Borús jövőt festenek a legfrissebb előrejelzések, de a munkanélküliség alig nő
2022. október 13.
Idén 14 százalék körül alakul az éves átlagos infláció, míg jövőre 16 százalékkal számol a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Januárban 25 százalékkal tetőzhet a fogyasztói árak emelkedése. A gazdaság stagnálni fog, de akár visszaesés is jöhet. Az egyetlen jó hírnek az tűnik, hogy a munkanélküliség csak enyhén fog emelkedni, messze nem annyival, mint amennyivel Orbán Viktor riogat.
Politikai megfontolás állhat Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése mögött, amely szerint a közelgő recesszióban a mostani 3 százalékról 12 százalékra is felmehet a munkanélküliek aránya. Egy berlini nyilvános beszélgetésen (erről a 444.hu itt ír részletesen) a szokásos politikai lózungok mellett elhangzott adat jelenleg egyáltalán nem tűnik valószínűnek. Sőt, elmondhatjuk, hogy éppen a munkanélküliség várható alakulása az egyetlen biztató szám a jövőt illetően. A gazdaság többi mutatója ugyanakkor siralmasan alakul, így – amennyiben bejönnek a gazdaságkutatók előrejelzései – a kormány várhatóan éppen azzal az adattal fog dicsekedni (hogy jól megvédte), ami egyébként is jól alakult volna.
Az év második felében azonban erőteljesen fékeződik a háztartások fogyasztása, miután a reálkeresetek növekedése még a harmadik negyedévben csökken, és a fogyasztói hangulat is egyre borúsabb lesz. A beruházások erős lassulásával – amit a kormányzati beruházások visszafogása is tetéz – a GDP-növekedés üteme az év végére a stagnáláshoz közeli szintre süllyed. Így aztán a Kopint-Tárki a kiemelkedő első félévi ütem ellenére 4 százalékon tartja GDP-növekedési előrejelzését 2022-re, 2023-as előrejelzését pedig ±0,5 százalékra csökkenti – mondta Palócz Éva vezérigazgató a konjunktúrakutató tegnapi sajtótájékoztatóján.

Hasonlóképpen kiemelkedő a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20 százalékot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6 százalékot, a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. (Erről részletesen itt írtunk.) Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén - egy jelentős, 125 bázispontos alapkamat-emelés után – a kamatemelési ciklust befejezte.


A Kopint-Tárki úgy számolt, hogy januártól kivezetik a benzinár-stopot, ami tarthatatlan és piaci zavarokat okoz. Miközben az élelmiszerek forgalmában 2 hónapja visszaesést okozott az áremelkedés, az üzemanyag esetében tavalyhoz képest 20 százalékkal nőtt a vásárlás. Palócz Éva hozzátette: ha mégis maradna az üzemanyagár-stop, az infláció akkor is 23,5 százalékig fut fel januárra. Utána folyamatos csökkenés jön a bázishatások miatt, 2023 végére pedig 8 százalékra csökkenhet. Fél százaléknál kisebb GDP-növekedés (csökkenés) esetén 6-7 százalékra is mérséklődhet a 12 havi drágulás.

Összességében a Kopint-Tárki azzal számol, hogy a jelenlegi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta idén 3,6 százalékra, jövőre pedig 3,8 százalékra romlik. Ez pedig köszönőviszonyban sincs a miniszterelnök által belengetett 12 százalékkal.
*éves átlagos **a GDP százalékában ***év végén
Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, árfolyam, MNB, forint
Januárban már 25 százalék lesz az infláció
Fotó: Bencze-Kiss Kata
Politikai megfontolás állhat Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése mögött, amely szerint a közelgő recesszióban a mostani 3 százalékról 12 százalékra is felmehet a munkanélküliek aránya. Egy berlini nyilvános beszélgetésen (erről a 444.hu itt ír részletesen) a szokásos politikai lózungok mellett elhangzott adat jelenleg egyáltalán nem tűnik valószínűnek. Sőt, elmondhatjuk, hogy éppen a munkanélküliség várható alakulása az egyetlen biztató szám a jövőt illetően. A gazdaság többi mutatója ugyanakkor siralmasan alakul, így – amennyiben bejönnek a gazdaságkutatók előrejelzései – a kormány várhatóan éppen azzal az adattal fog dicsekedni (hogy jól megvédte), ami egyébként is jól alakult volna.
