntés után az étkezési utalványokkal. Az egész terület történetére visszatekintve nagyon érdekes mozzanatokra bukkanhatunk. Legalábbis erősen kérdőjelesnek tűnik, hogy valóban nem üzleti érdekek mentén történt az állami monopólium kialakítása.

Az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát. A cafeteria széles palettáját kínáló Multi-Pay – tudta meg az Azénpénzem.hu – sok partnerét már most arról értesítette, hogy újra aktiválja kártyáján a „munkáltatók körében népszerű ételfogyasztás zsebet”. Lukács Marianna, a Patika-csoport igazgatója (ide tartozik a Multi-Pay is) portálunk érdeklődésére hangsúlyozta: számukra fontos ítélet született Brüsszelben, mert az két olyan szolgáltatásukat is érinti (Multi-Pay Cafeteria ételfogyasztás és a SZÉP-kártya), amit három évvel ezelőtt kizártak a piacról. A társaság – ismerte el – 11 ezer ételfogyasztásban érintett kártya-elfogadóhelyét e-mailben már tegnap tájékoztatta.

Lukács felhívta a figyelmet arra, hogy kártyaelfogadó partnereiknél az ételfogyasztás zseb funkció jelenleg is aktív, hatályban vannak az erről szóló szerződések is. Alig néhány ezer kártyán van azonban még költhető egyenleg (az évekkel ezelőtt feltöltött összeg itt a kártya négyéves lejártáig felhasználható). Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy bár az előkészületet megkezdték, a piacra lépésre vonatkozó végleges döntést kizárólag az új, a jelenlegi helyzethez igazított magyar jogszabályok ismeretében tudják meghozni. Az ördög, mint mindig, most is a részletekben rejlik, és ez különösen vonatkozik a SZÉP-kártya kibocsátói körének meghatározására – tette hozzá.

A PatikaCenter 2011 októberének elején adott be kérelmet SZÉP-kártya kibocsátásra, nyilvántartásba is vették a céget, de az engedélyezési hivatal (MKEH) ellenőrzése után törölték a kártyakibocsátók közül. Arról nincs információ, hogy a három banknál (a SZÉP-kártya piacára az OTP, az MKB és a K&H léphetett be) is vizsgálódott volna a hatóság. Pedig a szakmában már akkoriban is többen rebesgették, hogy egy ilyen kontrollon a K&H esetleg nem ment volna át. A bank ugyanis 2011 őszén eladta pénztári üzletágát és a kapcsolódó cégeket, de azok adminisztrációját már ezt megelőzően sem a SZÉP-re engedélyt szerző vállalkozás végezte.

Érvnek sem volt jó a szociálpolitika

A Patika viszont a rendeletből kiolvasható feltételeknek nyilvánvalóan megfelelt. A történet felidézése azért is érdekes, mert a magyar kormány az EB előtt lényegében azzal érvelt, hogy fontosnak tartotta, hogy a SZÉP‑kártya kibocsátója megfelelően integrálódva legyen a magyar gazdasági életbe. Ez különösen furcsává teszi az egyértelműen hazai tulajdonban levő egyik legnagyobb, a kártyahasználat terén bőséges tapasztalatokkal rendelkező egészségpénztár szolgáltatójának a piacról való kizárását. Ráadásul úgy, hogy a PatikaCenter plasztikja már akkor bizonyíthatóan működőképes volt, a három dedikált szereplő viszont nem oldotta meg egymás termináljain a kártyaelfogadást. Az egész igen döcögve indult, ami aligha szolgálta a felhasználók érdekeit.

Még erőteljesebbnek tűnik a szabad piac szűkítése, sőt ez esetben felszámolása az étkezési utalványok terén. A magyar kormány ugyan szociálpolitikai intézkedésként próbálta a bíróság előtt beállítani az Erzsébetet, de ezt az EB nem fogadta el. (Megjegyezzük, az üdülési csekkekre, amit a SZÉP váltott le, szintén lehetett szociális alapon is pályázni, a jogalkotók pedig először a bankok zsebében hagyták volna – ezen még az érvényesülés előtt változtattak – a pihenőkártyáról fel nem használt összegeket, most viszont „besöpörnék" azt a költségvetésbe.) Mint az ítélet részletes szövegében olvasható: „nyilvánvaló, hogy az MNÜA (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) által a munkáltatók, azok munkavállalói és az ezen utalványokat elfogadó szolgáltatók közös javára nyújtott szolgáltatás gazdasági ellentételezés fejében történik, amely az MNÜA számára díjazás jelleget ölt”. A magyar kormány nem tudta bizonyítani az utalvány „szolidaritási” jellegét sem.

A SZÉP-kártya, a cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, Multi-Pay, cafeteria, Európai Bíróság