Nem ez lesz a befektetők kedvenc időszaka

Jól betett a jegybank a hozamoknak

MNB
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2018. október 12. Mínusz nulla körüli éves hozamok a pénzpiaci alapoknál, masszív veszteség a kötvényalapoknál. A jegybank szeptemberi döntése jelentősen hozzájárult a folyamatokhoz.

Szeptemberben tovább nőtt a hazai állampapír hozamgörbéjének meredeksége: míg az éven belüli lejáratok hozamai csökkentek, addig az éven túli papíroké néhány bázisponttal emelkedtek. A jegybank szeptemberi kamatdöntő ülésén a monetáris politikai eszköztár kisebb átalakításáról döntött. Kifuttatja a jelzálogpapír-vásárlási és kamatcsere (MIRS) programját, de bevezet egy KKV-hitelezést támogató fix kamatozású programot, valamint megszünteti a három hónapos betéti eszközt. A jövőben aktívan használja a devizacsere ügyleteket (fx-swap) a bankközi likviditás szabályozására. Mindez összességében növeli a likviditást a hozamgörbe elején, és a távoli jövőben tartja a lehetséges kamatemelést. Ennek következtében a rövid hozamok csökkentek, míg a hosszúak emelkedtek – áll az OTP Alapkezelő havi portfóliójelentésében.

Ha megvizsgáljuk az állampapírok referenciahozamait, kiderül, hogy az augusztus végi 0,13 százalékról tegnapra már 0,01 százalékra sikerült lenyomni a 3 hónapos hozamot. A 6 hónapos referenciahozama 0,33 százalékról csökkent 0,13 százalékra, míg a 12 hónaposé 0,53 százalékról 0,4 százalékra. Ezek a hozamok az év elején nulla százalékon álltak. Vagyis lett volna remény arra, hogy pénzpiaci alapok mínusz nullás hozamai lassan pluszba fordulnak, a jegybank lépése viszont egyelőre betett ennek.

A hosszú hozamokat a nemzetközi helyzet alakítja

Az éven túli állampapírhozamokat már a nemzetközi helyzet alakítja, és a jegybank valójában le is tett kordában tartásukról. Bár az MNB véleménye az, hogy jól bevált itt is az eszközrendszer, valójában nem sikerült leszorítani a hosszú hozamokat. Igaz, a nemzetközi helyzet a „jegybank ellen dolgozott”.

Az MNB szakemberei a jegybanki eszköztár átalakításáról szóló cikkükben azt fejtegetik, hogy a hazai és a globális gazdasági-pénzügyi folyamatok érdemi megváltozásának következtében vált indokolttá vált a hosszú hozamokra ható eszközök szeptemberi felülvizsgálata. Világossá vált ugyanis, hogy kisebb részben a fejlett gazdaságokban is, de a feltörekvő gazdaságokban egyértelműen egyre inkább érvényesül idén a Fed folytatódó kamatemelési ciklusának hozamemelő hatása. A 2015-ben elindított kamatemelési ciklus megkezdése óta nyolcadik alkalommal emelt kamatot szeptember végén az amerikai jegybank szerepét betöltő FED. A piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 2,00-2,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Emellett az EKB – mint az MNB számára kiemelten fontos globális jegybank – júniusi ülésén döntött eszközvásárlási programjának 2018. év végével történő lezárásáról, ami a hosszú hozamok befolyásolása iránti elkötelezettség mérséklését jelzi.

A Monetáris Tanács szeptemberi döntése nyomán tovább emelkedtek a hosszú állampapírpiaci hozamok. A januárban 0,45 százalékos hároméves állampapír referencia augusztus végén 1,65 százalék volt, mostanra viszont már 1,89 százalékra emelkedett. A tízéves hozam pedig a január eleji 1,9 százalékról augusztus végére 2,84 százalékra, mostanra 3,91 százalékra ugrott. Ez pedig csúnyán betett a kötvényalapoknak, hiszen az emelkedő hozamok csökkenő árfolyamokat jelentenek, vagyis a portfólióban levő papírok fokozatosan leértékelődnek.

Emelkedő hozamok mindenütt

Mivel a jegybank a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára készül, az MNB szakembereinek cikkéből kiderül, hogy nem konvencionális eszköztár alkalmazásának eredményeképpen a rövid hozamok a tartósan nulla közeli szintjükről fokozatosan, lassan emelkedhetnek.

A hosszú hozamoknál pedig a nemzetközi folyamatok lesznek irányadóak. Ezt a történetet elengedte a jegybank, bár nem konvencionális eszközökkel a hazai gazdaságra gyakorolt hatását enyhíteni próbálja majd. A tendencia jól látszik. Az amerikai állampapírok hozama szeptemberben emelkedett. A 2 éves kötvény hozama 19 bázisponttal növekedett 2,82 százalékra, a 10 éves állampapír hozama 20 bázisponttal 2,86 százalékról 3,06 százalékra, tegnap pedig 3,17 százalékon állt.

A pénzpiaci és kötvényalapok október 11-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Alapok toplistája 2018. október 11-én

Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam
Pénzpiaci	12 hó	Rövid kötvény	12 hó	Hosszú kötvény	12 hó
CIB Hozamgarantált Betét Likviditási	0,30%	OTP Optima B sorozat	-0,20%	OTP Maxima B	-1,80%
CIB Pénzpiaci	0,10%	OTP Optima A	-0,50%	OTP Maxima A	-2,80%
OTP Prémium Tőkegarantált	-0,10%	Raiffeisen Kamat Prémium	-0,80%	CIB Kincsem	-3,20%
MKB Tőkevédett Likviditási	-0,10%	Concorde Rövid Kötvény	-0,90%	Budapest Kötvény A	-3,30%
Budapest Bonitas Likviditási	-0,30%	Budapest Állampapír (A)	-1,40%	Concorde Kötvény	-3,40%
K&H Tőkevédett Likviditás	-0,30%	K&H Aranykosár	-1,50%	Raiffeisen Kötvény A	-3,40%

Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ adatai alapján.
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők.