Semmit sem kapunk a bankban tartott pénzünkre

Játszmázik a kormány és az MNB, mi pedig megisszuk a levét

Fotó: clipart.com

2023. március 24. Hiába szálltak el az elmúlt másfél évben a pénzpiaci hozamok, hiába lőtt ki az infláció, hiába nőttek a hitelkamatok, a bankban tartott lekötött betétekre továbbra sem kapunk szinte egy fillért se. A normál pénzpiaci folyamatokba a jegybank és a kormány pancsol bele, ráadásul egymással harcolva okoznak károkat a betéteseknek és más piaci szereplőknek is.

Több mint negyedével veszítette el értékét az emberek megtakarítása, ha otthon tartották készpénzben, és ugyanez a helyzet, ha ez a pénz bankszámlán volt. Egy éve se, és most se fizetnek a bankok látható betéti kamatot. Gyakorlatilag nincs különbség a lekötött és a lekötetlen betétek 0 százalék közeli kamatozása között, ami a jelenlegi pénzpiaci környezetben, ahol 14 százalék körül mozognak az éves és éven belüli állampapír-piaci referenciahozamok, és ahol 25 százalék feletti az infláció, ráadásul a fogyasztási hitelek kamata is elszállt, egyszerűen minden normalitásnak ellentmond (persze sok minden más is ebben az országban).

Hogyan következhetett ez be, hogyan tehetik meg a bankok, hogy nem fizetnek a pénzünkre? A válasz összetett, és bizony az derül ki, hogy a kormány és a jegybank nyúl bele úgy a folyamatokba, hogy a végén a betétesek isszák meg a levét, azaz szó szerint a lakossági megtakarítók, a betétesek fizetik a számlát.

Mi történik?

Már tavaly júniusban megírtuk, hogy a kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb kamatot a pénzünkre. Ugyanis 2022. május végén jelentette be Nagy Márton miniszter az extraprofit különadókat, köztük a bankokét is. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy közel 13 ezermilliárd forint náluk levő pénzre 0,3 százalék kamatot fizetnek, miközben ez a pénz hitelként kihelyezve 7 százalékot hoz.

A Magyar Nemzeti Bank már korábban „összevonta a szemöldökét” a betéti kamatokat látva. Virág Barnabás alelnök februárban úgy fogalmazott, tarthatatlan, hogy a bankok nem követik a jegybanki lépéseket, és ha a közeljövőben nem változtatnak ezen, akkor gazdaságpolitikai lépéseket tesz az MNB. Hogy ezek mik lesznek, arról nem beszélt. Végül nem is tett semmit a jegybank. Pedig lett volna lehetősége megvédeni a fogyasztók, a lakosság pénzét az inflációtól, és rávenni a bankokat a betéti kamatok emelésére.

Pedig hol voltak még egy évvel ezelőtt vagy tavaly nyár elején azok a pénzpiaci hozamok és inflációs adatok még a maitól?! (Csak visszasírni tudjuk azokat.) 2022 júniusában az akkor éppen irányadóvá vált egyhetes betéti kamat 6,75 százalékon állt, a jegybanki alapkamat – ami akkor éppen nem volt irányadó, és valójában ma sem az – éppen 5,9 százalékra nőtt.

Aztán a hozamok és az infláció is gyors emelkedésbe kezdett, a jegybank pedig sűrűn hozzáemelgette az alapkamatot egészen szeptember végéig, amikor mindenki meglepetésére egy nagyobb lépéssel 13 százalékra növelte, és közölte, hogy akkor ő most itt szépen megáll, innentől kezdve nem kamatemeléssel, hanem egyéb monetáris szigorítással küzd az infláció ellen. Ez a lépés pedig nagyon nem jött be.

2022 októberében szabadesésbe kezdett a forint, és a kéthetes kínlódás végén az MNB hatalmas kamatemelést jelentett be. Igaz, nem az alapkamatot emelte, az továbbra is 13 százalék maradt, hanem bevezette az egynapos betéti gyorstendert 18 százalékos kamattal és az egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszközt 17 százalékos kamattal. Virág Barnabás alelnök akkor hangsúlyozta: ezek célzott, átmeneti eszközök, amelyeket az MNB mindaddig alkalmaz, amíg szükséges, illetve amíg nem látják azt, hogy a pénzpiaci folyamatok normalizálódtak, a pénzpiaci helyzet stabilizálódik. (Immár 5 hónapja itt vannak.)

A kamatemelés hatására normalizálódó és csökkenő pénzpiaci hozamok jól jöttek több befektetési terméknek is, és a 18 százalékos kamat szépen hozott a bankok és az intézményi befektetők konyhájára is.

