Innen vadászna pénzt az állam

Januárban ez volt a sláger befektetés

2015. február 19. Még mindig sláger befektetésnek számítanak a befektetési alapok, a lakosság továbbra is ide önti a pénzét – derül ki a legfrissebb adatokból. A svájci frank árfolyamának elengedése és az egyes alapoknál emiatt elszenvedett nagymértékű veszteség sem ingatta meg a bizalmat, hiszen összességében 42 milliárd forint friss pénz érkezett ide, aminek döntő része lakossági befektetés lehetett.

A jelenleg meglehetősen alacsony betéti kamatok és a befektetési alapok tavalyi szép hozamai mind közrejátszhattak abban, hogy januárban is boldogan öntötte a lakosság a fölösleges pénzét befektetési alapokba. A Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) legfrissebb adatai szerint 42 milliárd forint friss tőke (a pénz ki- és beáramlásának egyenlege) érkezett ide. Noha novemberben és decemberben összességében kifelé ment a pénz, azóta kiderült, hogy ez az intézményi befektetők miatt volt így. Az MNB adatai szerint a lakosság egész évben főként ide irányította a pénzét, és 2014-ben ez lett az első számú megtakarítása 616 milliárd forint friss pénz befektetésével.

A kép természetesen jóval árnyaltabb, mert voltak januárban is népszerű és népszerűtlen alaptípusok. A likviditási és a pénzpiaci alapokból ugyanis 26,6 milliárd forint távozott, amin egyáltalán nem kell csodálkozni, hiszen a legnagyobb ilyen típusú alapok három hónapos hozama már csak 0,5-1 százalék közötti éves hozamot vetít előre. Persze az itt maradt 1444 milliárd forintos vagyonnal még mindig ez a legnagyobb kategória.

A kötvényalapok iránti kereslet viszont töretlen. Januárban újra a rövid futamidejű hazai kötvényalapokat keresték elsősorban a befektetők, de emellett népszerűek voltak a hazai hosszú futamidejű kötvényalapok is. A friss pénzbeáramlás a kötvényalapokba 40 milliárd forint volt. Persze ezek teljesítménye is nagyon szép volt 2014-ben, de idén januárban is.
A vegyes alapokba szintén jelentős mértékű, 22,4 milliárd forintnyi tőke áramlott be, a részvényalapokba pedig közel hatmilliárd forint. Népszerűek voltak a tőkevédett alapok is, ahova ezúttal 11,8 milliárd forint érkezett. (A cikk a Befektetési alapok rovat része. A befektetési alapok korábbi hozamait itt találja.)

És közbeszólt a svájci frank

Január nagy vesztesei az eddig szinte töretlenül legnépszerűbb abszolút hozamú alapok voltak. Mint megírtuk, január közepén meglepetésszerűen elengedte a svájci frank árfolyamát az alpesi ország jegybankja. A lépés hatására a piac szabályosan megőrült, és ez több alapnál is jelentős veszteségeket okozott. Az abszolút hozamú kategóriában legnagyobb, akkor 117 milliárd forintos nettó eszközértékű OTP Supra esetében viharos gyorsasággal esett közel húsz százalékot az árfolyam. A veszteség más alapokat is érintett, és ezután összesen 18 milliárd forint távozott az abszolút hozamú alapokból, ebből 11 milliárd csak a Supra-t hagyta ott. Noha első látásra úgy tűnik, hogy a kisbefektetők menekültek a korábban kimagaslóan teljesítő, de most éven belül negatív hozamot felmutató alapból, valójában nem erről van szó.

Az OTP Alapkezelő által kezelt abszolút hozam alapokból – elsősorban az OTP Supra Alapból – januárban nem tapasztaltunk számottevő lakossági tőkekivonást – mondta portálunknak Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing- és értékesítési igazgatója. Természetesen a január 15-i, a svájci jegybank döntését követő árfolyamesés nyomán láttunk lakossági befektetésijegy-visszaváltást, de ugyanakkor ezt ellensúlyozták az új befektetések. Sokan ugyanis jó beszállási pontnak tekintették a hirtelen bekövetkezett 18,66 százalékos árfolyamcsökkenést, arra számítva, hogy az alapkezelő mindent megtesz a mielőbbi pozitív korrekció érdekében. Az állományban látható csökkenés tehát nem lakossági tőkekivonás eredménye, hanem döntően intézményi befektetőink főleg technikai jellegű lépései.

Az automatizmus mozgatja a pénzt

Az OTP Supra Alap és más abszolút hozamú termékeink ugyanis több tőkevédett alapunk (OTP Szinergia sorozat) mögöttes befektetési kosarának is elemei. A tőkevédett alapokban ezeket a mögöttes befektetéseket nem közvetlenül, hanem opciókon keresztül valósítjuk meg. Az opciós ügyleteket létrehozó partnereink pedig saját kockázatuk fedezésére befektetnek a mögöttes kosarat képező alapokba. A befektetésük súlyát pedig dinamikusan változtatják attól függően, hogy miként alakul az opció jövőbeli várható értéke. Abszolút hozam alapjaink januári árfolyamcsökkenése, illetve a megnőtt volatilitás (árfolyam-ingadozás) csökkentette az opciók értékét, így partnereink tőkét vontak ki – hangsúlyozta Gáti. Mivel azonban az árfolyamok pozitív korrekciója megkezdődött, az OTP Alapkezelőnél arra számítanak, hogy az intézményi partnerek újra növelik kitettségüket abszolút hozamú alapjaikban. Ezen kívül néhány alapok alapja termékben is tapasztaltak átsúlyozást azoknál az alapkezelőknél, ahol például az OTP Supra Alap súlya a többi termékhez képest jóval nagyobb arányt képviselt.
Ennek fényében tehát úgy tűnik, hogy a kisbefektetők meglehetősen „éretten” viselkedtek, amikor nem menekítették pánikszerűen a pénzüket a nagyobb veszteség láttán. Ezt egyébként jól tették, mert azóta valóban vissza tudott valamennyit hozni az alap a veszteségből. Másrészt az abszolút hozamú alapokat 3-5 éves időtávú befektetésre ajánlják, márpedig 3 évre így is 7,8 százalékos, míg 5 évre 15,7 százalékos az éves hozam a Supra-nál.

Viszont ha a lakosság összességében nem vont ki innen pénzt, akkor meglehetősen sok friss megtakarítást hozhattak összességében a befektetési alapokba a kisbefektetők. (Ezt pontosan az MNB számaiból láthatjuk majd.) Kérdés, hogy az érdeklődés meddig marad ilyen intenzív, ugyanis a magyar állam már bevetette a „csodafegyverét” a lakossági megtakarításokért folyó versenyben, ami nem más, mint a lakossági állampapírok kamatemelése.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: alap, befektetési alap, abszolút hozamú alap, OTP Supra, BAMOSZ, svájci frank

Januárban ez volt a sláger befektetés

És közbeszólt a svájci frank

Az automatizmus mozgatja a pénzt

Kapcsolódó anyagok