Bizakodó befektetők, emelkedő árfolyamok

Izgalmas perek kezdődnek a technológiai szektorban

Fotó: clipart.com

2023. április 25. Ezen a héten teszik közzé negyedéves eredményeiket az amerikai technológiai szektor óriásai. A befektetők izgatottan figyelik majd, hogy a profit nőtt-e úgy, amennyire az árfolyamok szárnyaltak az első negyedévben. Ezen felül izgalmas perek is borzolják az iparági kedélyeket, amelyek hosszútávra megszabhatják a szektor jövőbeli növekedéseinek határait.

A Fed kamatemeléseivel kapcsolatos várakozások szabták meg az első negyedévet az amerikai részvénypiacon, természetesen köztük a technológiai szektor részvényeinél is – írtuk meg korábban. A Nasdaq Composite (a főleg technológiai részvényeket tömörítő részvényindex) közel 16 százalékot emelkedett idén (ha az év hátralevő részében is tartaná ezt a növekedési ütemet, ez 50 százalékos éves emelkedésnek felelne meg).

A Nasdaq Composite index alakulása a 2023-as évben

Forrás: nasdaq.com

Az általános bizakodáson túl fontos mozgatója volt az emelkedésnek az a lelkesedés is, amit a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia alkalmazások váltottak ki a befektetők körében. Ahogyan mi is beszámoltunk róla, az MI széleskörű elterjedése és annak hatása a gazdaság egészére vált az egyik legfontosabb beszédtémává, és ez természetesen erősen hozzájárult a részvények árfolyamnövekedéséhez.

Ezen a héten jelentik a szektor nagyágyúi az első negyedéves eredményeiket. A Microsoft és az Alphabet (a Google-t és a Youtube-ot tulajdonló cég) keddi jelentését a Facebookot tulajdonló Meta követi majd szerdán, végül az Amazon számol be eredményeiről csütörtökön. Elemzők természetesen azt vizsgálják majd nagy figyelemmel, hogy miként alakult a cégek bevétele és eredményessége.

Felelős-e az algoritmus?

Mindeközben két, a technológiai szektor számára izgalmas per is fontos szakaszába ért Amerikában, és ezek kimenetele szintén befolyással lehet majd az árfolyamokra. Az első ügyben a Youtube-ot perli egy 23 éves amerikai diáklány családja, aki életét vesztette a 2015-ös párizsi véres merényletsorozatban. A felperesek szerint a videómegosztó oldal azért büntetendő, mert egyes felhasználóknak az addigi böngészési előzményeik alapján az Iszlám Állam nevű szervezet által létrehozott videókat ajánlott. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése azért vált majd ki nagy érdeklődést, mert több jogi szakértő véleménye szerint hasonlóság van a jogrendben egy megosztóoldal ajánló algoritmusa és a frissen népszerűvé vált MI chatbotok között: az őket létrehozó és működtető vállalatok szerint egyik esetben sem történik új tartalom előállítása, csupán korábbi adatok alapján egy új válasz vagy egy új videó ajánlását hozza létre a rendszer.

A sima ajánlást eléggé jól védi jelenleg az amerikai jogszabály, de kérdés, hogy mi történik, ha az algoritmus „rosszat” javasol, például ha az általa javasolt tartalom ártalmas vagy téves. Itt már vegyes a szakértők véleménye, de amikor odaérünk az érvelésben, hogy egyes esetekben a mesterséges intelligencia saját maga hoz létre információkat (kitalál egy adatot, egy linket, kreál egy verset stb.), akkor többen a létrehozó és működtető cégek egyértelmű felelősségére hívják fel a figyelmet. Hany Farid, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora szerint túlmenne minden képzeleten, ha az MI-cégeket nem lehetne beperelni olyan modellek kapcsán, amiket ők saját maguk „programoztak, tréningeztek és vezettek be”.

Minek számít az NFT?

A másik per most kezdődik, itt az NFT-k mibenlétét kellene tudni pontosan meghatározni. Az NFT (non-fungible token) a digitális művészetben terjedt el 2 éve, és egy olyan egyedi azonosító (tipikusan egy kódsor), amely egyedivé teszi az elektronikusan létrehozott és ott tárolt tartalmakat, például digitális képeket, videókat, de akár emaileket vagy Twitter-üzeneteket is. Az irántuk való nagy érdeklődés hajtotta a piacokat néhány éve, és akkor vált népszerűvé az OpenSea honlap is, amely a világ legnagyobb NFT piacterévé vált. Az itt dolgozó Nathaniel Chastaint vádolják most bennfentes kereskedelemmel, a manhattani ügyészség szerint ugyanis a volt alkalmazott előre tudta, hogy mely digitális alkotó NFT alkotásai kerülnek majd nemsokára a sokak által látogatott honlapjukra, és ezekből ő saját magának előre bevásárolt. Amikor a hírverésnek köszönhetően az NFT-k ára felment, Chastain szép haszonnal értékesítette az olcsón megvett digitális tokenjeit.

Az ügy érdekessége az, hogy a volt alkalmazott nem tagadja a történteket, de ügyvédjei szerint nem állapítható meg bennfentes kereskedelem, mert az NFT-kről szóló információk szerintük nem voltak titkosak, és főleg, mert az NFT-k nem számítanak értékpapírnak – márpedig a jog jelenleg az értékpapírokra vonatkoztatva értelmezi a bennfentes kereskedelem fogalmát. A védelem szerint, ha az NFT nem értékpapír, akkor a vele való kereskedés még akkor sem minősülhet bennfentesnek, ha az valóban szabályszegő módon jött létre.

Ahogy látjuk, a szemünk előtt villámgyorsan változó digitális világ új kihívások elé állítja nemcsak a befektetőket, de a jogászokat is. A régi fogalmi kereteket minduntalan feszegetik a digitális világ új eszközei és még fog kelleni jó néhány év, míg teljesen tisztázódnak a jövőbeli játékszabályok.

Szerző: Szepesi László
Címkék: Nasdaq, technológiai cég, részvény, befektetés, per, NFT, algoritmus, Google, Youtube, chatbot