Kritikus szinten: sokak jövedelme harmadát viszi el a törlesztés

Jobban szorul az adóshurok

2013. november 19. Rövidesen a már megsegített adósok fele is bajban lehet, a törlesztési késedelmek újabb és újabb rekordja dől meg. A jegybankban közben elégedetten állapították meg, hogy a magyar magánszemélyek eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthető kiemelkedőnek. Nincs ellentmondás – ilyen élesek lettek a társadalmi különbségek.

Alig változott a nagyobb törlesztési hátralékot felhalmozó hitelek aránya – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb jelentésében. Az előző közzétételhez hasonlóan azonban, ha az adatok mögé nézünk, jól látszik: az adósok bizonyos köre egyre kétségbeejtőbb helyzetben lehet. A szabad felhasználású jelzáloghitelesek már minden harmadik forintot sem tudnak gond nélkül törleszteni. Hasonló a helyzet a forintban felvett autóhiteleknél. Még tavasszal írtunk arról, hogy deviza jelzáloghiteleknek már csak kevesebb mint a felénél nincs (legalább kilátásban) semmilyen törlesztési probléma. Már akkor is feltételeztük viszont, hogy a helyzet tovább romolhat. Ez azóta sajnos ténnyé vált.

90 napon túl (%)

2013.

Hitel	júl.	okt.
Lakás Ft	14,8	15,2
Lakás deviza	16,5	16,6
Szabad Ft	28,8	31,6
Szabad deviza	26,4	27,2
Támogatott Ft	4,0	4,4
Azénpénzem számítás

Újabb és újabb negatív rekordok dőlnek meg – és nem csak (sőt elsősorban már nem is ott) a deviza lakáshiteleknél, hanem más kategóriákban is. Az idén szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg az előző negyedévhez képest. A banki adóssegítő programokban résztvevők 44,2 százaléka csúszott több mint három hónapot 2013 első negyedévében a fizetéssel. Ez az arány pedig szeptember végére már 48,3 százalékra emelkedett. Nincs tehát messze az az idő, amikor a már megsegítettek fele ismét ellehetetlenül.

Már nem túl eladósodott a lakosság?

A nyári jegybanki elemzés szerint a lakosság teljes(!) jövedelmének minden nyolcadik forintja törlesztésre ment el. A legfrissebb stabilitási jelentésben elégedetten állapították meg, hogy a magyar magánszemélyek eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban már egyáltalán nem tekinthető kiemelkedőnek. A törlesztési teher a rendelkezésre álló jövedelem kilenc százaléka közelébe csökkent (ez körülbelül minden 11-ik forintot jelenti). Ennek a szintnek az értékelésekor azonban az MNB is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy csak az ügyfelek által valóban megfizetett kamat- és tőketörlesztést vették figyelembe. Mint megjegyzik: a nem teljesített törlesztéseket szándékosan hagyták ki, hiszen a végrehajtáskor általában nem a rendelkezésre álló jövedelemből, hanem például az ingatlanok, vagy ingóságok eladásából elégítik ki a hitelezői igényeket.

Nem csak a számítási mód árnyalhatja a képet. Érdemes a hitellel rendelkező magyar háztartások terheit jövedelmük arányában is megvizsgálni. Az MNB ezt megtette, és arra jutott: mára a legalacsonyabb két jövedelmi kategóriába tartozó háztartásoknál az átlagos törlesztési teher már meghaladta a kritikusnak tartott 30 százalékos szintet. Ennek részben az is az oka, hogy az árfolyamgát alá (ami azonnal mérsékli a havonta szükséges kiadásokat) a jegybank felmérése szerint éppen a legrászorultabbak jelentkeznek be a legkevésbé.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: devizahitelek, forinthitelek, bukott adósok, adóssegítő program, 90 napon túli tartozás, MNB, statisztika, árfolyamgát