Nagyot változott, de még tovább is változik a világ
2021. november 17.
Ugyan a korábbi kétszeresével, 0,3 százalékponttal emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sokaknak ez így is csalódás volt. Sajnos azonban, ami késik, nem feltétlenül múlik, a döntést kommentálva a jegybank alelnöke azt érzékeltette, hogy decemberben – ha nagyon muszáj – akár nagyobb léptékű szigorítás is jöhet.
Mától már 2,1 százalékra rúg a jegybanki alapkamat, amire utoljára 2015 tavaszáig volt példa. Akkoriban egy kamatcsökkentési ciklus egyik állomása volt a 2,1 százalék. Az egyik állomás kifejezés most is használható, de az előjel ellentétes. Mostanában az emelés van napirenden. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez még meglehetősen sokáig tarthat.
Körülbelül egy hónappal ezelőtt az MNB alelnöke, Virág Barnabás arról beszélt: a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e. Akkor viszont még tartotta magát a jegybank a korábbinál lassúbb kamatemelési léptékhez. Annak ellenére, hogy a drágulás éppen akkor váltott durvábbra. Mindez pedig nyilvánvalóan a forint árfolyamát sem hagyta érintetlenül.
Virág Barnabás a tagnapi döntést követően újabb szakaszról beszélt. Visszaváltanak az erőteljesebb ütemű kamatemelésre, az emelés így 0,3 százalékpont lett. Sokan ennél sokkal erőteljesebb lépést vártak (akár egy teljes százalékpont is szóba került). Virág érzékeltette, hogy decemberben – ha nagyon muszáj – akár nagyobb léptékű szigorítás is jöhet, de alapvetően akkor is további 0,3 százalékpontos emelés várható.
Az MNB egyébként most talán valóban megkezdik a rendszerből a plusz likviditás kiszívását is. A monetáris tanács megszüntette az NHP Hajrá és a fedezett hitel alkalmazását. A jegybank készen áll – mondta az alelnök – az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani, már most csütörtöktől. A bankoknak forintlikviditást biztosító eszközt nem csak csökkentik, hanem ki is vezetik. Nos, véleményünk szerint ezek hatásosságát a köznapi emberek akkor érzékelhetik majd, ha már némiképp szabad szemmel is láthatóvá válnak a bankbetétek kamatai.
Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak – nyomatékosította Virág. Az alelnök bízik abban, hogy a magyar gazdaság ilyen körülmények között is képes lesz lendületesen növekedni. Némi kételyt talán kelthet, hogy a KSH által közzétett friss adat szerint az idei harmadik negyedévben mindössze 0,7 százalékkal bővült a gazdaság. Az első három negyedév alatt a GDP növekedése 6,1 százalékra rúgott (az idősebbek 7,5 százalékos növekedést feltételezve kapták meg a nyugdíjprémiumot, amit persze nem kell visszaadniuk).
Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál sokkal magasabb inflációra számít a jegybank. Ahogy elhangzott, a negyedik hullám az előzőekkel ellentétben inkább ösztönzi, mint mérsékli az árak emelkedését. A külső inflációs hatások most tartósan megemelkedtek és erősödtek a másodkörös inflációs kockázatok is. Mint Virág hangsúlyozta, az erőteljesebb drágulás egyre szélesebb termékkörben jelenik meg. Már a feldolgozott cikkek is többe kerülnek, a várakozásokba is mind határozottabban épül be az árak emelkedése.
