Érzékelhetőn csak egyetlen cél számít

Jól halad a kormány lakosságot eladósítási terve

Fotó: Leéb Ádám

2025. december 4. Az idén októberben a friss adatok szerint a lakosság 173,7 milliárd forint hitelt vett fel, miközben 33,2 milliárd forintnyi betétet felszámolt. Összességében tehát erőteljesen nő az eladósodottság. A számokat részletesebben áttekintve, a kölcsönfelvétel csúcsra jár, amiről tudjuk, hogy a kormány számára kifejezetten kívánt irány.

A lakáscélú hitelekre új kötött szerződések összege a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az idén októberben a szeptemberi bő kétszeresére rúgott, a szeptemberi 112,6 milliárd forint után megközelítve a 258 milliárd forintot. Használt lakásra a kölcsönök 88,5 százaléka ment, ami elképesztően magas arány, belátható időtávon belül nem is fordult még elő. A lakáscélú hitelek állománya (ebben az új szerződések legfeljebb részben jelenhetnek meg) is csúcsra járt, az idén októberben a tavaly ugyanekkor kimutatott értéket 831,5 milliárd forinttal haladta meg.

A Duna House nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass hazai adatai szerint novemberre 300 milliárd forintos lakáscélú jelzáloghitel-volumen becsülhető, ami 53 százalékkal magasabb az októberinél. Éves összevetésben pedig példa nélküli, 165 százalékos növekedés látható az MNB előző év azonos hónapjára vonatkozó statisztikáihoz képest. Ezen azért nem kell csodálkozni, mert az augusztusi és szeptemberi kimagasló kereslet novemberre futtatta fel a lakáshitel szerződéseket. (Általában 2 hónap az átfutási idő.)

Nem mindegy, kik veszik fel a hiteleket

Tranzakciókból adódóan a háztartások hitelállománya 173,7 milliárd forinttal nőtt októberben. A főbb hitelcélok közül a lakáscélú hitelek 134,3 milliárd forinttal, a személyi hitelek 28,7 milliárd forinttal, a munkáshitelek 8,4 milliárd forinttal, a babaváró hitelek 7,2 milliárd forinttal emelkedtek, míg a folyószámlahitelek 6,6 milliárd forinttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig 4,0 milliárd forinttal csökkentek. Közben a háztartások betétállománya tranzakciókból eredően 33,2 milliárd forinttal csökkent, a forintbetétek esetében 19,6 milliárd forintos, a devizabetétek esetében pedig 13,6 milliárd forintos nettó betétkivonás volt.

Összességében tehát egyértelműen nő a lakosság eladósodottsága, amiről tudjuk, hogy a kormány számára kifejezetten kívánt irány. A munkáshitel tapasztalatait összegezve a jegybank leplezetlenül azon örömködött, hogy ezzel a megoldással olyan réteget sikerült a kölcsönfelvételre szoktatni, akik korábban távol maradtak a hitelpiactól. Nem mellékes azonban, hogy milyen a most ezerrel eladósodók összetétele. Az egyik bank korábban az Azénpénzemnek azt fejtegette, hogy mennyire „tudatosak” a náluk munkáshitelt felvevők, mert az így kapott pénzt azonnal befektetik.

Innen nézve fekete, de onnan nézve is nagyon sötét

Mint az MNB adataiból kiszámoltuk, elindítása óta 150,74 milliárd forint értékben szerződtek munkáshitelre. Az átlagos hitelösszeg pedig e szerint 3,87 millió forint. Az új, államilag támogatott, kamatmentes fedezetlen termék futamideje legfeljebb 10 év, a legmagasabb felvehető összeg pedig 4 millió forint (további részletekről itt olvashat). A maximum közelébe érő átlag arra utalhat, hogy az említett banki tapasztalat akár általános is lehet. Ez a bankrendszer és az adósok biztonsága szempontjából kedvező, felveti viszont azt a kérdést, hogy mindannyiunk zsebéből bizonyos rétegeknek valóban szükséges-e extra-, vagy ha úgy tetszik garantált profitot biztosítani.

A munkáshitel nulla kamata mellett szinte minden befektetést jól hoz, de az Otthon Start fix 3 százaléka is határozottan alacsonyabb a kockázatmentesen elérhető hozamoknál is. Tehát igen valószínű, hogy a lakáshitelesek egy része is „játszhat” az így elérhető nyereségre – vagyis lenne pénze ingatlanra, de mégis felveszi a kölcsönt, vagy akár kifejezetten ezért száll be. Ez pedig nem csak igazolja, hanem még fel is nagyítja a Habitat megállapítását, ami szerint a kormány új, lakhatási célú programjai nem csökkentik, hanem tovább növelik a lakhatási egyenlőtlenségeket, miközben a szociálisan célzott támogatások szinte teljesen hiányoznak a rendszerből.

Összegezve tehát az állapítható meg, hogy amennyiben olyan kör adósodik most erőteljesen el, akik sérülékenynek számítanak (erősen kitettek például a munkaerőpiaci folyamatoknak), akkor nőnek a kockázatok. Számukra, de a gazdaság egésze számára is. Viszont, ha a munkáshiteles gyakorlat a jellemző a lakáshiteleknél is, akkor (újabb) a szegényebbektől a gazdagabbak felé átcsoportosított pénzről beszélhetünk. Láthatóan egyik sem túl kedvező kimenetel, a kormányt azonban nyilvánvalóan csak az érdekli, hogy akár minden áron, de megnyerje a választásokat.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, MNB, statisztika, hitel, kölcsön