Jó hitelező a lakosság

Jobb világ a felminősített Magyarország?

Fotó: Azénpénzem

2019. február 25. A kormányzat régi várakozása teljesült, azzal, hogy a múlt héten két nemzetközi hitelminősítő is javította Magyarország hitelbesorolását. Sokan hiszik, hogy a felminősítés azt jelenti, mi, akik itt élünk, egyre jobban fogjuk érezni magunkat. Ez azonban korántsem biztos, hogy így van.

A Standard&Poor és a Fitch egyaránt BBB-re emelte az eddigi BBB mínuszról az országot. A magyar gazdaságnak végre sikerült visszakapaszkodnia arra a szintre, ahol akkor állt, amikor Bajnai Gordon átadta a kormányrudat Orbán Viktornak. A Fitchnél így éppen félúton járunk az eddigi legrosszabb – 2012 és 2016 közötti - BB+ és a - 2000-2015 közötti - legjobb, A- értékelés között (az S&P-nél voltunk BB minősítésűek is, náluk tehát épp meghaladjuk középszintünket).

A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a maga szempontjából indokoltan örömmel üdvözölte a két rating cég döntését, amit reményeik szerint májusban, a következő tervezett felülvizsgálatkor a Moody's is követni fog. A felminősítés egyértelműen a pénzpiac bizalmának a megnyilvánulása, de nemcsak a gazdaság általános helyzete, hanem a politikai akarat – és a kormányzat lehetőségei (magyarul: mit képes lenyomni a lakosság torkán) – iránt is.

Nem az országot, az adósságát ítélték meg

A hitelminősítőket ugyanis egyetlen dolog érdekli: mennyire biztos, hogy a magyar államnak hitelt nyújtók kamatostul visszakapják a pénzüket, amikor eljön az ideje. Nem az országot sorolják valamilyen fokozatba, hanem csak az adósságait. A fizetőképesség vizsgálatához persze számba vesznek mindent, ami ezt befolyásolhatja és semmit, ami nem érinti. Nem dolguk, hogy foglalkozzanak olyan, a hazai lakosság számára amúgy létfontosságú kérdésekkel, mint az egészségügy vagy az oktatás helyzete, a tudomány finanszírozása körüli viták, a kiterjedt korrupció.

Még annak ellenére sem, hogy valójában hosszú távon ezek is hatnak a gazdaság teljesítményére is. Értékeléseikben legfeljebb annyit említenek meg, hogy gondot jelenthetnek az EU-val folytatott viták a jogállamiság körül, ami az EU-transzferek várható csökkenése mellett a magánbefektetők bizalmára is hatással lehet.

A befektetők örülnek az alacsony béreknek

A számok tehát vitathatatlanul bíztatóak, ami jelentheti azt, hogy mi, akik itt élünk, egyre jobban fogjuk érezni magunkat, ám korántsem biztos, hogy így van. Mindkét minősítő megemlíti, hogy az EU-ban az egyik legalacsonyabb munkanélküliség szinte minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány kétjegyű bérnövekedést eredményezett az elmúlt években. Ennek a hatékonyságra gyakorolt hatását az S&P szerint eddig kompenzálja a társadalombiztosítási járulékok és a társasági adók csökkentése, de hozzá teszi azt is, hogy Magyarország munkaerőköltsége továbbra alacsony a többi három visegrádi országéhoz képest. Ez utóbbi például ez egyik dolog, amit a befektetők szívesen olvasnak, nem biztos azonban, hogy nekünk itthon örülnünk kell neki.

Örömmel üdvözlik, hogy sikerült nagyrészt a lakosság hátára pakolni az államadósságot

A Fitch úgy értékeli, hogy beruházások és a háztartások fogyasztása továbbra is stabilan hozzájárul a növekedéshez. Az S&P azonban azt is kiemeli, hogy a gazdaság kapacitási korlátokkal küzd, a túlmelegedés jeleit mutatja (arról nem írnak, hogy ezt tulajdonképpen tudatosan idézi elő a kormány). Mindkét cég véleménye szerint Magyarország növekedési kilátásait mutatja, hogy nő a belföldi keresletet fenntartó magánmegtakarítások értéke, emelkedik a reálbér, és folyamatosan bővül az autóipar és a szolgáltatási ágazatok exportkapacitása.

Egyetértenek abban, hogy az ország külső pozíciója továbbra is erős, a nettó külső adósság csökken, és bár visszaesik, de megmarad a folyó fizetési mérleg többlete. Fontosnak tartják, hogy mérsékli a kockázatokat a devizában denominált adósság alacsony szintje, ami részben annak a kormányzati törekvésnek is a következménye, hogy az államadósságot mind nagyobb arányban (és egyre drágábban – a szerk.) a lakossági megtakarításokból finanszírozza. (Megjegyezzük, a költségvetési bevételeinek biztosításából is egyre nagyobb részt „vállalnak” a magánszemélyek.)

Hosszú távon lehetnek gondok

Az S&P értékeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „néhány nem szokványos politikájával”, amit – jegyzi meg - a kedvező külső környezet is segített, csökkentette a nyitott gazdaság külső sebezhetőségeit. Több intézkedés azonban, teszik hozzá az elemzők - hátrányosan befolyásolhatják a hosszú távú növekedési teljesítményt, csökkentik a versenyt a hazai termékpiacokon. Ilyenek többek között az ágazati adók, a kormányágak közötti ellenőrzések korlátai. Az itt élők számára ez se ad okot örömre sőt, a nálunk befektetők számára sem igazán. Bár őket talán kevésbé zavarja, ugyanis az elemző azt is megjegyzi, hogy ezek miatt Magyarország nem vált kevésbé vonzóvá a külföldi befektetők számára (például éppen az alacsonyan tartott bérek versenyképesség növelő hatása miatt).

Nem számítanak komolyabb uniós szankciókra

A hitelminősítők szerint Magyarország továbbra is számíthat az EU-ból érkező, a GDP 1 százalékát meghaladó támogatásokra. Ez valamennyiünk számára jó hír, ám itthon nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ezek a pénzek megfelelő helyre kerülnek. Még a hitelminősítők szerint is bizonytalanságot jelent, hogy a magyar kormányok kapcsolatai az EU-partnerekkel továbbra is „bonyolultak”, az EU részéről azonban jelentős pénzügyi szankciókra egyikük sem számít.

Negatív hatással lehet viszont, hogy az EU-s kifizetések 2021-től csökkennek, és a jogállamiság problémái – amelyek között az S&P a Soros-törvényt külön is megemlíti – destabilizálhatják a magyar kormány és az EU közötti kapcsolatokat. Ez uniós beruházási projektek elmaradását okozhatja, és alááshatja a magánbefektetők bizalmát, ami negatív hatással lehet a GDP növekedésére is. A minősítők persze nem szívbajosak, ha mindez (vagy egy része komolyabban bekövetkezne), búcsút is mondhatnánk a mostani besorolásunknak.