A jegybank várakozása szerint az infláció novemberben még a 7 százalékot is meghaladhatja. A következő évben is érdemben magasabb lehet a drágulás üteme a korábban vártnál. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy véli, a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre
Több elemző is jelezte, hogy az inflációnak érdemi lökést ad jövőre a minimálbér jelentős emelése mellett a kormányzati osztogatás is. Suppan szerint ezek mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét. Persze annak is fizetnie kell az árak pénzosztással (is) fűtött megugrását, aki valahogy kimarad az állami „kegyből”.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, alapkamat, jegybank, MNB, kamatemelés, reálkamat, elemzők
Jöhet még nagyobb ütemű kamatemelés
Mától már 2,1 százalékra rúg a jegybanki alapkamat, amire utoljára 2015 tavaszáig volt példa. Akkoriban egy kamatcsökkentési ciklus egyik állomása volt a 2,1 százalék. Az egyik állomás kifejezés most is használható, de az előjel ellentétes. Mostanában az emelés van napirenden. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez még meglehetősen sokáig tarthat.
Körülbelül egy hónappal ezelőtt az MNB alelnöke, Virág Barnabás arról beszélt: a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e. Akkor viszont még tartotta magát a jegybank a korábbinál lassúbb kamatemelési léptékhez. Annak ellenére, hogy a drágulás éppen akkor váltott durvábbra. Mindez pedig nyilvánvalóan a forint árfolyamát sem hagyta érintetlenül.
Virág Barnabás a tagnapi döntést követően újabb szakaszról beszélt. Visszaváltanak az erőteljesebb ütemű kamatemelésre, az emelés így 0,3 százalékpont lett. Sokan ennél sokkal erőteljesebb lépést vártak (akár egy teljes százalékpont is szóba került). Virág érzékeltette, hogy decemberben – ha nagyon muszáj – akár nagyobb léptékű szigorítás is jöhet, de alapvetően akkor is további 0,3 százalékpontos emelés várható.
Figyelhetjük a bankbetétek feltételeit is?
Az MNB egyébként most talán valóban megkezdik a rendszerből a plusz likviditás kiszívását is. A monetáris tanács megszüntette az NHP Hajrá és a fedezett hitel alkalmazását. A jegybank készen áll – mondta az alelnök – az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani, már most csütörtöktől. A bankoknak forintlikviditást biztosító eszközt nem csak csökkentik, hanem ki is vezetik. Nos, véleményünk szerint ezek hatásosságát a köznapi emberek akkor érzékelhetik majd, ha már némiképp szabad szemmel is láthatóvá válnak a bankbetétek kamatai.
Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak – nyomatékosította Virág. Az alelnök bízik abban, hogy a magyar gazdaság ilyen körülmények között is képes lesz lendületesen növekedni. Némi kételyt talán kelthet, hogy a KSH által közzétett friss adat szerint az idei harmadik negyedévben mindössze 0,7 százalékkal bővült a gazdaság. Az első három negyedév alatt a GDP növekedése 6,1 százalékra rúgott (az idősebbek 7,5 százalékos növekedést feltételezve kapták meg a nyugdíjprémiumot, amit persze nem kell visszaadniuk).
Az infláció meg csak száll...száll...
Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben vártnál sokkal magasabb inflációra számít a jegybank. Ahogy elhangzott, a negyedik hullám az előzőekkel ellentétben inkább ösztönzi, mint mérsékli az árak emelkedését. A külső inflációs hatások most tartósan megemelkedtek és erősödtek a másodkörös inflációs kockázatok is. Mint Virág hangsúlyozta, az erőteljesebb drágulás egyre szélesebb termékkörben jelenik meg. Már a feldolgozott cikkek is többe kerülnek, a várakozásokba is mind határozottabban épül be az árak emelkedése.
A jegybank várakozása szerint az infláció novemberben még a 7 százalékot is meghaladhatja. A következő évben is érdemben magasabb lehet a drágulás üteme a korábban vártnál. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy véli, a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre
Több elemző is jelezte, hogy az inflációnak érdemi lökést ad jövőre a minimálbér jelentős emelése mellett a kormányzati osztogatás is. Suppan szerint ezek mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét. Persze annak is fizetnie kell az árak pénzosztással (is) fűtött megugrását, aki valahogy kimarad az állami „kegyből”.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, alapkamat, jegybank, MNB, kamatemelés, reálkamat, elemzők