Megint jött a kormány

Csakhogy közbeszólt a kormány. A gazdaságfejlesztési miniszter november végén dörgedelmes közleményében jelentette be, hogy március végéig az intézményi befektetők és a 20 millió forintnál nagyobb összeget befektető magánszemélyek nem kaphatnak magasabb kamatot a bankokban, mint a három hónapos diszkontkincstárjegy kamata (persze hozamot kellett volna írnia). Ez a hozam akkor 11,5 százalék körül mozgott, szemben a 18 százalékos jegybanki kamattal. Ezzel a lépéssel a miniszter nyíltan a jegybank felségterületére evezett, csökkentve a lakossági befektetők és az ugyancsak lakossági pénzeket gyűjtő intézményi befektetők (nyugdíjpénztárak, befektetési alapok) pénzkereseti lehetőségeit.

A jegybank erre válaszul februártól nyitott egy kiskaput, ugyanis éppen ezeknek a „kitiltott” intézményi befektetőknek tette lehetővé, hogy a korábban csak bankok által vásárolható jegybanki diszkontkötvényből vásároljanak, ami hasonlóan 18 százalékos hozamot tesz lehetővé.

Folytatódik a csörte

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium aztán ezen a héten, szerdán bejelentette (majd a közlönyben is megjelent), hogy június végéig meghosszabbítja az eredetileg március végéig meghirdetett kamatsapkát. Vagyis a már fent leírt befektetői kör nem kaphat magasabb kamatot a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamánál. Ráadásul bezárta a jegybanki kiskaput, azaz megtiltotta, hogy ezek a befektetők (magánszemély is 20 millió forint felett) jegybanki diszkontkötvényt vásároljanak. Ezzel pedig ismét bemászott az MNB területére.

A minisztérium szerint mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához. Való igaz, az MNB lépései után kisebb volt a kereslet az állampapírok iránt, nőttek is a diszkontkincstárjegyek hozamai.

Na de miért nem emeltek betéti kamatot a bankok?

A kormány és az MNB intézkedései, amelyek ráadásul nem erősítik egymást, hanem keresztbe tesznek a másiknak, mind rontják a bankok jövedelmezőségét.

Először is a kormány bevezette a kamatstopot, és ezzel be is fagyasztotta a változó, majd később a már 5 évre rögzített lakáshitelek kamatát is. A 2021 decemberében kihirdetett intézkedéskor a 3 hónapos Bubor (Bankközi kamat) 3,94 százalék volt, az októberi érték, amin rögzítették a referencia kamatokat, pedig 2,02 százalék. Jelenleg a 3 hónapos Bubor 16,3 százalék! Ezeknek a hiteleknek a kamata nem nőhet, valamiből finanszírozni kell.

Mint Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank éves gyorsjelentésének sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, nem igaz, hogy a magas kamatszint kedvez az OTP-nek, ugyanis csökkent a nettó kamatmarzs. Jelenleg az összes lakossági lakáshitel kamata fix. vagy azért, mert eleve a futamidő végéig rögzített a kamat, vagy mert a kormány a kamatstoppal befagyasztotta. Ezeknél a benchmark 2 százalék. Gyakorlatilag a lakosságnak nyújtott hitelek kamata nem változott. Ezt finanszírozzák a változatlan kamatozású lakossági betétek.

Ugyancsak érdekes összefüggés, hogy a vállalatoknak ugyanakkor megadják a bankok átlagosan a közel 15 százalékos kamatot is (MNB adat). Ennek Bencsik szerint az az oka, hogy különben elvinnék a pénzt, hiszen közvetlenül hozzáférhetnének a 18 százalékos jegybanki kamathoz. Ezt a pénzt aztán beteszik a bankok kötelező tartalékrátaként az MNB-be jóval alacsonyabb kamaton, nulla, illetve 13 százalékon. (Az MNB áprilistól felemelte a kötelező tartalékrátát, és a kamatozást úgy megváltoztatta, hogy végülis 13 százaléknál is kevesebbet kapnak a pénzre, miközben 18 százalékos kamatszint.) Vagyis ez veszteséges a bankoknak.

Ráadásul a vállalatok 6 százalékos kedvezményes kamaton jutnak államilag támogatott hitelhez, amit aztán betesznek 15-17 százalékon a bankokba, amit aztán a bankok kötelező tartalékként az MNB-nél helyeznek el. Nyugodtan feltehetjük a kérdést, hogy hol van ebben a normalitás.

Megy az iszapbirkózás

Az MNB az infláció ellen harcolva emeli a kamatot, és próbálja kivonni a gazdaságból a pénzt, ugyanakkor a monetáris transzmissziót (a jegybanki intézkedések hatását) folyamatosan rontja a kormány beavatkozása. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ugyanis hiteleket akar a gazdaságba önteni (éppen az ellenkezőjét csinálná, mint a jegybank), és a kamatokat is mesterségesen alacsonyan tartja.

A bankok pedig közben próbálják az extraprofit adó és kamatstop hatását ellensúlyozni, de nem nagyon sikerül. A sor végén pedig ott vannak a lakossági betétesek, akik emiatt nem kapnak semmit se a pénzükre. Vagyis mi finanszírozzuk az elrontott monetáris és gazdaságpolitikát.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, Nagy Márton, kormány, bankbetét, kamat, kötelező tartalékráta, jegybank, alapkamat, lakosság, megtakarítás, hitel