Mire számíthatunk?
Idén még szép első féléves növekedést láthattunk a gazdaságban az év eleji masszív kormányzati kifizetések nyomán példátlanul felgyorsuló fogyasztásnak köszönhetően. Az első negyedévben 8 százalékos, a másodikban 6,5 százalékos volt a GDP növekedése.Az év második felében azonban erőteljesen fékeződik a háztartások fogyasztása, miután a reálkeresetek növekedése még a harmadik negyedévben csökken, és a fogyasztói hangulat is egyre borúsabb lesz. A beruházások erős lassulásával – amit a kormányzati beruházások visszafogása is tetéz – a GDP-növekedés üteme az év végére a stagnáláshoz közeli szintre süllyed. Így aztán a Kopint-Tárki a kiemelkedő első félévi ütem ellenére 4 százalékon tartja GDP-növekedési előrejelzését 2022-re, 2023-as előrejelzését pedig ±0,5 százalékra csökkenti – mondta Palócz Éva vezérigazgató a konjunktúrakutató tegnapi sajtótájékoztatóján.
Növekvő egyensúlytalanságok
A növekedési ütem fékeződéséhez, illetve átmenetileg csökkenésbe fordulásához a világgazdasági feltételek romlása mellett az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésével együtt járó pénzügyi egyensúlytalanságok kiigazításának a kényszere is hozzájárul. A költségvetési hiány 2022-ben annak ellenére is a GDP 6 százaléka felett lesz, hogy a kormány számos beruházás halasztásáról döntött, és a bevételek is gyors ütemben nőnek, jórészt a magas infláció következtében. Az államadósság 2022 közepére 46 ezer milliárd forintra emelkedett, ami az állampapír-piaci hozamok emelkedése mellett egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre. 2022. október 10-én a 10 éves állampapír referenciahozama átlépte a 10 százalékot, ami a V4 országok közül a legmagasabb.Hasonlóképpen kiemelkedő a régióban a magyar valuta gyengülése: a forint 2022 folyamán, október elejéig 20 százalékot vesztett az értékéből, miközben a lengyel zloty 5-6 százalékot, a cseh és a román valuta árfolyama pedig szilárdan tartja magát. (Erről részletesen itt írtunk.) Ugyanakkor a monetáris eszközök kimerültek, a jegybank szeptember végén - egy jelentős, 125 bázispontos alapkamat-emelés után – a kamatemelési ciklust befejezte.
Kimagasló infláció
A magyar infláció 2022 szeptemberében a 3 balti ország után a 4. helyen állt az EU-s rangsorban. A magyar élelmiszer-infláció pedig a legmagasabb (35,2 százalék) az egész Európai Unióban. 2022 utolsó harmadában, amikor már teljes mértékben belép a részleges rezsiemelés hatása, 20 százalék körüli, sőt azt is meghaladó 12 havi inflációs adatok várhatóak minden hónapban. A 2022. évi 14 százalék körüli éves átlagos infláció után 2023-ban ezt meghaladó, 15,5-16,5 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex jelezhető előre. Az infláció tehát a következő hónapokban 20 százalék felett lesz, januárban pedig akár a 25 százalékot is eléri a 12 havi drágulás, és ezzel el is érheti a csúcsot.A Kopint-Tárki úgy számolt, hogy januártól kivezetik a benzinár-stopot, ami tarthatatlan és piaci zavarokat okoz. Miközben az élelmiszerek forgalmában 2 hónapja visszaesést okozott az áremelkedés, az üzemanyag esetében tavalyhoz képest 20 százalékkal nőtt a vásárlás. Palócz Éva hozzátette: ha mégis maradna az üzemanyagár-stop, az infláció akkor is 23,5 százalékig fut fel januárra. Utána folyamatos csökkenés jön a bázishatások miatt, 2023 végére pedig 8 százalékra csökkenhet. Fél százaléknál kisebb GDP-növekedés (csökkenés) esetén 6-7 százalékra is mérséklődhet a 12 havi drágulás.
Nem kell pánikolni a munkanélküliség miatt
Bár a gazdasági kilátások romlása megmutatkozik a foglalkoztatottak számában is, a helyzet mégsem lesz annyira rossz, mint ami a számokból várható volna. Az év fennmaradó harmadában erőteljesebb éreztetheti hatását a növekedés lassulása és az energiaár-robbanás, amely a vállalkozásokat alkalmazkodásra kényszerítheti. Egyelőre azzal számol a konjunktúrakutató, hogy az év további részében a foglalkoztatottak száma hozzávetőlegesen stagnál – bár az utolsó negyedévben minimálisan csökkenhet –, a munkanélküliségi ráta pedig csak kismértékben emelkedik. A kilátások bizonytalanabbak a jövő évet illetően: nagyon csekély növekedés – közben egy vagy két negyedévnyi GDP-csökkenés – mellett a foglalkoztatás szinten maradása a létező legkedvezőbb eshetőség, de a (remélhetőleg enyhe) romlásnak immár nagyobb a valószínűsége.Összességében a Kopint-Tárki azzal számol, hogy a jelenlegi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta idén 3,6 százalékra, jövőre pedig 3,8 százalékra romlik. Ez pedig köszönőviszonyban sincs a miniszterelnök által belengetett 12 százalékkal.
2021 | 2022 | 2023 | |
---|---|---|---|
Tény | Előrejelzés | Előrejelzés | |
GDP | 7,10% | 4,00% | 0,50% |
Beruházás | 6,00% | 4,00% | -1,00% |
Ipari termelés | 9,60% | 5,00% | 2,50% |
Bruttó keresetek | 8,70% | 16,50% | 11,50% |
Munkanélküliség* | 4,10% | 3,60% | 3,80% |
Folyó+tőkemérleg** | -0,50% | -3,00% | -2,00% |
Államháztartás** | -6,80% | -6,50% | -4,00% |
Infláció* | 5,10% | 14,00% | 16,00% |
MNB alapkamat*** | 2,40% | 13,00% | 10,00% |
10 éves hozam*** | 4,50% | 10,50% | 9,50% |
Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, árfolyam, MNB, forint
Kapcsolódó anyagok
- 2023.04.18 - Itt bizony nem lesz gazdasági növekedés
- 2023.03.29 - Van pesszimista forgatókönyv is a magyar gazdaságra
- 2023.02.14 - Várható volt: beütött a recesszió Magyarországon
- 2023.01.27 - Nyakunkon a válság, már nő a munkanélküliség
- 2022.12.15 - Marad a magas infláció: jövőre 19 százalék várható
- 2022.10.30 - Januártól drágulnak a temetések
- 2022.10.25 - MNB: marad az összes magas kamat
- 2022.10.21 - Fordulat a munkaerőpiacon: már csökkentek a reálbérek
- 2022.10.20 - Drámaian romlott a lakosság helyzete
- 2022.10.20 - Nincs sok értelme megtartani a forintot
- 2022.10.14 - Durva lépésre szánta el magát az MNB, erre erősödött a forint
- 2022.10.13 - Kevés az alma, vacak a meggy, tovább száguldanak az árak
- 2022.09.28 - Öveket becsatolni, csúnya visszaesés közelít!
- 2022.07.14 - Az év végére beüt a recesszió Magyarországon
- 2022.07.08 - A kormány miatt gyenge a forint
- 2022.05.17 - A KSH szerint kilőtt a magyar gazdaság
- 2022.04.08 - Drámai a helyzet, új költségvetés kell!
- 2022.03.22 - Még visszaesés is jöhet az idén
- 2022.02.16 - Mi várhat az idén a magyar gazdaságra?
- 2021.12.20 - Csak propaganda, hogy jól teljesít a magyar gazdaság
- 2021.12.16 - Semmi jóra nem számíthatunk jövőre
- 2021.04.07 - Ez várható idén a magyar gazdaságtól
- 2020.10.09 - Egyre nagyobb a baj a gazdaságban
- 2020.07.10 - Második hullám nélkül is 5 százalék lesz idén a visszaesés
További kapcsolódó anyagok