Borús jövőt festenek a legfrissebb előrejelzések, de a munkanélküliség alig nő

Januárban már 25 százalék lesz az infláció

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2022. október 13. Idén 14 százalék körül alakul az éves átlagos infláció, míg jövőre 16 százalékkal számol a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Januárban 25 százalékkal tetőzhet a fogyasztói árak emelkedése. A gazdaság stagnálni fog, de akár visszaesés is jöhet. Az egyetlen jó hírnek az tűnik, hogy a munkanélküliség csak enyhén fog emelkedni, messze nem annyival, mint amennyivel Orbán Viktor riogat.

Politikai megfontolás állhat Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése mögött, amely szerint a közelgő recesszióban a mostani 3 százalékról 12 százalékra is felmehet a munkanélküliek aránya. Egy berlini nyilvános beszélgetésen (erről a 444.hu itt ír részletesen) a szokásos politikai lózungok mellett elhangzott adat jelenleg egyáltalán nem tűnik valószínűnek. Sőt, elmondhatjuk, hogy éppen a munkanélküliség várható alakulása az egyetlen biztató szám a jövőt illetően. A gazdaság többi mutatója ugyanakkor siralmasan alakul, így – amennyiben bejönnek a gazdaságkutatók előrejelzései – a kormány várhatóan éppen azzal az adattal fog dicsekedni (hogy jól megvédte), ami egyébként is jól alakult volna.

Mire számíthatunk?

Idén még szép első féléves növekedést láthattunk a gazdaságban az év eleji masszív kormányzati kifizetések nyomán példátlanul felgyorsuló fogyasztásnak köszönhetően. Az első negyedévben 8 százalékos, a másodikban 6,5 százalékos volt a GDP növekedése.

Az év második felében azonban erőteljesen fékeződik a háztartások fogyasztása, miután a reálkeresetek növekedése még a harmadik negyedévben csökken, és a fogyasztói hangulat is egyre borúsabb lesz. A beruházások erős lassulásával – amit a kormányzati beruházások visszafogása is tetéz – a GDP-növekedés üteme az év végére a stagnáláshoz közeli szintre süllyed. Így aztán a Kopint-Tárki a kiemelkedő első félévi ütem ellenére 4 százalékon tartja GDP-növekedési előrejelzését 2022-re, 2023-as előrejelzését pedig ±0,5 százalékra csökkenti – mondta Palócz Éva vezérigazgató a konjunktúrakutató tegnapi sajtótájékoztatóján.

Növekvő egyensúlytalanságok

A növekedési ütem fékeződéséhez, illetve átmenetileg csökkenésbe fordulásához a világgazdasági feltételek romlása mellett az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésével együtt járó pénzügyi egyensúlytalanságok kiigazításának a kényszere is hozzájárul. A költségvetési hiány 2022-ben annak ellenére is a GDP 6 százaléka felett lesz, hogy a kormány számos beruházás halasztásáról döntött, és a bevételek is gyors ütemben nőnek, jórészt a magas infláció következtében. Az államadósság 2022 közepére 46 ezer milliárd forintra emelkedett, ami az állampapír-piaci hozamok emelkedése mellett egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre. 2022. október 10-én a 10 éves állampapír referenciahozama átlépte a 10 százalékot, ami a V4 országok közül a legmagasabb.



Hasonlóképpen kiemelkedő a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20 százalékot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6 százalékot, a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. (Erről részletesen itt írtunk.) Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén - egy jelentős, 125 bázispontos alapkamat-emelés után – a kamatemelési ciklust befejezte.



Kimagasló infláció

A magyar infláció 2022 szeptemberében a 3 balti ország után a 4. helyen állt az EU-s rangsorban. A magyar élelmiszer-infláció pedig a legmagasabb (35,2 százalék) az egész Európai Unióban. 2022 utolsó harmadában, amikor már teljes mértékben belép a részleges rezsiemelés hatása, 20 százalék körüli, sőt azt is meghaladó 12 havi inflációs adatok várhatóak minden hónapban. A 2022. évi 14 százalék körüli éves átlagos infláció után 2023-ban ezt meghaladó, 15,5-16,5 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex jelezhető előre. Az infláció tehát a következő hónapokban 20 százalék felett lesz, januárban pedig akár a 25 százalékot is eléri a 12 havi drágulás, és ezzel el is érheti a csúcsot.



A Kopint-Tárki úgy számolt, hogy januártól kivezetik a benzinár-stopot, ami tarthatatlan és piaci zavarokat okoz. Miközben az élelmiszerek forgalmában 2 hónapja visszaesést okozott az áremelkedés, az üzemanyag esetében tavalyhoz képest 20 százalékkal nőtt a vásárlás. Palócz Éva hozzátette: ha mégis maradna az üzemanyagár-stop, az infláció akkor is 23,5 százalékig fut fel januárra. Utána folyamatos csökkenés jön a bázishatások miatt, 2023 végére pedig 8 százalékra csökkenhet. Fél százaléknál kisebb GDP-növekedés (csökkenés) esetén 6-7 százalékra is mérséklődhet a 12 havi drágulás.



Nem kell pánikolni a munkanélküliség miatt

Bár a gazdasági kilátások romlása megmutatkozik a foglalkoztatottak számában is, a helyzet mégsem lesz annyira rossz, mint ami a számokból várható volna. Az év fennmaradó harmadában erőteljesebb éreztetheti hatását a növekedés lassulása és az energiaár-robbanás, amely a vállalkozásokat alkalmazkodásra kényszerítheti. Egyelőre azzal számol a konjunktúrakutató, hogy az év további részében a foglalkoztatottak száma hozzávetőlegesen stagnál – bár az utolsó negyedévben minimálisan csökkenhet –, a munkanélküliségi ráta pedig csak kismértékben emelkedik. A kilátások bizonytalanabbak a jövő évet illetően: nagyon csekély növekedés – közben egy vagy két negyedévnyi GDP-csökkenés – mellett a foglalkoztatás szinten maradása a létező legkedvezőbb eshetőség, de a (remélhetőleg enyhe) romlásnak immár nagyobb a valószínűsége.

Összességében a Kopint-Tárki azzal számol, hogy a jelenlegi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta idén 3,6 százalékra, jövőre pedig 3,8 százalékra romlik. Ez pedig köszönőviszonyban sincs a miniszterelnök által belengetett 12 százalékkal.

 202120222023
 TényElőrejelzésElőrejelzés
GDP7,10%4,00%0,50%
Beruházás6,00%4,00%-1,00%
Ipari termelés9,60%5,00%2,50%
Bruttó keresetek8,70%16,50%11,50%
Munkanélküliség*4,10%3,60%3,80%
Folyó+tőkemérleg**-0,50%-3,00%-2,00%
Államháztartás**-6,80%-6,50%-4,00%
Infláció*5,10%14,00%16,00%
MNB alapkamat***2,40%13,00%10,00%
10 éves hozam***4,50%10,50%9,50%
*éves átlagos **a GDP százalékában ***év végén

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok