Jogi tévutak: rendőrséghez közjegyző, iparkamarához ügyvéd helyett

2021. március 3. Sokaknak van téves fogalmuk arról, hogy különböző problémáikkal kihez kell, illetve kihez érdemes fordulniuk – derítette ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Online felmérésük szerint akadnak, akik jogellenes elbocsátásuk esetén is a rendőrséget hívnák.

Az állampolgárok jogi tudatosságát vizsgálta online felmérésében a MOKK. A felmérés eredménye szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ügyeikkel, melyik jogi hivatásrend képviselőit vagy intézményeket érdemes keresniük. A többség tévesen azt gondolta, ha átverte egy szaki, akkor a Kereskedelmi és Iparkamarához (31 százalék), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (22 százalék) vagy a vállalkozó székhelye szerinti önkormányzathoz (18 százalék) érdemes segítségért fordulni. A kitöltők alig egyharmada (29 százalékuk) tudta csak helyesen, hogy ügyvédet vagy közjegyzőt érdemes felkeresnie, ha szerződést szegnek vele szemben. Ide tartozik például, ha egy vállalkozó, akinek már előleget is fizetett, nem végzi el a munkát.

Ha a szomszéd kertjében kidőlt fa megrongálná a gépkocsiját, és a szomszéd nem akarná megtéríteni a pár százezer forintos kárt (és a biztosító sem), csak az emberek alig egyötöde fordulna közjegyzőhöz, és indítana fizetési meghagyásos eljárást, ami a 3 millió forint alatti pénzkövetelések visszaszerzésére szolgáló jogi megoldás. A válaszadók több mint négyötöde ilyen esetben – tévesen – inkább feljelentést tenne a rendőrségen (28 százalék), bírósághoz (25 százalék) vagy a helyi önkormányzathoz (28 százalék) fordulna a kár megtérítése érdekében.

A kitöltők 42 százaléka tudta, hogy érdemes közjegyzőt felkeresnie, ha pereskedés helyett inkább egyezséget kötne a vele vitában álló féllel, és biztosra szeretne menni, hogy az egyezségben foglaltak valóban teljesülnek. Jelentős számban voltak azok, akik szerint a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú egyezséget házilag is készíthetnek (19 százalék), ha azt két tanú is aláírta, mások pedig azt gondolták, hogy ilyet csak bíróság (8 százalék) vagy ügyvéd (31 százalék) előtt érdemes kötni.

Néhány kérdésben igen jó a tájékozottság

A kitöltők több mint fele (61 százalék) fordulna viszont – helyesen – közjegyzőhöz és fizetési meghagyásos eljárást indítana, ha egy ismerőse nem akarná visszafizetni neki a háromszázezer forintos tartozását. Egyötödük szerint ilyen esetben az egyetlen megoldás az lenne, ha bíróságon, peres eljárással próbálná visszaszerezni a pénzét, míg egy részük (10 százalék) feljelentést tenne a rendőrségen.

A felmérést kitöltők majdnem háromnegyede (72 százalék) tisztában volt azzal, hogy bírósághoz kellene fordulnia, ha jogellenesen bocsátanák el az állásából, ugyanis ilyen ügyekben a törvényszék munkaügyi bíróságként jár el. Egyharmaduk viszont tévesen vagy közjegyzőhöz (14 százalék) vagy az ombudsmanhoz (13 százalék) fordulna, néhányan pedig ebben az esetben is azt gondolták, hogy a legcélravezetőbb megoldás a rendőrségi feljelentés lenne.

Az online kérdőívben a legtöbb helyes válasz a végrendelettel kapcsolatos kérdésre érkezett. Tízből kilencen tudták, hogy közjegyzőnél vagy ügyvédnél érdemes letétbe helyezni a végrendeletet, ha azt szeretnék, hogy az mindenképp előkerüljön a hagyatéki eljárásban. 3 százalékuk a lakhelye szerinti önkormányzatnál akarná megőriztetni a dokumentumot, holott ott ilyenre nincs lehetőség.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: jog, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, MOKK, közjegyző, rendőrség, bíróság, végrendelet, fizetési meghagyás